Halottak napja

Sziasztok!

Pár szót szeretnék írni a halottak napjáról!

halotak napja

HALOTTAK NAPJA

„ Ne nézzetek rám borzalommal,
ha meghalok:
az a halott a koporsóban
nem én vagyok.
Csak hamu az, elomló televény.
A láng eltűnt. A láng, – az voltam én.… ”

/Gárdonyi Géza: Ha meghalok/

A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt hívekért szól.

Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját.
Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Az európai kultúrában és így Magyarországon is, a krizantém a kegyelet és emlékezés virága, Az emberek halottak napján ezzel díszítik elhunyt szeretteik sírját.

krizantén

 

 

 

AZ ÜNNEP TÖRTÉNETE

Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven.
Február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát.

A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját.
Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.

Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá.

Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is.

A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt.

A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem.
Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak.

Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta.

Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték.
Az evangélikusok a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, ugyanabban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé.

A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról.

Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában több halottak napja is szerepel.

A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik.

A halottak napját az anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai – amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket.

A zsidó hagyományokon belül Mózes halálához köthető a halottakról való emlékezés a legerősebben.
Sokan a jom kippur ünnepekor emlékeznek meg halottaikról.

Úgy gondoltam ennyit nem árt tudnunk, erről az ünnepünkről.

Ildikó

temető

Helló ősz

vers

 

Sziasztok!

Most lesz aktuális, az óra átállítás, ezért beszéljünk kicsit erről.

Óraátállítás 2016 – a téli időszámítás kezdete

2016 október 30 hajnali 3-ről 2-re kell állítani az órákat.

Óraátállítás 2016-ban, a téli időszámítás kezdete, a nappalok rövidülnek, az esték egyre hosszabbak, hidegebbek, szerintem sokan vagyunk, akik nem igazán várjuk ezt az időszakot.

Az idő mindenkinek fontos, talán az egyik legfontosabb dolog, főleg ebben a mostani, rohanó világban. A legtöbb embernek szó szerint az idő jelenti a pénzt, behatárol mindenkit, az emberek eszerint élik mindennapjaikat. Az időszámítás már nagyon régóta jelen van az életünkben.

óraátállítás2
Európában a téli időszámítás október utolsó vasárnapján kezdődik, és március utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap.

 

AZ ÓRA ÁTÁLLÍTÁS TÖRTÉNETE

A téli – nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette.
A nyári időszámítás ötlete nem új. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, ami nyáron hosszabb nappalokat okoz. A technikai civilizáció a 20. század elejéig eltért ettől a természetes rendtől, amihez a nyári időszámítást alkalmazó országok próbálnak visszatalálni.

Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott.

Benjamin Franklin vetette fel először a nyári időszámítás ötletét 1784-ben, a modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta, ő 2 órás átállítást javasolt.

Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza).

Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.
A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra.
A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította.
Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett. Fehéroroszország és Ukrajna ugyanígy járt el.

óraátállítás

HASZNOS, VAGY INKÁBB KÁROS?
Rengeteg vita alakult ki körülötte, nagyon sokan vannak, aki mellette vannak, de manapság már többen, akik ellenzik. Személy szerint én sem kedvelem ezt az átállítósdit.

Előnye mindenképpen az, hogy tovább van világos, főleg azoknak előnyös ez, akik mondjuk, délután 5 óráig dolgoznak, reggel sötétben, este sötétben érnek haza, így viszont nem.

Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak.

Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Előny még az is, hogy kevesebb mesterséges energia szükséges ebben az időszakban, mint télen.

Hátránya viszont az, hogy az egészségre rövidtávon károsan hat, sokak szerint az energia megtakarítás nem olyan jelentős, a szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos), ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.
Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. (az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken). A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.

Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel

  • Alvászavarok
  • Fáradtság
  • Depresszív hangulat
  • A szívfrekvencia ingadozása
  • A koncentrálóképesség csökkenése
  • Ingerültség
  • Étvágytalanság
  • Emésztési problémák