A négy gyertya meséje

A négy gyertya

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek.

4 gy

Azt mondta az első:

– ÉN VAGYOK A BÉKE!
De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni.
Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett az hajdan fényesen tündöklő lángra.

A második azt mondta:

– ÉN VAGYOK A HIT!
Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem. A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.

Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:

– ÉN A SZERETET VAGYOK!
Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám. Ezzel ki is aludt.

Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:
De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké!
Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:

Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát.
– ÉN VAGYOK A REMÉNY!

A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.

remény

Advent

Ady

 

December van, advent időszaka.

Már megcsináltuk a koszorút és az első gyertyagyújtáson túl is vagyunk.

Én nagyon szeretem ezt az időszakot, a készülődést a várakozást. 🙂

Ezért most írok pár szót az adventi ünnep jelentéséről és történelméről.

Mit jelent az advent?

Ez az ünnep ma már világi ünnep is, azonban gyökerei a kereszténységbe nyúlnak.


Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés.

Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való, elsősorban lelki  felkészülés időszaka.
Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.
Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik.

Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette.

A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.
Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték.

Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.

Az adventi koszorú

Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt.

Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt.

Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik.

Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei.

Minden héten egy-egy újabb gyertyát  kell meggyújtani  a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.

Az első Adventi koszorún a történetek szerint a ma szokásos négynél sokkal több gyertya állt.

A karácsonyvárás napjaiban minden egyes napon gyújtottak gyertyát, azonban végül a négy gyertyával díszített Adventi koszorú készítése vált szokássá.

17454383_6ccc9ec169677dfa384b027690929ecb_m

Katolikus körökben a hagyományos adventi koszorún minden szín jelentéssel bír.

A koszorún 3 lila és 1 rózsaszín gyertya szokás elhelyezni. A római katolikus vallásban a lila a bűnbánat színe. A rózsaszín az öröm színe. A rózsaszín gyertyát harmadikként gyújtjuk meg, a közelgő ünnep örömére. Az első alkalommal egy, a második alkalommal az első mellé még egy, a harmadik héten már három gyertyát gyújtunk meg a koszorún, míg végül mind a négy gyertya ég.

Az adventi koszorú egyre gyarapodó fénye szimbolizálja a közelgő ünnep fényét, Jézust, „a világ világosságát”.

A római katolikus vallásban a gyertyák egy-egy fogalmat és személyeket is szimbolizálnak. A fogalmak sorrendben a hit, a remény, a szeretet és az öröm.

Az adventi koszorú kerek formája az örökkévalót szimbolizálja, a koszorú zöld színe és az örökzöld növények pedig a halál feletti diadalmaskodást.

IMG_20161128_061703 (4)

A szintén gyakori, piros gyertyák hagyománya állítólag protestáns körből ered. A protestánsoknál a szokás szerint a koszorú közepére egy ötödik, fehér gyertyát is állítottak, amelyet Karácsonyeste gyújtottak meg. Itt a gyertyák szimbolikája is más, sorrendben: a fény, az út, az öröm és a béke valamint maga Jézus.

Egy újabb keletű történet, a karácsonyi ünnep szellemiségébe passzoló angyal-legenda, amely szerint minden gyertya egy-egy angyalhoz kötődik.

Itt a gyertyák színe sorrendben kék, piros, fehér és lila.

A történet szerint az első angyal közelebb hozza egymáshoz az embereket, a második szeretetet önt az emberek szívébe, a harmadik megindítja a szeretetet a szívekben, a negyedik pedig békességet hoz.

A nem keresztény családokban a gyertya színét a koszorú készítőjének ízlése határozza meg.

Egyházi körökben a gyertyagyújtások időpontja szombat este, a családoknál jellemzően mégis a vasárnapi gyertyagyújtás a szokásos, talán azért is, mert inkább ez a nap ad lehetőséget arra, hogy nyugalomban legyünk szeretteinkkel, vagy saját gondolatainkra figyelhessünk.

Ne felejtsünk el gyertyagyújtáskor egy kicsit megállni és befelé tekinteni.

Végiggondolni azt, hogy mi tölti el a szívünket örömmel, hálával és szeretettel.

Kik azok, akik a legkedvesebbek számukra és vajon elég jók vagyunk-e hozzájuk?

 

 

gyerttyák

 

 

Kellemes adventi és karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek!

Ildikó