Magyar nők a történelemben

SZIASZTOK!

A múltkori régi fotógyűjteményen, ami a nők múltbeli szerepeit mutatta, felbuzdulva, most a magyar történelemben kutakodtam. Erről indítok egy sorozatot.

Most rövid kis életrajzot is mellékelek a képekhez.

I.

Híres nők a magyar történelemben.

 

ÁRPÁD-HÁZI NŐK

EMESE

Emese

Emese az ősi magyar hitvilág szerint az uralkodócsalád ősanyja.

A név jelentése

Egyes feltevések szerint a szó a magyar nyelv ősi rétegéből származik, az eme, ana vagy ene szótő az ótörökben is megtalálható azonos jelentéssel („anya”). A név eredeti jelentése egyesek szerint anyácska.

Az álmában megjelenő turul (törökül toghrul) madár, az Árpád-ház védőszelleme, hadi jelvényként az Árpádok lobogóján is szerepelt.

Emese álma

Emese Ügyek vezér felesége, Álmos vezér anyja. A monda szerint a turulmadár álmot sugallt neki, amiben Emese méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy fiút szül, aki kivezeti népét hazájából, Levédiából, s utódai dicső királyok lesznek.

Ő az Álmos név eredetére utalva megjegyzi: az almus szó latinul szentet jelent, és a szent királyokra való álombéli utalás révén lett a gyermek neve Álmos.

 

ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT

Margit

Születése 1242. január 27. Klissza Magyar Királyság

Halála: 1270. január 18. Margit sziget Magyar Királyság

Tisztelete:

Boldoggá avatás 1276

Szenté 1943

Jelképe: liliom

Élete:

Szülei – a tatároktól elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben – felajánlották őt Magyarország megmentéséért.

Margit ennek megfelelően hároméves korában a veszprémi domonkos apácákhoz került, és ott gondos nevelésben részesült. Nevelőnője Olympiades nővér volt. Később a Nyulak szigetén lévő zárdába került át, amelyet apja építtetett. Itt került sor Margit fogadalomtételére 1254-ben

A keresztények az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A róla szóló, 1510-ből fennmaradt legenda szerint jövendőmondó képességekkel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldására.

Legendája szerint holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak, ráadásul rózsaillatot árasztott.

 

URALKODÓK, KORMÁNYZÓK

I. MÁRIA

Mária

  1. Mária Anjou- házi magyar és lengyel királyi hercegnő, 1382 és 1385, valamint 1386 és 1395 között Magyarország királynője. Kortársai latinul királynak (rex)nevezték, mert még fogalomként is teljesen idegen volt számukra a királynőség, mint egyeduralkodási forma. Ahhoz, hogy nő létére elfoglalhassa a trónt, apjának, I. Lajosnak fiúsíttatni kellett leányát, így jogilag férfinak számított, ezért is használták rá jogosan a rex(király) megjelölést a regina (királyné, királynő) helyett, amely utóbbi kifejezés elsősorban a király hitvesét jelölte.

Nagy Lajos még életében fiúsítatta lányát, így halála után a magyar hatalmi elit elfogadta Máriát királynak (rex). Apja temetése után egy nappal, 1382. szeptember 17-én királlyá választották, és Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta. Ő volt az első nő, aki a Szent Koronát a fejére tehette.

Emlékezete

Mária királynőnek nem alakult ki sem kultusza, sem különösebb tisztelete hazánkban, és alakja is alig őrződött meg a néphagyományban, szinte teljesen ismeretlen az átlagemberek előtt a létezése. Egyedül a ma már Miskolchoz tartozó diósgyőri vár őrizte meg az emlékét, amely Mária legkedveltebb tartózkodási helye volt, de mára ez is elhalványult. A diósgyőriek többnyire Mária királynő várának tartották a diósgyőri várromokat.

BRANDENBURGI KATALIN

KATALIN

Brandenburgi Katalin  Berhlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem.
Elhunyt: 1644 vagy 49 Schöningen

Született: 1602. május 28. Königsberg

Rövid uralkodását a pártviszályok jellemezték, fejedelmi hatalmát Bethlen Gábor végrendelete és az erdélyi országgyűlések korlátozták. 1629. november 15- 1630 szeptember 21-ig.

Katalin élénkséget vitt a gyulafehérvári fejedelmi udvarba: táncmulatságokat, álarcosbálokat, kirándulásokat és vadászatokat szervezett, és meghonosította a balettet.

Fejedelemsége

Bethlen Gábor a házasságkötés után három évvel, 1629. november 15-én meghalt, s Brandenburgi Katalin elfoglalhatta a fejedelmi trónt. Katalinnak nem volt önálló politikai elgondolása, egyedüli törekvése az volt, hogy a kormányzó gyámsága alól szabaduljon.

Személyisége

Alacsony és gyenge testalkatú, de jó alakú és kiemelkedő szépségű nő volt. A fejedelem öltöztetője és táncmestere, Don Diego de Estrada vonzó, kedves, törékeny, életvidám és érzékeny asszonynak írta le. Katalinnak a bátyjával folytatott sűrű levelezéséből egy nem túl okos, becsvágyó, de politikai szempontból észszerűtlenül viselkedő, könnyelmű asszony képe rajzolódik ki. Feltehetőleg az idegen környezetben megtalálta a számítását, a levelekben nem esik szó honvágyról.

NAGYASSZONYOK

SZILÁGYI ERZSÉBET

Erzsébet

Hunyadi János felesége. Szilágyi Erzsébet a kiterjedt birtokok igazgatásával, jövedelmük kezelésével támogatta férje politikáját, akinek politikai döntéseibe – a kor gyakorlatának megfelelően – soha nem szólt bele. Ezzel szemben ő irányította két fiuk, László és Mátyás nevelését.

1446-ban, Hunyadi János kormányzóvá választásával, az ország első asszonya lett. Feltételezhetően férje elmozdítása (1453) után benne is érlelődik a gondolat, hogy az uralkodásra alkalmatlannak látszó és Cillei Ulrik befolyása alatt álló Habsburg V. László helyett idősebb fiuk, Hunyadi László legyen a magyar király.

Aktív politikai szerepet azonban csak a férje halála (1456) és kisebbik fia, Mátyás trónra kerülése (1458) között játszott. Mikor polgárháború tört ki a király és a Hunyadi-párt hívei között, amelynek vezetői Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály nándorfehérvári kapitány voltak. Az elkeseredett anya minden reménye ekkor már kisebbik fiában, Mátyásban volt.

V. László váratlan halála őt Prágában érte, mert korábban a király fogolyként ide hozta.

Szilágyi Erzsébet soha nem avatkozott bele Mátyás politikájába. Azt azonban nagyon szerette volna, hogy fiának törvényes örököse legyen. 1476-ban ő vette át Mátyás természetes fia, az akkor hároméves Corvin János nevelését. Szilágyi Erzsébet 1483-ban kelt végrendeletében minden vagyonát Corvin Jánosra hagyta.

Szilágyi Erzsébet 1483-ban vagy 1484-ben halt meg. A bizonytalanság azzal is magyarázható, hogy Mátyás olasz udvaroncai Galeotto Marzio és Bonfini, akik nem kedvelték az anyakirálynőt, elfeledkeztek megemlékezni róla. Így halálának helyét sem ismerjük. Hamvait Székesfehérvárott, a székesegyház altemplomában helyezték el.

 

ZRINYI ILONA

Ilona

Született: 1643

Elhunyt: 1703. február 18. A magyar történelem egyik hősnője, Rákóczi Ferenc édesanyja.

Senki sem veheti el a legbátrabb asszony címet Zrínyi Ilonától, a 18. század eleji magyarországi szabadságharc vezetőjének, II. Rákóczi Ferencnek édesanyjától. Amikor tíz évnyi házasság után férje, I. Rákóczi Ferenc eltávozott az élők sorából, Zrínyi Ilonának sikerült kiharcolnia, hogy ő maradhasson gyermekei gyámja. Pár évvel később feleségül ment Thököly Imréhez, Felső-Magyarország, majd Erdély fejedelméhez, s férje révén bekapcsolódott a kurucok oldalán az osztrákok elleni felkelésbe. Miután Thököly sorra vereséget szenvedett, a császári csapatok Munkács várához érkeztek, ahol nem várt ellenállásba ütköztek: egy nő, Zrínyi Ilona állta útjukat. Az asszony – gyermekei oldalán – két évig, 1686 és 1688 között hősiesen védte Caraffa generális csapata ellen a várat, s csak Buda török uralom alóli felszabadulása után adta át az osztrákoknak.

Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált.1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-rend zárdájában lakott, gyakorlatilag a császár túszaként, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, jezsuita iskolába, így anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amelyet ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.

AZ ITT SZEREPLŐ NŐK KÖZÖTT NEKEM ZRINYI ILONA A KEDVENCEM!

NEKED?

A FOLYTATÁSBAN  NŐI SZABADSÁGHARCOSOKRÓL ÉS POLITIKUSOKRÓL FOGOK ÍRNI.

REMÉLEM TETSZETT!

SZÉP NAPOT KÍVÁNOK!

ILDIKÓ