MAGYAR NŐI SZABADSÁGHARCOSOK A MÚLTBAN

SZABADSÁGHARCOSOK

 

Lebstück Mária

 Lieschüdt

Született:       1830. augusztus 15. Zágráb

Elhunyt:        1892. május 30.(61 évesen) Újpest

Állampolgársága:    magyar

Nemzetisége:           magyar

Foglalkozása           honvéd főhadnagy

 
Életútja

Gazdag kereskedőcsaládba született. 13 éves korától Bécsben, nagybátyja, báró Simunich Boldizsár császári brigadéros házában élt.

A forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Az 1848-as bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött.

A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, sok csatában részt

Budavár elfoglalásának győzelmi ünnepén, ahol női ruhában jelent meg vőlegénye kérésére, kiderült eltitkolt női mivolta – Görgey kémnek hitte, és halálra ítélte.

Tiszttársai közbenjárására Kossuth szabadon engedte, visszakapta rangját.

Szolnokról Komáromba huszonhárom fegyverrel, munícióval megrakott társzekeret kísért rendkívüli nehézségek között, mikor egy kritikus helyzetben a szekeres parasztok lovaikkal együtt cserben hagyták. Ezért fel akarta kíséretével és magával együtt robbantani a lovak nélkül maradt trént. Határozottságával azonban egy közeli faluban mégis sikerült lovakat szereznie, és folytathatta az útját Léva felé.

Egy visszavonulás alkalmával, mikor a mocsaras talajba ragadtak túl nagy csizmái, és ezért egyedül maradt, három rátámadó császári katonával küzdött meg – kettőt lelőtt, a harmadik elmenekült.

A verpeléti ütközet után, mikor mindenki csak a maga megmentésével foglalkozott, ő – egyedül – 86 sebesültet mentett meg, és szállított Tiszafüredre.

Számos alkalommal sebesült meg, rendkívüli bátorságról tanúskodó haditetteiért aranykardbojttal tüntették ki, főhadnagyi rangot kapott.

Alakját 194-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg Mária főhadnagy című operettjében.

 

Kossuth Zsuzsanna, Meszlényi Rudolfné

 Kossuth Zsuzsanna

Születési név:          Kossuth Zsuzsa

Született:       1817. február 19. Sátoraljaújhely

Elhunyt:        1854. június 29.(37 évesen) New York

Állampolgársága:    magyar

Nemzetisége:           magyar

Házastársa   Meszlényi Rudolf

Fontosabb munkái  172 tábori kórház megszervezése 1849-ben

Az 1848-49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga. A legelső katonakórházakat Kossuth Zsuzsanna szervezte meg 1849-ben, elsőnek hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét, az Amerikai Egyesült Államokban még életében nagy tisztelet övezte.

Segített bátyjának a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében, a Kossuth letartóztatása előtti házkutatás elől ő mentette meg az utolsó szám kéziratát.  Férjével részt vettek az Országos Védegylet szervezésében, melynek Fejér vármegyei szervezetét ők hozták létre

Flór Ferenc vezetésével 1849 elején szervezték újjá a honvédség egészségügyi osztályát, és Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének” húgát nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként három hónap alatt 172 tábori kórház létesült, melyekben a korban megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak.

  1. 1849 április 23-ai felhívásában felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában.

A szabadságharc bukásáig segítőjével, Barna Ignác orvossal együtt fáradhatatlanul járta az országot, próbálva a betegellátás egyre rosszabbodó feltételein javítani.

A legelső katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolót tisztelhetjük Kossuth Zsuzsában.

A világ helyette mégis Florence Nightingale angol ápolónőt tiszteli ebben a minőségben, aki öt évvel később, 1854-ben a krími háború idején és színterén két korszerű kórházat alapított és felügyelte ott nagy tisztességgel az ápolói teendőket.

A vilgosi fegyverletétel Aradon érte, orosz, majd császári fogságba esett. Haynau a budai várbörtönbe vitette, majd rövidesen bírósági eljárás indult ellene.

A tárgyaláson egykori hadifogoly császári tisztek tanúsították, hogy a szabadságharcos honvédekhez hasonló gondos ellátásban részesültek, ezért felmentették, és szabadon engedték. Gyermekek neveléséből tartotta el családját a hatóságok állandó zaklatása közben.

Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezette szervezkedéssel, ezért 1851 decemberében ismét letartóztatták és a pesti Újépületbe vitték.

Kiújult tüdőbaja miatt átkerült a bécsi rabkórházba, ahonnan az  Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására rövidesen szabadon engedték, azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik, és soha nem térhet vissza Magyarországra.

Brüsszelben telepedett le, ahol csipkeverő műhelyt tartott fenn.

Az osztrák követség zaklatásai miatt 1853-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Itt is a Brüsszelben kitanult csipkeverésből kívánt megélni, de a túlfeszített munka miatt tüdőbaja súlyosabbra fordult és rövidesen – 1854. június 29-én (harminchét éves korában) – meghalt.

REMÉLEM TETSZETT! 😀

A FOLYTATÁSBAN  NŐI  POLITIKUSOKRÓL ÉS EGY FELFEDEZŐNŐRŐL FOGOK ÍRNI.