Sziasztok!

A következő cikksorozatomat az új gépem ihlette, a MesoAge 6in1 multifunkciós arckezelő gép. Arról fogok írni, amit ez a készülék tud és, és az ehhez kapcsolódó érdekességekről, tudnivalókról.

Először lássuk a Foton terápiát, és a vesszőparipámmal a színterápia történetével kezdem.

 

Színgyógyászat a történelemben.             

Őskor:

Betegség ellen a napot használták. Napoztatták a beteg testrészeket.

Színes kövekből őrölt festékekkel díszítették a testüket.

Ókor:

Atlantisz papja i színekkel és fénnyel kezelték a betegeiket.

Egyiptomban is ismerték a színek gyógyító erejét. A gyógyító papok Heliopolis-ban, Rá napisten templomában alkalmazták a színterápiát.

Kínából leírások maradtak fenn, hogy pl. bélbetegségben szenvedők hasát sárgára festették, a skarlátosokat piros lepelbe tekerték, az epilepsziásokat lila szőnyegre ültették.

A görögök a lelkialkattal hozták összefüggésbe a színeket, eszerint alkalmazták.

  • Kék: idegi eredetű bántalmakra, frissítő, fájdalomcsillapító hatású.
  • Piros: vérpangásos betegségeknél, melegítő hatású.
  • Sárga: fáradtság esetén, munkaundor ellen hatásos. J
  • Zöld: nyugtató, pihentető, lecsillapítja az ideges, hajszolt embereket.

Színszimbolika

Hippokratész az emberi vérmérséklet jellemzésére a színeket használta:

  • szangvinikus – vörös,
  • kolerikus – sárga,
  • melankólikus – fekete,
  • flegmatikus – fehér

A heraldikában is jelentéssel bírtak a színek:

  • bátorság – vörös,
  • állhatatosság – narancs,
  • tisztelet – sárga,
  • termékenység – zöld,
  • őszinteség – kék,
  • méltóság – bíbor

Középkor

Az ókori tudás nagy része elfelejtődött.

A leghíresebb gyógyító apáca, Bingeni Szent Hildegard szerint minden élőlény az isteni fény egy sugara, ezért elismerte a fény gyógyító erejét.

Paracelsus (1493-1535) híres orvos és filozófus és kortársa Nettenheimi Agrippa (1486-1535) Szintén felismerték a színek és a fény jogosultságát az orvoslásban. Ez főleg azért számított ritkaságnak, mert akkoriban a jobb módú emberek kerülték a napfényt, hogy megőrizzék bőrük előkelő sápadtságát.

Újkor

Isaac Newton (1643-1727) munkássága hozta a fordulópontot. Felfedezte, hogy a színek fénytörés útján jönnek létre.

1810-ben megjelent Goethe könyve a színtanról. Ma is az ő színelmélete képezi az alapját a színterápia elméletének.

A modern színgyógyászat alapjait egy amerikai kutató Edwin. P. Babbit 1878-ban megjelent könyve rakta le.

Egy szicíliai orvos Sciascia elsőként kezelt színes fényt kibocsátó készülékkel.

1933-ban jelent meg Dinshah Ghadiali indiai orvos műve, melyben azt állítja, hogy a betegséget a túlsúlyban levő, vagy hiányzó színek okozzák.

Jung szerint a színek a tudatalatti anyanyelve.

Érzésvilágunk, jó közérzetünk a bennünket körülvevő színességből is fakad.

A kínaiak még az ízekkel is összefüggésbe hozzák a színeket.

Megfigyelték, hogy a kéket kedvelők sózzák az ételt, míg a zöldet szeretők édesszájúak, az ibolyaszínt választók pedig, a keserűt szeretik. Akinek a vörös a kedvence, egészen biztos, hogy szereti az erőset.

 

Színek a néphitben, eltérő kultúrák, különböző hatások.

  • Indiában az ájult ember vagy a teszthalott fölé vörös leplet feszítenek, hogy magához térjen.
  • Itáliában gyulladásra, nehezen gyógyuló sebekre kék kendőt tesznek.
  • Az indiánokat azért hívták rézbőrűeknek, mert vörös agyaggal kenték be a testüket, hogy fokozzák a harci kedvüket.
  • Az olasz nők úgy tartják a lila ruha a házasságukban, szexualitásukban, boldogtalan, kielégületlen nők színe. Nem veszik fel.
  • Kínában a nász színe piros és rózsaszín.
  • Törökországban zöld a mennyasszony ruhája. a zöld az iszlám hívők szent színe.
  • A magyar zászló színeiben a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény színe.
  • A McDonald’s csapata Japánban, eleinte nem értette, mi bajuk van az embereknek a reklámbohóccal. A megoldás kézenfekvő: a keleti kultúrákban a nyugati feketétől eltérően, a fehér a gyász színe, így nem szívesen falatoztak a fekete kaszással egy étteremben.

  • A vörös és a sárga szimbolikája szintén eltérő. A kereszténység számára a vörös Krisztus szenvedéseit, a sárga Júdás árulását, tehát a gyávaságot jelképezi.
  • Ugyanakkor Kínában a vörös szín szerencsehozó jelentéssel bír, a sárga pedig, kizárólag a császárt illeti meg.
  • Az ír mondavilágban a koboldok aranykincsüket a szivárvány végén ássák el, és azt csak úgy találhatjuk meg, ha lábánál fogva elkapjuk a koboldot, és követeljük tőle, hogy mutassa meg, hol dugta el a kincset.

 

Remélem érdekesnek találtátok! 

Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.