Szilveszteri, újévi szokások

Néhány számomra érdekes, furcsa vagy aranyos szokást gyűjtöttem össze Nektek!

Olvass tovább, ha kíváncsi vagy, melyik országban milyen furcsaságokat csinálnak az emberek.

 

 Argentína

Argentínában vadonatúj, korábban még sosem viselt, rózsaszín bugyit húznak a leányzók, hogy ezzel vonzzák magukhoz a szerelmet a következő évre! Bármi is történik szilveszter éjjel, az biztos, hogy legalább tiszta és szép alsóneműt viselsz!

Emellett pontosan 00.00-kor a jobb lábaddal előrelépsz egyet, hogy elkerüld a balszerencsét a jövő évben.

Dél-Amerika

A távoli kontinensen nagyon odafigyelnek arra, hogy milyen színű fehérneműt vesznek fel az év utolsó napján. Szerintük ugyanis a sárga szerencsét hoz, és itt a piros vonzza be a szerelmet (na most piros, vagy rózsaszín).

 

Néhány dobálózós ország:

Dél-Afrika

Elterjedt szokás, hogy ilyenkor válnak meg az afrikaiak a régi műszaki cuccaiktól, és sokszor még a bútoraikat sem sajnálják. A durva az, hogy mindezt úgy teszik, hogy kidobálnak mindent az ablakon, ami nem kell nekik és közben persze egyfolytában kiabálnak, hogy a járókelők azért vigyázzanak az utcán.

 

Olaszország

Ők sem tavasszal tartják a “nagytakarítást”, hanem ilyenkor. A megunt vagy nem használt holmijaikat ők is az ablakból dobálják ki, egyenesen az utcára, úgyhogy január elsején nem érdemes az olasz utcákon sétálgatni – valóságos életveszély.

 

Dánia

A barátok azzal hozzák meg egymás szerencséjét, hogy a másik lakásának ajtaján poharakat és tányérokat törnek össze.

A tányér-törés a barátszerzésről is szól. Azt mondják, hogy aki a legtöbb tányért töri el, annak lesz a legtöbb barátja az újévben.

Érdekes kérdés, hogy ezek után, hogy egyeznek meg azon, hogy melyikük takarítja fel az egészet.

Sok dán úgy ünnepli az újévet, hogy éjfélkor székekről ugrálnak le. Ezzel a dánok a régi dolgok elhagyását és a jószerencse beinvitálását remélik az újévben.

Azért a szerpentin és a konfettidobálás most már milyen barátságos szokásnak tűnik, ugye?

 

Oroszország

Az oroszoknál mindenki leírja egy papírra egy féltve őrzött kívánságát és elégeti. Ez még nem is lenne furcsa, igaz? Viszont ezután beleszórják a hamut egy pohár pezsgőbe és pontban éjfélkor megisszák.

 

Brazília

Brazíliában az emberek fehérbe bújnak, vagy valamilyen fehér ruhadarabot húznak magukra, ezzel ijesztik el a rossz szellemeket.

Hétszer magasra ugranak, lehetőleg a tengerparton, a hullámokat átugorva, hogy elkerüljék a balszerencsét, és ajándékot visznek Lemanjának, aki a víz istennője, és imádja az ajándékokat, főleg a virágokat. Nem kell mást tenniük, mint néhány szálat vagy csokrot a vízbe dobniuk, de ha visszamossa őket a partra a víz, az azt jelenti, hogy Lemanjának nem tetszett az ajándék… Sebaj, jövőre ismét próbálkozhatsz!

   

 

Ausztrália

A tengerentúlon zajkeltéssel várják az újévet és ők egyáltalán nem a hangos zenét értik ez alatt. Év közben próbálnak minél hangosabb tárgyakat összeszedni, amikkel majd szilveszterkor kimennek az utcára (a kedvencük a különböző edények és serpenyők), majd ezekkel zajongnak órákon át.

Skócia

Egy régi szokás szerint nem sokkal éjfél után a társaság egyik magasra nőtt, fiatal férfiembere egy üveg itallal, egy mazsolás kenyérrel és egy darab feketeszénnel a ház ajtajába áll, hogy így csalogassa a házhoz a jó szerencsét. Skóciában egyes falvakban kátrányos hordókat gyújtanak meg, és görgetik végig az utcákon. Így a régi év elég, és az új beléphet. A skótok szerint az első újévi látogató szerencsét vagy bajt hoz a családra. Különösen szerencsésnek tartják, ha az egy magas, sötét hajú, ajándékot hozó férfi.

 

Kolumbia

Kolumbiában egy üres bőrönddel sétálnak fel-alá, többnyire a lakásuk, háztömbjük, lakóparkjuk körül, ezzel elősegítik, hogy a következő évben sokat utazzanak!

 

Spanyolország

Spanyolországban 12 szőlőszemet esznek az emberek, mindegyik kongatáskor egyet – külön, dobozokban tárolt szőlőszemek kaphatók erre az alkalomra. És igen, 12 szemet megenni ennyi idő alatt nehezebb, mint hinnénk!

 

Észtország

A balti országban úgy hiszik, hogy ha sokat esznek szilveszterkor, akkor egyáltalán nem fognak éhezni a következő évben. Régen ehhez legalább 12 főfogást kellett megenniük, ami idővel azért csökkent, így most már beérik héttel. Wow! És még mi panaszkodunk karácsonykor? 🙂

 

Ezzel kívánok mindenkinek nagyon boldog új esztendőt!

 

Ildikó

Gondolatok a karácsonyról II.

Sziasztok!

Miért állítunk karácsonyfát?

  • Zöld ág

A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöld ág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése.

A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet.

Magyarországon a zöld ág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet.

  • Karácsonyfa

A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek.

Az örökzöld kivágás az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, és a hagyomány szerint, először Luther Márton állított karácsonyfát.

Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században.

Magyarországon, úgy vélik, először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát.

Magyar paraszti életben, a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el.

A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle.

A magyar hagyomány szerint egészen Vízkeresztig (január 6-ig) áll a lakás legelőkelőbb pontján.

   

  • Díszítése

Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható girland (vagy boa) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.

A csúcsdísz, pedig a betlehemi csillagot jelképezi. A betlehemi csillag a napkeleti bölcsek, háromkirályok csillagaként ismeretes, de a nép körében egyszerűen karácsonyi csillagként is emlegetik.

A karácsony története

Minden év december 25-én tartják Jézus születésének napját, azaz a Karácsonyt a keresztény kultúrkörökben.

A hagyományok szerint Jézust – rendkívül szegényes körülmények között-, egy jászolban hozta világra édesanyja, Mária. A napkeleti bölcseket, pedig egy fényes csillag vezette a Messiáshoz.

Ám sokak szerint, csupán a téli napforduló miatt esett a választás eme napra, hiszen pogány körökben ugyanúgy ünnepnapnak számított a huszonötödike, mint a napforduló és természet újjászületésének eljövetele.

A karácsony az egyedüli olyan keresztény ünnep, amely olyan népszerűségnek örvend a világban, hogy számos más vallású ember is ugyanúgy megtartja.

A XVI. századtól válik hagyománnyá a német evangélikusoknál a karácsonyfa állítása az otthonokban.

Innen terjed tovább a XIX. században szerte a világon és alakult az ünnep egyik jellegzetes szimbólumává.

Eleinte gyümölcsökkel, természetes díszítőelemekkel csinosították és csak később vált szokássá az üveggömbökkel és szaloncukrokkal való díszítés.

A szaloncukorral való díszítés eredetileg angol hagyomány, de ugyanúgy hungarikumnak is számít?

A karácsony lényege

A karácsony, az éve legszebb ünnepe. Ilyenkor ünnepi fénybe borulnak az utcák, a boltok és a házak is.

Az emberek szíve pedig megtelik szeretettel.

Hetekkel előtte már érezhető, az ünnep közelsége.

A kirakatokban karácsonyi díszek, a tereken pedig karácsonyi vásárok fogadnak minket.

Számomra ez az ünnep az év legfontosabb eseménye.

Nekem nem csak arról szól, hogy ajándékot adok, illetve kapok, hanem maga a karácsony hangulata és az ünnepi készülődés a lényege.

Az, hogy figyelek a körülöttem levő emberekre, örömet okozok nekik, saját készítésű apró ajándékokkal kényeztetem őket.

Legfőképp pedig arról szól a karácsony, hogy együtt legyen a család, meghitt körülmények között.

A karácsony lényege a szeretet, a meghittség és a jóság.

 

“Van az ajándék… Mindegy, hogy mi. Nem számít, hogy nagy vagy kicsi, drága vagy olcsó.
Az ajándék valódi értékét nem ez határozza meg.
Bármi válhat ajándékká.
Egy mosoly, egy simogatás, egy ölelés is. De lehet az egy könyv, amiről tudod, hogy a másiknak fontos, és egy könyvjelző, amiről ő is tudja, hogy számodra mennyit jelent.
A lényeg, hogy szíved minden melegével adod neki.
Így a könyv minden oldala rólad fog szólni, a könyvjelző pedig nem csupán a lapok múlását jelzi, hanem téged idéz.

Hiszen valójában nem könyvet, nem könyvjelzőt, adsz, hanem a szívedet.

És ennél többet nem adhatsz, mert a szíved te magad vagy.”

(Csitáry-Hock Tamás)

 

 

Nálatok általában hogy telik a karácsony?

 

Kellemes, békés, szeretetben gazdag, meghitt  karácsonyi ünnepeket kívánok!

Ildikó

 

Gondolatok a karácsonyról I.

Sziasztok!

Néhány szó a magyar karácsonyi népszokásokról.

A karácsonyi készülődés a Luca nappal és az adventtel kezdődik.

A várakozást fokozza, amikor minden vasárnap egy gyertyát gyújtunk meg december havában.

  • A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni.
  • Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét.
  • Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.
  • Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés…) igyekeztek a gonoszt távol tartani.
  • A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát…), hogy egészségesek maradjanak.

Betlehemezés

Biztos vagyok benne, hogy szüleid még ismerik a betlehemezést, amikor is néhány gyermek elmeséli a három pásztor történetét.

A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb és legnépszerűbb, többszereplős, dramatikus népszokása a karácsonyi ünnepkörben.

Tulajdonképpen pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a “három királyok” ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát.

A betlehemezők, általában férfiak, legények vagy gyerekek, betlehemet visznek magukkal. Ez fából, papírból készült jászol, melyben a szent család figuráit és a jászolban fekvő állatokat ábrázolják.

A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok (külön megemlítendő az öreg pásztor) és egy angyal, illetve bizonyos vidékeken Heródes. Általában megjelenítik Szűz Máriát, Szent Józsefet is.

Regölés

A regölés a téli napforduló ősi, pogány kori szokása.

Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor.

A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő…) is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek.

A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés. Állandó szövegrész a refrén: ” Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagyúristen.”

Karácsonyi ünnepi vacsora

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor.

  • Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt, amelytől a bő termést is remélték. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak.
  • Szent Este vacsoráján szokás volt fokhagymát fogyasztani, a gonosz elűzése érdekében. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte.
  • Valamint megjelent az asztalon az alma, amely a család összetartozását szimbolizálja, így  felszeleteltek a családok egy almát és együtt fogyasztották el.

A másnapi karácsonyi ebéd alkalmával gyűlik össze a rokonság.

  •  A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.)
  • Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak,
  • az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.

  • A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.
  • Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon.
  • A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig össze tartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is.
  • Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.

Egy hét múlva folytatom!

Kellemes ünnepi készülődést kívánok!

Ildikó

Miért a fenyő?

A karácsony ma már a legtöbb ember számára az év egyik legfontosabb ünnepe, ami a béke, a meghittség és a szeretet üzenetét hordozza.

De miért a fenyő?

A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét.

Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra.

A monda szerint, amikor Jézus a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Már a nyomában voltak az üldözői, mikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, de azért az ágai mégis elrejtették, ezért az Úr megáldotta a védelmet adó fenyőfát:

“Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.”

Az ajándékozás jelentősége

Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat. Az ősgermánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a fenyőágat.

E szokásokkal rokon hazánkban a Borbála napi zöldág hajtatása. Később a zöld ágakat termékenységszimbólumokkal díszítették. /tojás, alma, dió, mogyoró/.

 

A legtöbb német területen a karácsonyfának paradicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett ajándékokat, ételeket a család eltávozott tagjainak szánták.

 

Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezik meg, Strasbourgban a 15. század végén.

 

A Habsburg uralkodók Bécsben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva.

Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el.

Kellemes karácsonyi készülődést mindenkinek!Ildikó

Advent

Adventi angyalok

Advent első angyala

Kék köpenyes angyal
leszállott a Földre,
hogy itt legyen köztünk
ember közelébe`.

Észre sem veszik őt,
olyan sok a dolguk,
de kik rá figyelünk,
hangját meghallhatjuk.

Advent második angyala

Piros köntöst visel
a második angyal,
serleggel érkezik.
Abba vajh mit akar?

Tiszta szeretettel
tölti meg a kelyhét,
abból készítik majd
csillagoknak fényét.

Ezért ha felnézünk
a csillagos égre,
szívünket átjárja
boldogság érzése.

Advent harmadik angyala

Fehér ruhás angyal
fénysugár kezében,
csodálatos erő
lakozik e fényben.

Megérinti majd a
tiszta szívűeket,
megszállja lelküket
béke és szeretet.

Boldogság érzése
szívükbe költözik,
szemükben ez a fény
látható sokáig.

Csakis az láthatja
ennek ragyogását,
akinek szemében
megtalálni mását.

Advent negyedik angyala

Lila ruhás angyal
lanttal a kezében,
béke dalát zengi
angyalok körében.

A földben szunnyadó
magok felébrednek,
és jövő tavasszal
szépen mind kikelnek.

Kellemes és szeretettben gazdag adventet kívánok Mindenkinek!

Ildikó