Gondolatok a karácsonyról I.

Sziasztok!

Néhány szó a magyar karácsonyi népszokásokról.

A karácsonyi készülődés a Luca nappal és az adventtel kezdődik.

A várakozást fokozza, amikor minden vasárnap egy gyertyát gyújtunk meg december havában.

  • A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni.
  • Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét.
  • Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.
  • Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés…) igyekeztek a gonoszt távol tartani.
  • A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát…), hogy egészségesek maradjanak.

Betlehemezés

Biztos vagyok benne, hogy szüleid még ismerik a betlehemezést, amikor is néhány gyermek elmeséli a három pásztor történetét.

A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb és legnépszerűbb, többszereplős, dramatikus népszokása a karácsonyi ünnepkörben.

Tulajdonképpen pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a “három királyok” ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát.

A betlehemezők, általában férfiak, legények vagy gyerekek, betlehemet visznek magukkal. Ez fából, papírból készült jászol, melyben a szent család figuráit és a jászolban fekvő állatokat ábrázolják.

A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok (külön megemlítendő az öreg pásztor) és egy angyal, illetve bizonyos vidékeken Heródes. Általában megjelenítik Szűz Máriát, Szent Józsefet is.

Regölés

A regölés a téli napforduló ősi, pogány kori szokása.

Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor.

A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő…) is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek.

A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés. Állandó szövegrész a refrén: ” Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagyúristen.”

Karácsonyi ünnepi vacsora

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor.

  • Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt, amelytől a bő termést is remélték. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak.
  • Szent Este vacsoráján szokás volt fokhagymát fogyasztani, a gonosz elűzése érdekében. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte.
  • Valamint megjelent az asztalon az alma, amely a család összetartozását szimbolizálja, így  felszeleteltek a családok egy almát és együtt fogyasztották el.

A másnapi karácsonyi ebéd alkalmával gyűlik össze a rokonság.

  •  A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.)
  • Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak,
  • az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.

  • A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.
  • Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon.
  • A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig össze tartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is.
  • Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.

Egy hét múlva folytatom!

Kellemes ünnepi készülődést kívánok!

Ildikó

Miért a fenyő?

A karácsony ma már a legtöbb ember számára az év egyik legfontosabb ünnepe, ami a béke, a meghittség és a szeretet üzenetét hordozza.

De miért a fenyő?

A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét.

Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra.

A monda szerint, amikor Jézus a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Már a nyomában voltak az üldözői, mikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, de azért az ágai mégis elrejtették, ezért az Úr megáldotta a védelmet adó fenyőfát:

“Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.”

Az ajándékozás jelentősége

Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat. Az ősgermánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a fenyőágat.

E szokásokkal rokon hazánkban a Borbála napi zöldág hajtatása. Később a zöld ágakat termékenységszimbólumokkal díszítették. /tojás, alma, dió, mogyoró/.

 

A legtöbb német területen a karácsonyfának paradicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett ajándékokat, ételeket a család eltávozott tagjainak szánták.

 

Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezik meg, Strasbourgban a 15. század végén.

 

A Habsburg uralkodók Bécsben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva.

Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el.

Kellemes karácsonyi készülődést mindenkinek!Ildikó

Advent

Adventi angyalok

Advent első angyala

Kék köpenyes angyal
leszállott a Földre,
hogy itt legyen köztünk
ember közelébe`.

Észre sem veszik őt,
olyan sok a dolguk,
de kik rá figyelünk,
hangját meghallhatjuk.

Advent második angyala

Piros köntöst visel
a második angyal,
serleggel érkezik.
Abba vajh mit akar?

Tiszta szeretettel
tölti meg a kelyhét,
abból készítik majd
csillagoknak fényét.

Ezért ha felnézünk
a csillagos égre,
szívünket átjárja
boldogság érzése.

Advent harmadik angyala

Fehér ruhás angyal
fénysugár kezében,
csodálatos erő
lakozik e fényben.

Megérinti majd a
tiszta szívűeket,
megszállja lelküket
béke és szeretet.

Boldogság érzése
szívükbe költözik,
szemükben ez a fény
látható sokáig.

Csakis az láthatja
ennek ragyogását,
akinek szemében
megtalálni mását.

Advent negyedik angyala

Lila ruhás angyal
lanttal a kezében,
béke dalát zengi
angyalok körében.

A földben szunnyadó
magok felébrednek,
és jövő tavasszal
szépen mind kikelnek.

Kellemes és szeretettben gazdag adventet kívánok Mindenkinek!

Ildikó