Ha
érdekel benneteket a téma, ígérem később még keresgélek, de egyelőre az új
kozmetikámmal kell foglalkoznom. 😊
Még nők, akik beírták a nevüket a
történelembe.
Sport
Billie Jean King volt az első teniszezőnő, aki győzedelmeskedni tudott Wimbledonban,
de a sportban és a társadalomban megjelenő szexizmus szókimondó bírálójaként is
nagy tiszteletnek örvendett.
Charlotte Reinagle Cooper az olimpiai játékok történetének első női olimpiai bajnoka, brit olimpiai bajnok teniszezőnő. 2013-ban beválasztották az International Tennis Hall of Fame(Teniszhírességek Csarnoka) tagjai közé.
Senda Berenson, a női kosárlabda alapítója, akit “a női kosárlabda anyjának” is szoktak becézni. Ő egy amerikai sportoló. Módosította
a meglévő férfi kosárlabda szabályokat, amelyeket 1891-ben találtak ki.
Kathrine Switzer volt az első nő, aki megpróbált részt venni a bostoni
maratonon 5 évvel azelőtt, hogy a hölgyek hivatalosan is nevezhettek volna rá.
Ezen a fotón azt láthatjuk, amint az egyik versenyző erőszakkal próbálja meg őt
‘eltántorítani’ a versenyben való részvételtől.
Amelia Earhart (1897-1937) Amerika
első jelentős női pilótája
.
1917-ben belépett a kanadai Vöröskeresztbe, hogy a háború alatt a sebesült
katonákon segítsen. 1920-ban repült először, mint utas és egyből beleszeretett
az érzésbe. Pilótaleckéket vett, megszerezte pilótaigazolványát, majd saját
repülőgépet vett.
Maria Teresa de Filippis olasz
autóversenyzőnő, a Formula–1-es világbajnokság első női versenyzője.
Szilvássy Karolaaz első nő, aki repülőre szállt.
Szilvássy
Karola nyíltan hangoztatta, hogy a nők teljes egyenjogúságának híve, s
lelkesedett a szüfrazsettekért.
Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova az első női űrhajós, aki a világűrben járt. (1937-)
1937-ben
született Oroszországban. Szabadidejében sokat ejtőernyőzött, ezért volt
előnye, mikor 1962-ben kiválasztották az űrprogramban való részvételre.
1963.
június 16-án a Vosztok–6 fedélzetén szállt fel, 48-szor megkerülte bolygónkat
és három nap után sikeresen visszatért. Temérdek mennyiségű kitüntetést
szerzett, valamint a Holdon egy krátert is elneveztek róla.
Az első haditudósító nő: Margaret Bourke-Whit
Szakmájának
egyik legismertebb képviselője, a Life magazin első női
fényképésze, 1936-ban az első szám címlapja az ő fotójával jelent meg.
Az első külföldi, aki engedélyt kapott szovjet
gyárakban fotózni, az első női haditudósító, az első nő, aki harci zónában
dolgozhatott.
Fotózott
szerte Amerikában, Indiában, a Szovjetunióban, Dél-Afrikában, ott volt a
buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításánál.
Képeit
őrzi többek között a New Mexico Museum of Art, a Museum of Modern Art és a
Library of Congress.
Csak néhányan, hisz például nem beszéltem még a művészekről sem, a számtalan híres, harcos, csodás nőről, .
Mert nőnek lenni küzdelmes, de jó. Mint, ahogy egy most induló pódiumbeszélgetés sorozat címe is mondja.
Amit kicsit szeretnék reklámozni is.
„NŐNEK LENNI JÓ!”
Aranyhordó pódiumbeszélgetések.
Beszélgetés közismert nőkkel, akiknek legalább annyira fontos a hivatásuk, mint a családjuk, akik harmóniára törekszenek a munka és a magánélet között, akik energikusak és pozitívak az élet dolgaihoz és az emberekhez viszonyulásukban.
Szeretettel meghívjuk 2019. április 2.-án kedden 18 óra kezdéssel egy pódiumbeszélgetésre!
Nem tudom abbahagyni. 😊 Mindig új és új dolgokra bukkanok! Remélem nem bánjátok!
Hozzászólásokat, ötleteket, építő jellegű kritikákat szívesen látok!
Nők és a tanulás
„Túl kicsi az agyuk…”
Még az 1910-es években, is Magyarországon és Európa-szerte komoly tudósok vérre menő vitákat folytattak arról, helyes-e a nőket az egyetemekre engedni, vajon alkalmasak-e ők ilyen komoly és megerőltető tanulmányokra. Sok kiváló orvos vallotta még ekkor is, hogy alkalmatlanok.
NŐK, AKIK MIATT MA ISKOLÁBA JÁRHATUNK
Veres Pálné és a női iskolák
A
valódi változások Magyarországon száz évvel Mária Terézia után kezdődtek el
Veres Pálnéval, aki az oktatás megreformálásában látta a haza jövőjét.
Madách Imre, ezt írta akadémiai
székfoglalójában:
„A nő
korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog
és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem
emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s
innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet
és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet,
ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az
elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.” ☹
Ez
bizony már sok volt Herminnek, levelet írtMadáchnak, amiben felhívta a
figyelmét arra, hogy a nők és a férfiak közti különbségek társadalmi eredetűek,
és azonos lehetőségek között ugyanolyan szellemi színvonalat tudnának nyújtani
a nők is.
Madách
válaszlevelében belátta, hogy tévedett, és biztosan másképp fogalmazott volna,
ha korábban szerét ejtik ennek a beszélgetésnek.
1869-ben
Deák Ferenc támogatásával létrejött az első iskola, amelybe nők járhattak. A
tantervet maga Veres Pálné írta, és tizennégy lány kezdte meg az első
évfolyamot.
Hugonnai Vilma, az első doktornő
Vilma kitartóan hitt abban, hogy egy nap orvos lesz, kitartásának és makacsságának köszönhette, hogy bár nyomorogva és az egyetem mellett ápolónőként dolgozva, de el tudta végezni a tanulmányait
Az 1879-ben Zürichben szerzett egyetemi diplomáját nem voltak hajlandók itthon elismerni, nem engedték betegek közelébe.
Annak
érdekében, hogy szakmája közelében maradhasson és pénzt is kereshessen, el
kellett végeznie egy szülésznői tanfolyamot. Hosszú huzavona után végül az
állam engedte, hogy újra letegye az orvosi vizsgáit Magyarországon.
Tizenhét
évébe telt, hogy a külföldön szerzett orvosi diplomáját itthon hivatalosan elismertesse,
és orvosként dolgozhasson.
Glücklich Vilma, az első nő az
egyetemen
Veres
Pálné és Hugonnai Vilma küzdelmei olyan tehetséges nők előtt jelölték ki az
utat, mint amilyen Glücklich Vilma is volt.
1895-ben
kitűnő átlaggal ő lett Magyarországon az első nő, aki hazai (budapesti)
egyetemre járhatott, 1896-tól fizikát és matematikát hallgatott, akkor még
ugyanis a bölcsészkaron oktatták ezeket a szakokat. Így ő lett az első nő,
aki bölcsészdiplomát szerzett.
Tanári
diplomája megszerzése után barátnőjével és bizalmasával, Bédy-Schwimmer Rózával
együtt megalapította a Magyar Feministák Egyesületét, és a nők választójogáért
küzdöttek.
Ungár Margit, az első ügyvédnő
Ungár Margit a nők ezrei előtt nyitotta meg utat, hogy a jogi egyetemre járhassanak, ugyanis Magyarországon előtte csak az orvosi-gyógyszerészeti karra és a bölcsészkarra jelentkezhettek lányok.
1920-tól viszont a női hallgatókra is vonatkozott a numerus clausus, nem csupán a zsidókra: csak külön elbírálás után és korlátozott számban vették fel őket a felsőoktatásba. Az egyetemi jelentkezés előfeltétele az volt, hogy mindenből kitűnők legyenek – miközben a férfiaknál ez nem volt kitétel.
1928-ban
kitüntetéssel tett záróvizsgát.
Margit
diplomáját pedig a férfiakétól eltérően, rózsaszín selyembe burkolták és
aranyszalaggal kötötték át.
Ő
fogalmazta meg a feministák előterjesztéseit, amelyeket a parlamentnek
benyújtottak.
Az első nő
a magyar törvényhozásban
Slachta Margit 1920-ban, 36 évesen, az első nőként lépte át azt a határt, ami a nagypolitikát és a női nemet Magyarországon elválasztotta egymástól.
Nemcsak
mint parlamenti képviselő, hanem mint keresztény feminista aktivista is beírta
magát a katolicizmus és a magyarországi nőmozgalom történetébe.
Elszántan
küzdött a női munka társadalmi megbecsültségének növeléséért, a nők
oktatáshoz való jogainak érvényesítéséért és politikai nagykorúsításáért.
Vannak még páran…
Belegondolni is fáj, hogy kilencven évvel ezelőtt egy nő nem kaphatott négyest semmiből, ha tovább akart tanulni. Mint ahogy abba is, hogy az elemi iskolában mást tanultak a lányok, mint a fiúk.
Elképesztő bátorság, elszántság és szabadságvágy kellett ahhoz, hogy valaki nemet merjen mondani az egész társadalomnak.
Nők az egyetemeken
Kis szövegrész, ami mellett nem tudtam elmenni.
Első ízben alig 120 éve, 1895-ben engedélyezték, hogy hölgyek is tanulhassanak egyetemen Magyarországon. Legalábbis ezt az időpontot tartják nyilván a hivatalos feljegyzések,
Az 1840-től egyre erősödő nőmozgalmaknak köszönhetően – Teleki Blanka, Karacs Teréz, Veres Pálné tevékenysége következtében – magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.
A nők tanulmányainak fontossága, a tudományos életben való részvétele először az 1830-as években vetődött föl.
Persze hosszú volt a nők útja az egyetemig, hiszen az 1800-as évek elején még középiskolába se járhattak.
1895. december 19-én elfogadták, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvételt nyerjenek.
Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki.
A nők jogainak érvényesítését az 1919-ben alakult Diplomás Nők Nemzetközi Szövetsége segítette. A szervezet azzal a célkitűzéssel alakult, hogy az egyetem ugyanolyan körülményeket teremtsen a tanuláshoz a lányoknak, mint a férfiaknak. Eleinte például nem volt külön toalett a lányok számára, hiszen csak fiúk jártak az egyetemre.
Hazánkban jelentős számban csak 1910 után kerültek be nők az egyetemekre. A Műegyetemre az 1920/21-es tanévben iratkozott be az első négy női hallgató.
1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete, amely elérte, hogy a nők is részt vehessenek tudományos konferenciákon, megjelentethessék tanulmányaikat, bemutathassák alkotásaikat.
Az egyesület 1935-től 1939-ig megjelentette a Magyar Női Szemle című folyóiratot, amely – más nőknek szóló lapoktól eltérően – a nők tudományos, közéleti és kulturális tevékenységeit mutatta be.
😊
Nők a tudomány terén
Hedy Lamarr színésznőés feltaláló, aki nemes egyszerűséggel ledózerolta a nőkről
alkotott sztereotípiákat a tudományos ágazatokban. Többek között neki
köszönhetjük, hogy ma mobiltelefonokkal rohangálhatunk.
Hedy
Lamarr-díj
A
díjat a férfiak által uralt híradástechnika területén véghezvitt különleges
teljesítményért adományozzák nőknek
Szép és okos? Nahát! 😊 Megint megdőlt egy
sztereotípia.
Nők a programozás világában
Bár jelenleg a programozók között sokkal több férfit találunk, mint nőt, ez nem volt mindig így: a 80-as évekig még többségében hölgyek dolgoztak ezen a területen.
Az első programot – olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre – egy angol
grófnő, Ada Lovelace írta még 1843-ban. A számítástechnika és a programozás történetében
később is sok női név bukkan fel, ami csak visszatekintve meglepő. Az
elektronikus eszközök elterjedése előtt ugyanis a hosszadalmas matematikai
számításokat „emberi számítógépek” (angolul computerek) végezték, akár az
üzleti életről, akár tudományos háttérmunkáról volt szó. Mivel a női munkaerő
olcsóbb volt, hölgyek készítették az első csillagászati katalógust és az
atombomba elkészítéséhez szükséges számítások nagy részét is.
Ada Lovelace
A „Computer Room” és az ott dolgozó hölgyek 1949-ben a NACA (későbbi NASA)
egyik kutatóközpontjában
A hőskor és a
női úttörők
A
második világháború idején a számítástechnika rohamos fejlődésnek indult, a
matematikával foglalkozó nőket pedig egyre komolyabban vették.
Az Enigma feltörésén dolgozó csapatban is volt néhány nő (köztük Mavis
Batey és Joan Clarke), de az amerikai kontinensen készülő első elektronikus
számítógépet, az ENIAC-ot kizárólag hölgyek programozták (bonyolult matematikai
számításokkal és mintegy 6 ezer kapcsoló beállításával).
Közülük Adele Goldstine és Betty Jennings készítette az első szoftvereket
és programozási kézikönyvet. A csapat egy másik tagja, Betty Holberton a
programozási nyelvek elődeinek tekinthető függvényeket írta.
Betty Jennings és Frances Bilas az ENIAC fő vezérlőpaneljénél (U.S. Army
Photo)
Ennek
a kornak az úttörői között kell megemlíteni Grace Hoppert, aki elsőként vázolta
fel egy számítógéptől független programnyelv ötletét. Megalkotta az első
fordítóprogramot (compiler) 1952-ben, és irányította az egyik legkorábbi modern
nyelv, a COBOL kifejlesztését. Állítólag a „debugging” kifejezés is tőle ered.
Most azokról
a nőkről írok, akik sokat tettek az egyenlőségért.
Harcok a megkülönböztetések ellen
A vegyes iskolák bevezetése kezdetben olyan erős lakossági ellenállásba ütközött, hogy a hatóságoknak kellett biztosítani, hogy a szinesbőrű tanulók eljuthassanak az iskolákba. 1957-ben a világsajtót bejárta Elizabeth Eckford 15 éves diáklány fényképe, aki a feldühödött, lincselésre kész tömegben próbál eljutni az iskolába. Ő volt az első fekete diák, aki hivatalosan is megkezdhette tanulmányait az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága által “a gyermekek iskolai faji megkülönböztetésének jogellenességéről” hozott döntése után, 1957-ben.
Rosa Parks polgárjogi aktivista, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának
egyik vezéralakja. akit azért tartóztattak le, mert 1955-ben egy
buszvezető utasítása ellenére nem volt hajlandó átadni helyét a buszon egy
fehér bőrű utasnak. Letartóztatása váltotta ki a montgomery-i buszbojkottot,
a történelem egyik legsikeresebb, faji megkülönböztetés elleni megmozdulását,
ami a polgárjogi mozgalom vezetőjévé emelte Martin Luther Kinget. Parks az amerikai
kultúra és a polgárjogi küzdelmek egyik legjelentősebb alakjává vált.
Jeanne Manford (1920-2013)
Jeanne Sobelson Manford amerikai aktivista, aki küzdött a leszbikusok és melegek jogaiért. 1972-ben kapta a hírt, hogy fia a kórházban van. Megverték azért, mert kiderült, meleg. A jelentések a fiát állították be hibásnak, ezért válaszul Jeanne írt egy levelet a New York Postnak, melyben kifejtette azt, hogy van egy homoszexuális fia és ő szereti őt.
Ezek után interjúkat adott több városban, valamint 1972-ben részt vett a fiával egy meleg felvonuláson, arra buzdítva a szülőket és az embereket, hogy támogassák a homoszexuálisokat. Élete során létrehozta a PFLAG szervezetet a leszbikusok és melegek támogatására. Munkássága alatt sok kitüntetést kapott. Jeanne 2013-ban hunyt el 92 évesen.
2. Harcok az emancipációért.
A női nemet a kiskorúsításra, a kényszerházasságra, a férjeknek a feleségük feletti gyámságára, a tiltott tanulásra, a nők alacsonyabb rendűségére kényszerítették.
Fantasztikus nők járták ki nekünk a lehetőségeket, akik nagy harcokat vívtak az egyenlőségért .
Íme néhány
kultikussá vált fotót, ami egytől-egyig nagy felháborodást keltett a maga
idejében, és amely egyben remekül szemlélteti az akkori társadalom
emancipációhoz való hozzáállását.
A nők jogaiért küzdő brit asszonyok, 1906-ban.
Emmeline
már 14 éves korában részt vett a nők választójogát támogató gyűléseken. Harcos
szüfrazsett volt.1928. július 2-án, Emmeline
halála után három héttel az általános
választójogot kiterjesztették a nőkre is.
Ha nincs szavazati jogunk és nem vehetünk részt
a törvényhozásban, akkor a törvények sem vonatkoznak ránk, így ennek
megfelelően fogunk viselkedni. Ezt vallották a szüfrazsettek.
Eleanor Roosevelt (1884-1962)
Eleanor az Egyesült Államok 34. first ladyje volt 1933-tól 1945-ig. Támogatta férje, Franklin D. Roosevelt politikáját, valamint harcolt a nők egyenjogúságáért. Társalapítója volt a Freedom House szervezetnek és támogatta az ENSZ megalapítását.
Egy kis szöveg,
ami mellett nem tudtam elmenni. 😊
Néhány dolog, amiktől a nők hosszú ideig el voltak tiltva
Bankhitel
Az 1900-as évek második felében már a nők is aktívan dolgoztak, csak sokkal
kevesebb pénzért. A család fenntartója a férfi volt, így úgy tűnt, jogosan
dönti el, mire költik el a pénzt, és mire nem. Ennélfogva a nők nem vehettek
fel bankhitelt a férjük írásbeli engedélye nélkül.
Kényelmes
fürdőruha
Elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett úgy strandolni menni, hogy kényelmetlen, többrétegű, vízben mozgáshoz teljesen alkalmatlan hacukát kellett hordani az illem miatt. Az 1920-as években az önkormányzatok külön szabályozták, milyen lehet a fürdőruha: például nem mutathatott túl sokat a lábból, és ezt rendszeresen centivel ellenőrizték a strandokon. A szabályokkal dacoló fürdőzőket egyszerűen letartóztatták.
Képzelhetjük, mekkora sokkot okozott Brigitte Bardot bikiniben az ötvenes
években!
Születésszabályozás
Ugyan évszázadok óta létezik óvszer, azt mindig a férfi döntötte el, hogy
használja-e, vagy sem.
Ha egy nő el akarta kerülni a teherbe esést, kénytelen volt házi praktikákhoz folyamodni.
Abortuszról szó sem lehetett, 1869-ben az angol parlament döntött: a
fogantatástól kezdve tiltotta és büntette az abortuszt.
1965-től a nők felirathatnak
maguknak tablettát, és végre védekezhetnek a nem kívánt terhesség ellen, a
mellékhatások miatt sokat szenvedtek.
Egyedülálló nők egyébként csak 1972-től voltak jogosultak gyógyszer
feliratására.
Egy évvel később, 1973-ban Amerikában a legfelsőbb szövetségi bíróság
megadta a nők saját testük felett való rendelkezési jogát, és legalizálta az
abortuszt.
Olimpia
Az ókori Görögországban a nők halálbüntetés terhe mellett teljesen el
voltak tiltva az olimpiai szerepléstől. 1896-ban az első modern olimpiai
játékokon sem szerepelhettek nők, mondván, nem lenne túl esztétikus.
1900-ban Párizsban rendezték meg az első olyan olimpiát, ahol már nők is versenybe szállhattak, az első női bajnoki címet Charlotte Cooper brit teniszező nyerte el.
1912-ben az amerikai nőknek még mindig nem engedélyezték az úszásban való részvételt, de más nemzeteknek igen.
1924-ben már az első magyar nő is ott volt az olimpián. Na erről sehol nem találtam képet, de még egy sort sem. 🙁 De a 2012-es londoni olimpiáig kellett várni, míg az összes nemzet versenyzői között szerepeltek nők is.
Esküdtszék
1879-ben a legfelsőbb bíróság legalizálta a nők esküdtszékből való kizárását. Ezt a törvényt nagyon sokáig betartották: 1927-ben csak 19 amerikai államban hagyták figyelmen kívül. A fő oka a nők eltiltásának az volt, hogy nem tesz jót nekik, ha a bűncselekmények riasztó részleteivel traktálják őket.
A kongresszus csak 1957-ben törölte el a törvényt, de az államok még 1975-ig dönthettek úgy, hogy kizárják a nőket az esküdtek köréből.
Végül egy kép, tüntető nők az első világháború idején és 1970-ben.
Lehet ez most kicsit hosszúra sikerült. 🙁 Kérem nézzétek el nekem! 🙂
Kicsit megszakítom a régi korok formabontó, hős nőiről írt sorozatomat a nőnap miatt, hogy írjak pár sort arról, hogyan látom én magunkat.
Milyenek is vagyunk mi nők, ha tükörbe nézünk?
Száz félék. Mind külsőleg,
mind belsőleg.
Mégis, mi az, ami hasonlít
bennünk?
Az erőnk, bátorságunk.
Amikor tükörbe nézünk,
eszünkbe juthatnak azok a dolgok, amikkel szembe kellett néznünk, amikkel meg
kell vagy már küzdöttünk. Tisztában vagyunk az erőnkkel, ugyanakkor azzal is,
hogy szeretetre és elfogadásra van szükségünk ahhoz, hogy ez így is maradjon.
Egyensúlyban tudjuk tartani az erőnket és a gyenge oldalunkat. Például az
anyasághoz is mekkora erő és bátorság kell. Világra hozunk egy életet, és felneveljük
a gyerekeinket, anyatigrisként védjük őket.
“A
nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy
egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor
rettenthetetlenül száll szembe. “
(Denis
Diderot) 😊
Ugye
milyen igaz!
Bizalom és szeretet
Látjuk
az összes szeretetet és bizalmat a tükörben, amit a körülöttünk élő emberek és
saját maguk felé is érzünk.
Ismerjük az erőnket, teljesítőképességünket, és valljuk be csodáljuk is ezt magunkban. Ugyanakkor bennünk is létezik félelem, bizalmatlanság, kétkedés, amivel ugyanúgy tisztában vagyunk – ezzel pedig csökkenhetjük is ezeknek az erejét.
A nő azt akarja, hogy ok nélkül,
“miért” nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves,
vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen.
(Henri Frédéric Amiel)
Mindenhol próbáljuk meglátni a szépet, a tökéletlenben is a
tökéletest.
A
napfény, a virágok, egy szép táj, a vizek, a fák, a hegyek……sorolhatnám. Ugye,
hogy bármilyen búnk bajunk van ezeknek a látványa megvigasztal?
Vagy
elég egy jó szó, egy kedves mosoly, egy dicséret……és már jobb kedvünk is lesz.
“Az élet zenéjét
a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat,
hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat. “
(Richard Wagner)
Látjuk a szívük és
lelkük könnyedségét (a küzdelmek ellenére)
A tündérek
is azért képesek repkedni, mert könnyű a szívük, és szeretettel teli. A nőknél
sincs ez másképp: a mindennapos küzdelmekkel megvívunk, de nem vesszük olyan
komolyan, hogy az túlságosan is hathatna a szívükre vagy lelkükre.
Viszonyunk
a külsőnkhöz
Valld be, hogy
sokszor jóval kritikusabb vagy magaddal
szemben, mint kellene. Ez egy szintig jó, mert arra ösztönöz, hogy a legjobbat
hozd ki magadból, viszont egy határon túl már egészségtelen. Jön a koplalás, a
plasztika, a póthaj, no meg az önbizalomhiány. Megéri?
Ha te önmagaddal rendben vagy, akkor
ezek a külső támadások nem érdekelnek.
Erősítsd meg az önbizalmadat és lásd azt a csodás nőt a tükörben, aki
valójában vagy.
Lásd a vélt, vagy valós hibáid mellett a rengeteg más jó tulajdonságod, és
nagyon rossz úton jársz, ha ezeket figyelmen kívül hagyva, csak a negatívumokra
koncentrálsz.
Ha nem látod magad szépnek, jónak a kisugárzásoddal is problémák lesznek,
így biztos lehetsz abban, hogy ez kihat az emberi kapcsolatodra.
És igen nem vagyunk tökéletesek, de mért is kellene, hogy azok
legyünk?! Legyünk büszkék magunkra!
Nézzünk néhány számomra kedves idézetet:
Az igazi Nőt a férfi engedi élni. Mert a Nő
ugyanúgy ember. És Társ. A férfi társa. Mindenben. Mindent megtehet érte:
moshat, főzhet, takaríthat – de nem azért, mert ez a dolga. Hanem szeretetből.
Szeretetből, amit a férfi észrevesz, és viszonoz. Talán mos, főz, takarít –
vele együtt. Vagy csak egyszerűen nem vár el mindent tőle. Nem teszi szóvá, ha
nincs kész időre az ebéd, vagy kicsit gyűrött az ing. Mert nem ez legfontosabb
számára. Nem az ebéd, nem a tárgyak, nem a külsőség. Hanem a Társ. A Nő. Az
igazi.
Csitáry-Hock Tamás
Az élet
csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni. A nő lelke csendes
virágzás egy elsöprő forgószél közepén.
Charlotte Bronte
A női lélek nem alkot, hanem megért, nem okoskodik, hanem megérez, nem tud, hanem megsejt.
Csáth Géza
A nő a természetnek egyetlen lénye, aki érzésünket érzéssel viszonozza, és akit boldoggá tesz az a boldogság, amellyel bennünket megajándékoz.