Ikonikussá vált fotók VI.

Sziasztok!

Úgy néz ki elérkeztem az utolsó részhez. ☹

Ha érdekel benneteket a téma, ígérem később még keresgélek, de egyelőre az új kozmetikámmal kell foglalkoznom. 😊

Még nők, akik beírták a nevüket a történelembe.

Sport

  • Billie Jean King volt az első teniszezőnő, aki győzedelmeskedni tudott Wimbledonban, de a sportban és a társadalomban megjelenő szexizmus szókimondó bírálójaként is nagy tiszteletnek örvendett.
  • Charlotte Reinagle Cooper az olimpiai játékok történetének első női olimpiai bajnoka, brit olimpiai bajnok teniszezőnő. 2013-ban beválasztották az International Tennis Hall of Fame(Teniszhírességek Csarnoka) tagjai közé.
  • Senda Berenson, a női kosárlabda alapítója, akit “a női kosárlabda anyjának” is szoktak becézni. Ő egy amerikai sportoló. Módosította a meglévő férfi kosárlabda szabályokat, amelyeket 1891-ben találtak ki.
  • Kathrine Switzer volt az első nő, aki megpróbált részt venni a bostoni maratonon 5 évvel azelőtt, hogy a hölgyek hivatalosan is nevezhettek volna rá. Ezen a fotón azt láthatjuk, amint az egyik versenyző erőszakkal próbálja meg őt ‘eltántorítani’ a versenyben való részvételtől.
  • Amelia Earhart (1897-1937) Amerika első jelentős női pilótája

. 1917-ben belépett a kanadai Vöröskeresztbe, hogy a háború alatt a sebesült katonákon segítsen. 1920-ban repült először, mint utas és egyből beleszeretett az érzésbe. Pilótaleckéket vett, megszerezte pilótaigazolványát, majd saját repülőgépet vett.

  • Maria Teresa de Filippis olasz autóversenyzőnő, a Formula–1-es világbajnokság első női versenyzője.
  • Szilvássy Karola az első nő, aki repülőre szállt.

Szilvássy Karola nyíltan hangoztatta, hogy a nők teljes egyenjogúságának híve, s lelkesedett a szüfrazsettekért.

  • Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova az első női űrhajós, aki a világűrben járt. (1937-)

1937-ben született Oroszországban. Szabadidejében sokat ejtőernyőzött, ezért volt előnye, mikor 1962-ben kiválasztották az űrprogramban való részvételre.

1963. június 16-án a Vosztok–6 fedélzetén szállt fel, 48-szor megkerülte bolygónkat és három nap után sikeresen visszatért. Temérdek mennyiségű kitüntetést szerzett, valamint a Holdon egy krátert is elneveztek róla.

  • Az első haditudósító nő: Margaret Bourke-Whit

Szakmájának egyik legismertebb képviselője, a Life magazin első női fényképésze, 1936-ban az első szám címlapja az ő fotójával jelent meg.

 Az első külföldi, aki engedélyt kapott szovjet gyárakban fotózni, az első női haditudósító, az első nő, aki harci zónában dolgozhatott.

Fotózott szerte Amerikában, Indiában, a Szovjetunióban, Dél-Afrikában, ott volt a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításánál.

Képeit őrzi többek között a New Mexico Museum of Art, a Museum of Modern Art és a Library of Congress.

Csak néhányan, hisz például nem beszéltem még a művészekről sem, a számtalan híres, harcos, csodás nőről, .

Mert nőnek lenni küzdelmes, de jó. Mint, ahogy egy most induló pódiumbeszélgetés sorozat címe is mondja.

Amit kicsit szeretnék reklámozni is.

„NŐNEK LENNI JÓ!”

Aranyhordó pódiumbeszélgetések.

Beszélgetés közismert nőkkel, akiknek legalább annyira fontos a hivatásuk, mint a családjuk, akik harmóniára törekszenek a munka és a magánélet között, akik energikusak és pozitívak az élet dolgaihoz és az emberekhez viszonyulásukban.

Szeretettel meghívjuk 2019. április 2.-án kedden 18 óra kezdéssel egy pódiumbeszélgetésre!

Vendégünk: POLGÁR LILLA színművész

Beszélgetőtársa: SZENTE TÜNDE társadalom-mérnök

Én készülök! 🙂

Mindenkit szeretettel várnak, akit érdekel!

Szép hetet!

Ildikó

Ikonikusá vált fotók V.

Sziasztok!

Nem tudom abbahagyni.  😊 Mindig új és új dolgokra bukkanok! Remélem nem bánjátok!

Hozzászólásokat, ötleteket, építő jellegű kritikákat szívesen látok!

Nők és a tanulás

„Túl kicsi az agyuk…”

Még az 1910-es években, is Magyarországon és Európa-szerte komoly tudósok vérre menő vitákat folytattak arról, helyes-e a nőket az egyetemekre engedni, vajon alkalmasak-e ők ilyen komoly és megerőltető tanulmányokra. Sok kiváló orvos vallotta még ekkor is, hogy alkalmatlanok.

NŐK, AKIK MIATT MA ISKOLÁBA JÁRHATUNK

  • Veres Pálné és a női iskolák

A valódi változások Magyarországon száz évvel Mária Terézia után kezdődtek el Veres Pálnéval, aki az oktatás megreformálásában látta a haza jövőjét.

Madách Imre, ezt írta akadémiai székfoglalójában:

„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”

Ez bizony már sok volt Herminnek, levelet írtMadáchnak, amiben felhívta a figyelmét arra, hogy a nők és a férfiak közti különbségek társadalmi eredetűek, és azonos lehetőségek között ugyanolyan szellemi színvonalat tudnának nyújtani a nők is.

Madách válaszlevelében belátta, hogy tévedett, és biztosan másképp fogalmazott volna, ha korábban szerét ejtik ennek a beszélgetésnek. 

1869-ben Deák Ferenc támogatásával létrejött az első iskola, amelybe nők járhattak. A tantervet maga Veres Pálné írta, és tizennégy lány kezdte meg az első évfolyamot.

  • Hugonnai Vilma, az első doktornő

Vilma kitartóan hitt abban, hogy egy nap orvos lesz, kitartásának és makacsságának köszönhette, hogy bár nyomorogva és az egyetem mellett ápolónőként dolgozva, de el tudta végezni a tanulmányait

Az 1879-ben Zürichben szerzett egyetemi diplomáját nem voltak hajlandók itthon elismerni, nem engedték betegek közelébe.

Annak érdekében, hogy szakmája közelében maradhasson és pénzt is kereshessen, el kellett végeznie egy szülésznői tanfolyamot. Hosszú huzavona után végül az állam engedte, hogy újra letegye az orvosi vizsgáit Magyarországon.

Tizenhét évébe telt, hogy a külföldön szerzett orvosi diplomáját itthon hivatalosan elismertesse, és orvosként dolgozhasson.

  • Glücklich Vilma, az első nő az egyetemen

Veres Pálné és Hugonnai Vilma küzdelmei olyan tehetséges nők előtt jelölték ki az utat, mint amilyen Glücklich Vilma is volt.

1895-ben kitűnő átlaggal ő lett Magyarországon az első nő, aki hazai (budapesti) egyetemre járhatott, 1896-tól fizikát és matematikát hallgatott, akkor még ugyanis a bölcsészkaron oktatták ezeket a szakokat. Így ő lett az első nő, aki bölcsészdiplomát szerzett.

Tanári diplomája megszerzése után barátnőjével és bizalmasával, Bédy-Schwimmer Rózával együtt megalapította a Magyar Feministák Egyesületét, és a nők választójogáért küzdöttek.

  • Ungár Margit, az első ügyvédnő

Ungár Margit a nők ezrei előtt nyitotta meg utat, hogy a jogi egyetemre járhassanak, ugyanis Magyarországon előtte csak az orvosi-gyógyszerészeti karra és a bölcsészkarra jelentkezhettek lányok.

1920-tól viszont a női hallgatókra is vonatkozott a numerus clausus, nem csupán a zsidókra: csak külön elbírálás után és korlátozott számban vették fel őket a felsőoktatásba. Az egyetemi jelentkezés előfeltétele az volt, hogy mindenből kitűnők legyenek – miközben a férfiaknál ez nem volt kitétel.

1928-ban kitüntetéssel tett záróvizsgát.

Margit diplomáját pedig a férfiakétól eltérően, rózsaszín selyembe burkolták és aranyszalaggal kötötték át. 

Ő fogalmazta meg a feministák előterjesztéseit, amelyeket a parlamentnek benyújtottak. 

  • Az első nő a magyar törvényhozásban

Slachta Margit 1920-ban, 36 évesen, az első nőként lépte át azt a határt, ami a nagypolitikát és a női nemet Magyarországon elválasztotta egymástól.

Nemcsak mint parlamenti képviselő, hanem mint keresztény feminista aktivista is beírta magát a katolicizmus és a magyarországi nőmozgalom történetébe. 

Elszántan küzdött a női munka társadalmi megbecsültségének növeléséért, a nők oktatáshoz való jogainak érvényesítéséért és politikai nagykorúsításáért.

Vannak még páran…

Belegondolni is fáj, hogy kilencven évvel ezelőtt egy nő nem kaphatott négyest semmiből, ha tovább akart tanulni. Mint ahogy abba is, hogy az elemi iskolában mást tanultak a lányok, mint a fiúk. 

Elképesztő bátorság, elszántság és szabadságvágy kellett ahhoz, hogy valaki nemet merjen mondani az egész társadalomnak.

Nők az egyetemeken

Kis szövegrész, ami mellett nem tudtam elmenni.

  • Első ízben alig 120 éve, 1895-ben engedélyezték, hogy hölgyek is tanulhassanak egyetemen Magyarországon. Legalábbis ezt az időpontot tartják nyilván a hivatalos feljegyzések,  
  • Az 1840-től egyre erősödő nőmozgalmaknak köszönhetően – Teleki Blanka, Karacs Teréz, Veres Pálné tevékenysége következtében – magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.
  • A nők tanulmányainak fontossága, a tudományos életben való részvétele először az 1830-as években vetődött föl.
  • Persze hosszú volt a nők útja az egyetemig, hiszen az 1800-as évek elején még középiskolába se járhattak.
  • 1895. december 19-én elfogadták, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvételt nyerjenek.
  • Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki.
  • A nők jogainak érvényesítését az 1919-ben alakult Diplomás Nők Nemzetközi Szövetsége segítette. A szervezet azzal a célkitűzéssel alakult, hogy az egyetem ugyanolyan körülményeket teremtsen a tanuláshoz a lányoknak, mint a férfiaknak. Eleinte például nem volt külön toalett a lányok számára, hiszen csak fiúk jártak az egyetemre.
  • Hazánkban jelentős számban csak 1910 után kerültek be nők az egyetemekre. A Műegyetemre az 1920/21-es tanévben iratkozott be az első négy női hallgató.
  • 1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete, amely elérte, hogy a nők is részt vehessenek tudományos konferenciákon, megjelentethessék tanulmányaikat, bemutathassák alkotásaikat.
  • Az egyesület 1935-től 1939-ig megjelentette a Magyar Női Szemle című folyóiratot, amely – más nőknek szóló lapoktól eltérően – a nők tudományos, közéleti és kulturális tevékenységeit mutatta be.

 😊

Nők a tudomány terén

  • Hedy Lamarr színésznő és feltaláló, aki nemes egyszerűséggel ledózerolta a nőkről alkotott sztereotípiákat a tudományos ágazatokban. Többek között neki köszönhetjük, hogy ma mobiltelefonokkal rohangálhatunk.

Hedy Lamarr-díj

A díjat a férfiak által uralt híradástechnika területén véghezvitt különleges teljesítményért adományozzák nőknek

Szép és okos? Nahát! 😊 Megint megdőlt egy sztereotípia.

Nők a programozás világában

Bár jelenleg a programozók között sokkal több férfit találunk, mint nőt, ez nem volt mindig így: a 80-as évekig még többségében hölgyek dolgoztak ezen a területen.

  • Az első programot – olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre – egy angol grófnő, Ada Lovelace írta még 1843-ban. A számítástechnika és a programozás történetében később is sok női név bukkan fel, ami csak visszatekintve meglepő. Az elektronikus eszközök elterjedése előtt ugyanis a hosszadalmas matematikai számításokat „emberi számítógépek” (angolul computerek) végezték, akár az üzleti életről, akár tudományos háttérmunkáról volt szó. Mivel a női munkaerő olcsóbb volt, hölgyek készítették az első csillagászati katalógust és az atombomba elkészítéséhez szükséges számítások nagy részét is.
Ada Lovelace
  • A „Computer Room” és az ott dolgozó hölgyek 1949-ben a NACA (későbbi NASA) egyik kutatóközpontjában

A hőskor és a női úttörők

A második világháború idején a számítástechnika rohamos fejlődésnek indult, a matematikával foglalkozó nőket pedig egyre komolyabban vették.

  • Az Enigma feltörésén dolgozó csapatban is volt néhány nő (köztük Mavis Batey és Joan Clarke), de az amerikai kontinensen készülő első elektronikus számítógépet, az ENIAC-ot kizárólag hölgyek programozták (bonyolult matematikai számításokkal és mintegy 6 ezer kapcsoló beállításával).
  • Közülük Adele Goldstine és Betty Jennings készítette az első szoftvereket és programozási kézikönyvet. A csapat egy másik tagja, Betty Holberton a programozási nyelvek elődeinek tekinthető függvényeket írta.
  • Betty Jennings és Frances Bilas az ENIAC fő vezérlőpaneljénél (U.S. Army Photo)

Ennek a kornak az úttörői között kell megemlíteni Grace Hoppert, aki elsőként vázolta fel egy számítógéptől független programnyelv ötletét. Megalkotta az első fordítóprogramot (compiler) 1952-ben, és irányította az egyik legkorábbi modern nyelv, a COBOL kifejlesztését. Állítólag a „debugging” kifejezés is tőle ered.

Grace Hopper

Most ennyit! Még folytatom! 🙂

Szép hetet!

Ildikó

Ikonikusá vált fotók IV.

Sziasztok!

Most azokról a nőkről írok, akik sokat tettek az egyenlőségért.

  1. Harcok a megkülönböztetések ellen
  • A vegyes iskolák bevezetése kezdetben olyan erős lakossági ellenállásba ütközött, hogy a hatóságoknak kellett biztosítani, hogy a szinesbőrű tanulók eljuthassanak az iskolákba. 1957-ben a világsajtót bejárta Elizabeth Eckford 15 éves diáklány fényképe, aki a feldühödött, lincselésre kész tömegben próbál eljutni az iskolába. Ő volt az első fekete diák, aki hivatalosan is megkezdhette tanulmányait az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága által “a gyermekek iskolai faji megkülönböztetésének jogellenességéről” hozott döntése után, 1957-ben.
  • Rosa Parks polgárjogi aktivista, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik vezéralakja. akit azért tartóztattak le, mert 1955-ben egy buszvezető utasítása ellenére nem volt hajlandó átadni helyét a buszon egy fehér bőrű utasnak. Letartóztatása váltotta ki a montgomery-i buszbojkottot, a történelem egyik legsikeresebb, faji megkülönböztetés elleni megmozdulását, ami a polgárjogi mozgalom vezetőjévé emelte Martin Luther Kinget. Parks az amerikai kultúra és a polgárjogi küzdelmek egyik legjelentősebb alakjává vált.
  • Jeanne Manford (1920-2013)

Jeanne Sobelson Manford amerikai aktivista, aki küzdött a leszbikusok és melegek jogaiért. 1972-ben kapta a hírt, hogy fia a kórházban van. Megverték azért, mert kiderült, meleg. A jelentések a fiát állították be hibásnak, ezért válaszul Jeanne írt egy levelet a New York Postnak, melyben kifejtette azt, hogy van egy homoszexuális fia és ő szereti őt.

Ezek után interjúkat adott több városban, valamint 1972-ben részt vett a fiával egy meleg felvonuláson, arra buzdítva a szülőket és az embereket, hogy támogassák a homoszexuálisokat. Élete során létrehozta a PFLAG szervezetet a leszbikusok és melegek támogatására. Munkássága alatt sok kitüntetést kapott. Jeanne 2013-ban hunyt el 92 évesen. 

2. Harcok az emancipációért.

A női nemet a kiskorúsításra, a kényszerházasságra, a férjeknek a feleségük feletti gyámságára, a tiltott tanulásra, a nők alacsonyabb rendűségére kényszerítették.

Fantasztikus nők járták ki nekünk a lehetőségeket, akik nagy harcokat vívtak az egyenlőségért .

Íme néhány kultikussá vált fotót, ami egytől-egyig nagy felháborodást keltett a maga idejében, és amely egyben remekül szemlélteti az akkori társadalom emancipációhoz való hozzáállását.

  • A nők jogaiért küzdő brit asszonyok, 1906-ban.
  • Emmeline már 14 éves korában részt vett a nők választójogát támogató gyűléseken. Harcos szüfrazsett volt.1928. július 2-án, Emmeline halála után három héttel az általános választójogot kiterjesztették a nőkre is.

Ha nincs szavazati jogunk és nem vehetünk részt a törvényhozásban, akkor a törvények sem vonatkoznak ránk, így ennek megfelelően fogunk viselkedni. Ezt vallották a szüfrazsettek.

  • Eleanor Roosevelt (1884-1962)

Eleanor az Egyesült Államok 34. first ladyje volt 1933-tól 1945-ig. Támogatta férje, Franklin D. Roosevelt politikáját, valamint harcolt a nők egyenjogúságáért. Társalapítója volt a Freedom House szervezetnek és támogatta az ENSZ megalapítását.  

Egy kis szöveg, ami mellett nem tudtam elmenni. 😊

Néhány dolog, amiktől a nők hosszú ideig el voltak tiltva

  • Bankhitel

Az 1900-as évek második felében már a nők is aktívan dolgoztak, csak sokkal kevesebb pénzért. A család fenntartója a férfi volt, így úgy tűnt, jogosan dönti el, mire költik el a pénzt, és mire nem. Ennélfogva a nők nem vehettek fel bankhitelt a férjük írásbeli engedélye nélkül.

  • Kényelmes fürdőruha

Elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett úgy strandolni menni, hogy kényelmetlen, többrétegű, vízben mozgáshoz teljesen alkalmatlan hacukát kellett hordani az illem miatt. Az 1920-as években az önkormányzatok külön szabályozták, milyen lehet a fürdőruha: például nem mutathatott túl sokat a lábból, és ezt rendszeresen centivel ellenőrizték a strandokon. A szabályokkal dacoló fürdőzőket egyszerűen letartóztatták.

Képzelhetjük, mekkora sokkot okozott Brigitte Bardot bikiniben az ötvenes években!

  • Születésszabályozás

Ugyan évszázadok óta létezik óvszer, azt mindig a férfi döntötte el, hogy használja-e, vagy sem.

Ha egy nő el akarta kerülni a  teherbe esést, kénytelen volt házi praktikákhoz folyamodni.

Abortuszról szó sem lehetett, 1869-ben az angol parlament döntött: a fogantatástól kezdve tiltotta és büntette az abortuszt.

 1965-től a nők felirathatnak maguknak tablettát, és végre védekezhetnek a nem kívánt terhesség ellen, a mellékhatások miatt sokat szenvedtek.

Egyedülálló nők egyébként csak 1972-től voltak jogosultak gyógyszer feliratására.

Egy évvel később, 1973-ban Amerikában a legfelsőbb szövetségi bíróság megadta a nők saját testük felett való rendelkezési jogát, és legalizálta az abortuszt.

  • Olimpia

Az ókori Görögországban a nők halálbüntetés terhe mellett teljesen el voltak tiltva az olimpiai szerepléstől. 1896-ban az első modern olimpiai játékokon sem szerepelhettek nők, mondván, nem lenne túl esztétikus.

  • 1900-ban Párizsban rendezték meg az első olyan olimpiát, ahol már nők is versenybe szállhattak, az első női bajnoki címet Charlotte Cooper brit teniszező nyerte el.
  • 1912-ben az amerikai nőknek még mindig nem engedélyezték az úszásban való részvételt, de más nemzeteknek igen.
  • 1924-ben már az első magyar nő is ott volt az olimpián.
    Na erről sehol nem találtam képet, de még egy sort sem. 🙁 De a 2012-es londoni olimpiáig kellett várni, míg az összes nemzet versenyzői között szerepeltek nők is.
  • Esküdtszék

1879-ben a legfelsőbb bíróság legalizálta a nők esküdtszékből való kizárását. Ezt a törvényt nagyon sokáig betartották: 1927-ben csak 19 amerikai államban hagyták figyelmen kívül. A fő oka a nők eltiltásának az volt, hogy nem tesz jót nekik, ha a bűncselekmények riasztó részleteivel traktálják őket.

A kongresszus csak 1957-ben törölte el a törvényt, de az államok még 1975-ig dönthettek úgy, hogy kizárják a nőket az esküdtek köréből.

Végül egy kép, tüntető nők az első világháború idején és 1970-ben.

Lehet ez most kicsit hosszúra sikerült. 🙁 Kérem nézzétek el nekem! 🙂

Jövő héten folytatom!

Szép hetet!

Ildikó

A nőkről

Sziasztok!

Kicsit megszakítom a régi korok formabontó, hős nőiről írt sorozatomat a nőnap miatt, hogy írjak pár sort arról, hogyan látom én magunkat.

Milyenek is vagyunk mi nők, ha tükörbe nézünk?

Száz félék. Mind külsőleg, mind belsőleg.

Mégis, mi az, ami hasonlít bennünk?

  1. Az erőnk, bátorságunk.

Amikor tükörbe nézünk, eszünkbe juthatnak azok a dolgok, amikkel szembe kellett néznünk, amikkel meg kell vagy már küzdöttünk. Tisztában vagyunk az erőnkkel, ugyanakkor azzal is, hogy szeretetre és elfogadásra van szükségünk ahhoz, hogy ez így is maradjon. Egyensúlyban tudjuk tartani az erőnket és a gyenge oldalunkat. Például az anyasághoz is mekkora erő és bátorság kell. Világra hozunk egy életet, és felneveljük a gyerekeinket, anyatigrisként védjük őket.

“A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe. “

(Denis Diderot) 😊

Ugye milyen igaz!

  • Bizalom és szeretet

Látjuk az összes szeretetet és bizalmat a tükörben, amit a körülöttünk élő emberek és saját maguk felé is érzünk.

 Ismerjük az erőnket, teljesítőképességünket, és valljuk be csodáljuk is ezt magunkban. Ugyanakkor bennünk is létezik félelem, bizalmatlanság, kétkedés, amivel ugyanúgy tisztában vagyunk – ezzel pedig csökkenhetjük is ezeknek az erejét.

A nő azt akarja, hogy ok nélkül, “miért” nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen.

(Henri Frédéric Amiel)

  • Mindenhol próbáljuk meglátni a szépet, a tökéletlenben is a tökéletest.

A napfény, a virágok, egy szép táj, a vizek, a fák, a hegyek……sorolhatnám. Ugye, hogy bármilyen búnk bajunk van ezeknek a látványa megvigasztal?

Vagy elég egy jó szó, egy kedves mosoly, egy dicséret……és már jobb kedvünk is lesz.

“Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat. “

(Richard Wagner)

  • Látjuk a szívük és lelkük könnyedségét (a küzdelmek ellenére)

A tündérek is azért képesek repkedni, mert könnyű a szívük, és szeretettel teli. A nőknél sincs ez másképp: a mindennapos küzdelmekkel megvívunk, de nem vesszük olyan komolyan, hogy az túlságosan is hathatna a szívükre vagy lelkükre.

  • Viszonyunk a külsőnkhöz

Valld be, hogy sokszor jóval kritikusabb vagy magaddal szemben, mint kellene. Ez egy szintig jó, mert arra ösztönöz, hogy a legjobbat hozd ki magadból, viszont egy határon túl már egészségtelen. Jön a koplalás, a plasztika, a póthaj, no meg az önbizalomhiány. Megéri?

Ha te önmagaddal rendben vagy, akkor ezek a külső támadások nem érdekelnek.

Erősítsd meg az önbizalmadat és lásd azt a csodás nőt a tükörben, aki valójában vagy.

Lásd a vélt, vagy valós hibáid mellett a rengeteg más jó tulajdonságod, és nagyon rossz úton jársz, ha ezeket figyelmen kívül hagyva, csak a negatívumokra koncentrálsz.

Ha nem látod magad szépnek, jónak a kisugárzásoddal is problémák lesznek, így biztos lehetsz abban, hogy ez kihat az emberi kapcsolatodra.

És igen nem vagyunk tökéletesek, de mért is kellene, hogy azok legyünk?! Legyünk büszkék magunkra!

Nézzünk néhány számomra kedves idézetet:

Az igazi Nőt a férfi engedi élni. Mert a Nő ugyanúgy ember. És Társ. A férfi társa. Mindenben. Mindent megtehet érte: moshat, főzhet, takaríthat – de nem azért, mert ez a dolga. Hanem szeretetből. Szeretetből, amit a férfi észrevesz, és viszonoz. Talán mos, főz, takarít – vele együtt. Vagy csak egyszerűen nem vár el mindent tőle. Nem teszi szóvá, ha nincs kész időre az ebéd, vagy kicsit gyűrött az ing. Mert nem ez legfontosabb számára. Nem az ebéd, nem a tárgyak, nem a külsőség. Hanem a Társ. A Nő. Az igazi.

Csitáry-Hock Tamás

 Az élet csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni. A nő lelke csendes virágzás egy elsöprő forgószél közepén.

Charlotte Bronte

A női lélek nem alkot, hanem megért, nem okoskodik, hanem megérez, nem tud, hanem megsejt.

Csáth Géza

A nő a természetnek egyetlen lénye, aki érzésünket érzéssel viszonozza, és akit boldoggá tesz az a boldogság, amellyel bennünket megajándékoz.

Denis Diderot

Boldog nőnapot, egész évben! 😀

Ildikó