Sziasztok!

Most azokról a nőkről írok, akik sokat tettek az egyenlőségért.

  1. Harcok a megkülönböztetések ellen
  • A vegyes iskolák bevezetése kezdetben olyan erős lakossági ellenállásba ütközött, hogy a hatóságoknak kellett biztosítani, hogy a szinesbőrű tanulók eljuthassanak az iskolákba. 1957-ben a világsajtót bejárta Elizabeth Eckford 15 éves diáklány fényképe, aki a feldühödött, lincselésre kész tömegben próbál eljutni az iskolába. Ő volt az első fekete diák, aki hivatalosan is megkezdhette tanulmányait az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága által “a gyermekek iskolai faji megkülönböztetésének jogellenességéről” hozott döntése után, 1957-ben.
  • Rosa Parks polgárjogi aktivista, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik vezéralakja. akit azért tartóztattak le, mert 1955-ben egy buszvezető utasítása ellenére nem volt hajlandó átadni helyét a buszon egy fehér bőrű utasnak. Letartóztatása váltotta ki a montgomery-i buszbojkottot, a történelem egyik legsikeresebb, faji megkülönböztetés elleni megmozdulását, ami a polgárjogi mozgalom vezetőjévé emelte Martin Luther Kinget. Parks az amerikai kultúra és a polgárjogi küzdelmek egyik legjelentősebb alakjává vált.
  • Jeanne Manford (1920-2013)

Jeanne Sobelson Manford amerikai aktivista, aki küzdött a leszbikusok és melegek jogaiért. 1972-ben kapta a hírt, hogy fia a kórházban van. Megverték azért, mert kiderült, meleg. A jelentések a fiát állították be hibásnak, ezért válaszul Jeanne írt egy levelet a New York Postnak, melyben kifejtette azt, hogy van egy homoszexuális fia és ő szereti őt.

Ezek után interjúkat adott több városban, valamint 1972-ben részt vett a fiával egy meleg felvonuláson, arra buzdítva a szülőket és az embereket, hogy támogassák a homoszexuálisokat. Élete során létrehozta a PFLAG szervezetet a leszbikusok és melegek támogatására. Munkássága alatt sok kitüntetést kapott. Jeanne 2013-ban hunyt el 92 évesen. 

2. Harcok az emancipációért.

A női nemet a kiskorúsításra, a kényszerházasságra, a férjeknek a feleségük feletti gyámságára, a tiltott tanulásra, a nők alacsonyabb rendűségére kényszerítették.

Fantasztikus nők járták ki nekünk a lehetőségeket, akik nagy harcokat vívtak az egyenlőségért .

Íme néhány kultikussá vált fotót, ami egytől-egyig nagy felháborodást keltett a maga idejében, és amely egyben remekül szemlélteti az akkori társadalom emancipációhoz való hozzáállását.

  • A nők jogaiért küzdő brit asszonyok, 1906-ban.
  • Emmeline már 14 éves korában részt vett a nők választójogát támogató gyűléseken. Harcos szüfrazsett volt.1928. július 2-án, Emmeline halála után három héttel az általános választójogot kiterjesztették a nőkre is.

Ha nincs szavazati jogunk és nem vehetünk részt a törvényhozásban, akkor a törvények sem vonatkoznak ránk, így ennek megfelelően fogunk viselkedni. Ezt vallották a szüfrazsettek.

  • Eleanor Roosevelt (1884-1962)

Eleanor az Egyesült Államok 34. first ladyje volt 1933-tól 1945-ig. Támogatta férje, Franklin D. Roosevelt politikáját, valamint harcolt a nők egyenjogúságáért. Társalapítója volt a Freedom House szervezetnek és támogatta az ENSZ megalapítását.  

Egy kis szöveg, ami mellett nem tudtam elmenni. 😊

Néhány dolog, amiktől a nők hosszú ideig el voltak tiltva

  • Bankhitel

Az 1900-as évek második felében már a nők is aktívan dolgoztak, csak sokkal kevesebb pénzért. A család fenntartója a férfi volt, így úgy tűnt, jogosan dönti el, mire költik el a pénzt, és mire nem. Ennélfogva a nők nem vehettek fel bankhitelt a férjük írásbeli engedélye nélkül.

  • Kényelmes fürdőruha

Elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett úgy strandolni menni, hogy kényelmetlen, többrétegű, vízben mozgáshoz teljesen alkalmatlan hacukát kellett hordani az illem miatt. Az 1920-as években az önkormányzatok külön szabályozták, milyen lehet a fürdőruha: például nem mutathatott túl sokat a lábból, és ezt rendszeresen centivel ellenőrizték a strandokon. A szabályokkal dacoló fürdőzőket egyszerűen letartóztatták.

Képzelhetjük, mekkora sokkot okozott Brigitte Bardot bikiniben az ötvenes években!

  • Születésszabályozás

Ugyan évszázadok óta létezik óvszer, azt mindig a férfi döntötte el, hogy használja-e, vagy sem.

Ha egy nő el akarta kerülni a  teherbe esést, kénytelen volt házi praktikákhoz folyamodni.

Abortuszról szó sem lehetett, 1869-ben az angol parlament döntött: a fogantatástól kezdve tiltotta és büntette az abortuszt.

 1965-től a nők felirathatnak maguknak tablettát, és végre védekezhetnek a nem kívánt terhesség ellen, a mellékhatások miatt sokat szenvedtek.

Egyedülálló nők egyébként csak 1972-től voltak jogosultak gyógyszer feliratására.

Egy évvel később, 1973-ban Amerikában a legfelsőbb szövetségi bíróság megadta a nők saját testük felett való rendelkezési jogát, és legalizálta az abortuszt.

  • Olimpia

Az ókori Görögországban a nők halálbüntetés terhe mellett teljesen el voltak tiltva az olimpiai szerepléstől. 1896-ban az első modern olimpiai játékokon sem szerepelhettek nők, mondván, nem lenne túl esztétikus.

  • 1900-ban Párizsban rendezték meg az első olyan olimpiát, ahol már nők is versenybe szállhattak, az első női bajnoki címet Charlotte Cooper brit teniszező nyerte el.
  • 1912-ben az amerikai nőknek még mindig nem engedélyezték az úszásban való részvételt, de más nemzeteknek igen.
  • 1924-ben már az első magyar nő is ott volt az olimpián.
    Na erről sehol nem találtam képet, de még egy sort sem. 🙁 De a 2012-es londoni olimpiáig kellett várni, míg az összes nemzet versenyzői között szerepeltek nők is.
  • Esküdtszék

1879-ben a legfelsőbb bíróság legalizálta a nők esküdtszékből való kizárását. Ezt a törvényt nagyon sokáig betartották: 1927-ben csak 19 amerikai államban hagyták figyelmen kívül. A fő oka a nők eltiltásának az volt, hogy nem tesz jót nekik, ha a bűncselekmények riasztó részleteivel traktálják őket.

A kongresszus csak 1957-ben törölte el a törvényt, de az államok még 1975-ig dönthettek úgy, hogy kizárják a nőket az esküdtek köréből.

Végül egy kép, tüntető nők az első világháború idején és 1970-ben.

Lehet ez most kicsit hosszúra sikerült. 🙁 Kérem nézzétek el nekem! 🙂

Jövő héten folytatom!

Szép hetet!

Ildikó

Comments (1)

  • Szente Tünde

    Gratulálok Ildikó!
    Szeretném, ha kapcsolódnál a “Nőnek lenni jó!” mozgalomhoz, amit Dunaújvárosban elindítok. Hírlapos sorozattal, Aranyhordó Éttermes pódiumbeszélgetésekkel. Az első ilyen beszélgetés vendége április 2-án 18 órai kezdéssel: Polgár Lilla színművész

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük