Sziasztok!

Nem tudom abbahagyni.  😊 Mindig új és új dolgokra bukkanok! Remélem nem bánjátok!

Hozzászólásokat, ötleteket, építő jellegű kritikákat szívesen látok!

Nők és a tanulás

„Túl kicsi az agyuk…”

Még az 1910-es években, is Magyarországon és Európa-szerte komoly tudósok vérre menő vitákat folytattak arról, helyes-e a nőket az egyetemekre engedni, vajon alkalmasak-e ők ilyen komoly és megerőltető tanulmányokra. Sok kiváló orvos vallotta még ekkor is, hogy alkalmatlanok.

NŐK, AKIK MIATT MA ISKOLÁBA JÁRHATUNK

  • Veres Pálné és a női iskolák

A valódi változások Magyarországon száz évvel Mária Terézia után kezdődtek el Veres Pálnéval, aki az oktatás megreformálásában látta a haza jövőjét.

Madách Imre, ezt írta akadémiai székfoglalójában:

„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”

Ez bizony már sok volt Herminnek, levelet írtMadáchnak, amiben felhívta a figyelmét arra, hogy a nők és a férfiak közti különbségek társadalmi eredetűek, és azonos lehetőségek között ugyanolyan szellemi színvonalat tudnának nyújtani a nők is.

Madách válaszlevelében belátta, hogy tévedett, és biztosan másképp fogalmazott volna, ha korábban szerét ejtik ennek a beszélgetésnek. 

1869-ben Deák Ferenc támogatásával létrejött az első iskola, amelybe nők járhattak. A tantervet maga Veres Pálné írta, és tizennégy lány kezdte meg az első évfolyamot.

  • Hugonnai Vilma, az első doktornő

Vilma kitartóan hitt abban, hogy egy nap orvos lesz, kitartásának és makacsságának köszönhette, hogy bár nyomorogva és az egyetem mellett ápolónőként dolgozva, de el tudta végezni a tanulmányait

Az 1879-ben Zürichben szerzett egyetemi diplomáját nem voltak hajlandók itthon elismerni, nem engedték betegek közelébe.

Annak érdekében, hogy szakmája közelében maradhasson és pénzt is kereshessen, el kellett végeznie egy szülésznői tanfolyamot. Hosszú huzavona után végül az állam engedte, hogy újra letegye az orvosi vizsgáit Magyarországon.

Tizenhét évébe telt, hogy a külföldön szerzett orvosi diplomáját itthon hivatalosan elismertesse, és orvosként dolgozhasson.

  • Glücklich Vilma, az első nő az egyetemen

Veres Pálné és Hugonnai Vilma küzdelmei olyan tehetséges nők előtt jelölték ki az utat, mint amilyen Glücklich Vilma is volt.

1895-ben kitűnő átlaggal ő lett Magyarországon az első nő, aki hazai (budapesti) egyetemre járhatott, 1896-tól fizikát és matematikát hallgatott, akkor még ugyanis a bölcsészkaron oktatták ezeket a szakokat. Így ő lett az első nő, aki bölcsészdiplomát szerzett.

Tanári diplomája megszerzése után barátnőjével és bizalmasával, Bédy-Schwimmer Rózával együtt megalapította a Magyar Feministák Egyesületét, és a nők választójogáért küzdöttek.

  • Ungár Margit, az első ügyvédnő

Ungár Margit a nők ezrei előtt nyitotta meg utat, hogy a jogi egyetemre járhassanak, ugyanis Magyarországon előtte csak az orvosi-gyógyszerészeti karra és a bölcsészkarra jelentkezhettek lányok.

1920-tól viszont a női hallgatókra is vonatkozott a numerus clausus, nem csupán a zsidókra: csak külön elbírálás után és korlátozott számban vették fel őket a felsőoktatásba. Az egyetemi jelentkezés előfeltétele az volt, hogy mindenből kitűnők legyenek – miközben a férfiaknál ez nem volt kitétel.

1928-ban kitüntetéssel tett záróvizsgát.

Margit diplomáját pedig a férfiakétól eltérően, rózsaszín selyembe burkolták és aranyszalaggal kötötték át. 

Ő fogalmazta meg a feministák előterjesztéseit, amelyeket a parlamentnek benyújtottak. 

  • Az első nő a magyar törvényhozásban

Slachta Margit 1920-ban, 36 évesen, az első nőként lépte át azt a határt, ami a nagypolitikát és a női nemet Magyarországon elválasztotta egymástól.

Nemcsak mint parlamenti képviselő, hanem mint keresztény feminista aktivista is beírta magát a katolicizmus és a magyarországi nőmozgalom történetébe. 

Elszántan küzdött a női munka társadalmi megbecsültségének növeléséért, a nők oktatáshoz való jogainak érvényesítéséért és politikai nagykorúsításáért.

Vannak még páran…

Belegondolni is fáj, hogy kilencven évvel ezelőtt egy nő nem kaphatott négyest semmiből, ha tovább akart tanulni. Mint ahogy abba is, hogy az elemi iskolában mást tanultak a lányok, mint a fiúk. 

Elképesztő bátorság, elszántság és szabadságvágy kellett ahhoz, hogy valaki nemet merjen mondani az egész társadalomnak.

Nők az egyetemeken

Kis szövegrész, ami mellett nem tudtam elmenni.

  • Első ízben alig 120 éve, 1895-ben engedélyezték, hogy hölgyek is tanulhassanak egyetemen Magyarországon. Legalábbis ezt az időpontot tartják nyilván a hivatalos feljegyzések,  
  • Az 1840-től egyre erősödő nőmozgalmaknak köszönhetően – Teleki Blanka, Karacs Teréz, Veres Pálné tevékenysége következtében – magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.
  • A nők tanulmányainak fontossága, a tudományos életben való részvétele először az 1830-as években vetődött föl.
  • Persze hosszú volt a nők útja az egyetemig, hiszen az 1800-as évek elején még középiskolába se járhattak.
  • 1895. december 19-én elfogadták, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvételt nyerjenek.
  • Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki.
  • A nők jogainak érvényesítését az 1919-ben alakult Diplomás Nők Nemzetközi Szövetsége segítette. A szervezet azzal a célkitűzéssel alakult, hogy az egyetem ugyanolyan körülményeket teremtsen a tanuláshoz a lányoknak, mint a férfiaknak. Eleinte például nem volt külön toalett a lányok számára, hiszen csak fiúk jártak az egyetemre.
  • Hazánkban jelentős számban csak 1910 után kerültek be nők az egyetemekre. A Műegyetemre az 1920/21-es tanévben iratkozott be az első négy női hallgató.
  • 1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete, amely elérte, hogy a nők is részt vehessenek tudományos konferenciákon, megjelentethessék tanulmányaikat, bemutathassák alkotásaikat.
  • Az egyesület 1935-től 1939-ig megjelentette a Magyar Női Szemle című folyóiratot, amely – más nőknek szóló lapoktól eltérően – a nők tudományos, közéleti és kulturális tevékenységeit mutatta be.

 😊

Nők a tudomány terén

  • Hedy Lamarr színésznő és feltaláló, aki nemes egyszerűséggel ledózerolta a nőkről alkotott sztereotípiákat a tudományos ágazatokban. Többek között neki köszönhetjük, hogy ma mobiltelefonokkal rohangálhatunk.

Hedy Lamarr-díj

A díjat a férfiak által uralt híradástechnika területén véghezvitt különleges teljesítményért adományozzák nőknek

Szép és okos? Nahát! 😊 Megint megdőlt egy sztereotípia.

Nők a programozás világában

Bár jelenleg a programozók között sokkal több férfit találunk, mint nőt, ez nem volt mindig így: a 80-as évekig még többségében hölgyek dolgoztak ezen a területen.

  • Az első programot – olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre – egy angol grófnő, Ada Lovelace írta még 1843-ban. A számítástechnika és a programozás történetében később is sok női név bukkan fel, ami csak visszatekintve meglepő. Az elektronikus eszközök elterjedése előtt ugyanis a hosszadalmas matematikai számításokat „emberi számítógépek” (angolul computerek) végezték, akár az üzleti életről, akár tudományos háttérmunkáról volt szó. Mivel a női munkaerő olcsóbb volt, hölgyek készítették az első csillagászati katalógust és az atombomba elkészítéséhez szükséges számítások nagy részét is.
Ada Lovelace
  • A „Computer Room” és az ott dolgozó hölgyek 1949-ben a NACA (későbbi NASA) egyik kutatóközpontjában

A hőskor és a női úttörők

A második világháború idején a számítástechnika rohamos fejlődésnek indult, a matematikával foglalkozó nőket pedig egyre komolyabban vették.

  • Az Enigma feltörésén dolgozó csapatban is volt néhány nő (köztük Mavis Batey és Joan Clarke), de az amerikai kontinensen készülő első elektronikus számítógépet, az ENIAC-ot kizárólag hölgyek programozták (bonyolult matematikai számításokkal és mintegy 6 ezer kapcsoló beállításával).
  • Közülük Adele Goldstine és Betty Jennings készítette az első szoftvereket és programozási kézikönyvet. A csapat egy másik tagja, Betty Holberton a programozási nyelvek elődeinek tekinthető függvényeket írta.
  • Betty Jennings és Frances Bilas az ENIAC fő vezérlőpaneljénél (U.S. Army Photo)

Ennek a kornak az úttörői között kell megemlíteni Grace Hoppert, aki elsőként vázolta fel egy számítógéptől független programnyelv ötletét. Megalkotta az első fordítóprogramot (compiler) 1952-ben, és irányította az egyik legkorábbi modern nyelv, a COBOL kifejlesztését. Állítólag a „debugging” kifejezés is tőle ered.

Grace Hopper

Most ennyit! Még folytatom! 🙂

Szép hetet!

Ildikó

Comments (1)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük