Mit tegyünk nyáron

Sziasztok!

Hogyan tehetjük elviselhetőbbé a nyári meleget?

Öltözködés

  • Világos tónusú, természetes anyagból (pamut, vászon) készült ruhát hordjunk. 
  • Legyen kissé bő szabású, és a cipőnk is nyitott, nem túl szűk.

Több víz, kevesebb izzadság

  • Van az a tévhit, hogy ha sokat iszunk, többet izzadunk. Ez csak akkor áll fenn, ha jeges italokat iszunk, mert azok szervezetünkben túlzott eltérést provokálnak a külső hőmérséklethez viszonyítva. Ez jár általában azzal a kockázattal, hogy még jobban izzadunk tőle.
  • Az izzadás egyik funkciója a szervezet lehűtése, ha viszont többet iszunk, ezzel alacsonyabban tarthatjuk a testhőmérsékletünket, így mérséklődik az izzadás.

A legjobb erre a célra a langyos víz, amiből a megfelelő hidratáltság eléréséhez, illetve fenntartásához naponta többször igyunk.

Izzadásgátló ételek

A nehéz és zsíros ételek, az erős fűszerek általában növelik a verejtéktermelődést, aminek részben az az oka, hogy a nehezebb emésztés miatt, a szervezet több hőt termel. Ezért, ha megváltoztatjuk az étrendünket, jó eséllyel az izzadás is kevesebb gondot fog okozni.

  • Együnk könnyű ételeket és sok zöldségfélét.
  • A zsíros tej fokozza az izzadást, a sovány tej azonban ezzel ellentétes hatású: mérsékli a verejtékezést, ráadásul tápanyagokban is gazdag.
     
  • Általában a piros gyümölcsök is „lehűtenek”, minél sötétebbek, annál erősebb az izzadásgátló hatásuk. A cseresznye, meggy, málna, eper és még inkább az erdei bogyók használhatók izzadás ellen. További előnyük, hogy bővelkednek antioxidánsokban, támogatják a szervezet természetes méregtelenítő funkcióit, valamint javítják az anyagcserét.
     
  • Nem tartozik a legkellemesebb ízű italok közé, azonban izzadás ellen jó szolgálatot tehet a zsályatea. Visszafogja az izzadságmirigyek aktivitását, ezt a hatását akkor is kifejti, ha pár csepp zsályakivonatot például a hónaljunkra kenünk. Napi három csészével igyunk belőle, hatékonyságát a citrusfélék levével fokozhatjuk. Éjszakai és menopauza miatti izzadás ellen is ajánlott. 
     
  • Minden nap egy kis pohár (1 dl) búzafűlé látványosan mérsékelheti a túlzott izzadást. Szabályozza a test hőmérsékletét, eltávolítja azokat a káros anyagokat, amelyek miatt a szervezet kénytelen magasabb üzemmódban működni. És ez nem minden, hiszen a búzafű rendkívül jó hatással van a szívre és az érrendszerre, segít megszüntetni az erős izzadást okozó keringési zavarokat.
     

Méregtelenítés 

Testünk folyamatosan méregtelenít, aminek az egyik módja az izzadás, hiszen a verejtékkel a toxinok egy része is kiürül.

Segítsük szervezetünket ebben a munkában, és évente legalább kétszer (tavasszal és ősszel) végezzünk el egy méregtelenítőbéltisztító kúrát

Egyéb praktikák

  • Frissítő zuhany háromszor naponta

Ha tenger, tó, folyó közelében vagyunk, elég csak belecsobbannunk a vízbe, és máris úgy érezzük, nincs is olyan hőség!

A városban nincs erre mód, de két-három langyos vizes tusolás naponta kellemes, és jót tesz a hőségérzet csökkentése szempontjából is.

Az igaz, hogy nem túl környezetvédő megoldás, de ha minimálisra csökkentjük a víz mennyiségét, megbocsájtható, és a legjobb eszköze annak, hogy frissnek érezzük magunkat egy teljes napon át.

Én, ha nagyon meleg van „medencézni” szoktam otthon. Engedek a kádba egy kis langyos vizet, és néha „belecsobbanok”. 😀  Nem hűl annyira ki, hogy kellemetlen hideg legyen. Persze ebben nem mosakodom, csak frissülök.

Hogyan védekezzünk, ha izzad a fejbőr?

Amikor beüt a meleg, akár a városban vagyunk, vidéken, vagy strandon, a fejbőrünk erősebben izzad. És ez még fokozódik, ha napvédő kalapot teszünk a fejünkre.

A frizura nem marad meg, a hajgyökér és a hajszálak hamarabb elpiszkolódnak, töredeznek. Hajunk fakóvá és zsírossá válik, hiába mossuk sűrűn.

 Rendkívül erős izzadáskor a fejbőr viszket is. 

  • Ne hagyjuk annyiban a dolgot! Mégpedig speciális sampon használatával, mely nemcsak tisztítja, hanem rendbe hozza és nyugtatja a hajat-hajas fejbőrt. Számos közülük antibakteriális és irritáció ellenes hatást is kifejt, „karbantartja” a hajat. A cedrát tartalmú sampon ilyenkor különösen ajánlott, mert energizáló hatású, visszaadja a haj tartását.
Woman washing her hair in shower
  • Melegben hagyjuk a hajunkat megszáradni a szabadban, a szélben. Jót tesz a hajkoronának, és frissességet kölcsönöz. 
  • A hosszú hajat tűzzük fel hőségben, hogy kevésbé izzadjon a tarkónk.

A lábunkat is megviseli a meleg.

Nagy a meleg, sokat megyünk, lassuló vérkeringés.

A láb könnyen megtagad, nehézzé válik, és olykor fáj is. Ne várjuk meg hát, míg a bokánk a duplájára dagad!

Masszázs a lábnak

Reggeltől kezdve alkalmazzunk a bokától a combig nehéz láb elleni kezelést.

A vértolulást, vénás problémákat enyhítő masszázsra a következő módszer ajánlott:

  • helyezzük a kezünket, laposan lefektetett ujjakkal, a lábunk elülső részére. Szorítsunk, majd lazítsunk az ujjainkkal a bőrön, fokozatosan, végighaladva az egész lábon. Ezáltal javítjuk a mikrocirkulációt, a vénás- és nyirokkeringést. Ezt a szorító-lazító mozgást ismételjük meg többször a bokától a térdig.
  • Azután jöhet az ún. drenázs masszázs a láb hátulsó részén, mely segíti a szövetközi pangó folyadék kiürülését, miáltal szűnik a fáradt láb érzet.

  • Egy gyógynövényes lábáztatás is csodát tesz.

Hűsítő folyadék az arcra.

Ahhoz, hogy megőrizzük a tiszta arcbőrt, használjunk könnyű, hidratáló (bio)kozmetikumot, amint a hőmérséklet meghaladja a 20 C fokot.

  • Alapozó helyett könnyű, folyékony állagú, színezett krémet használjunk. Vegyes, vagy zsíros bőr esetén ez a kozmetikum adjon matt bőrszínt, hiszen az izzadás elősegíti a faggyútúltermelést a bőrön. Emiatt fennáll a kockázata annak, hogy délutánra fénylő lesz az arcbőrünk, a sminket nem tartja.
    A mattító folyadék jellemzői: nem zsíros, hidratáló, és pl. alga-kivonatának köszönhetően mattít, valamint tisztítja a pórusokat.
  • Ha olyan meleg van, hogy szükségünk van arcunk felfrissítésére, elég, ha termálvizet vagy virágvizet (pld. rózsavizet, levendulavizet) permetezünk rá, amit előzőleg lehűtöttünk. Hagyjuk beivódni a bőrbe, majd lágyan itassuk fel a maradékot, ha van, papírzsebkendővel.

Remélem segítettem kicsit Nektek ezzel az összeállítással!

Szép és problémamentes nyarat kívánok mindenkinek!

Ildikó

Mire vigyázzunk nyáron!

Sziasztok!

Megjött végre a várva várt nyár, az összes jó és rossz tulajdonságával!

Mire figyelj oda a nagy melegben?

A természetben tartózkodás veszélyei!

A jó idő nem csupán minket, hanem az élővilágot is előcsalogatja, köztük a szúnyogokat, a kullancsokat, a méheket és a pókokat is. Az általuk okozott csípések nem minden esetben jelentenek problémát, ám sokszor válthatnak ki allergiás reakciót, vagy akár fertőzést, és más különböző megbetegedéseket is okozhatnak. 

Akár a Magyarországi szúnyogfajok is hordozhatják a maláriát és a nyugat-nílusi lázat, nem is beszélve a csípés okozta kellemetlen viszketésről, mert a vakarása miatt a csípés el is fertőződhet. A kullancscsípés akár agyhártyagyulladást és Lyme-kórt is okozhat. 

Mire figyelj? 

Méh, darázs, szúnyogcsípés, valamint a leggyakrabban ismeretlen rovar csípése esetén előfordulhat kiterjedt lokális reakció, de súlyos allergiás reakció is kialakulhat – mondta el dr. Kinyó Ágnes egyetemi adjunktus, aki súlyos reakció esetén azonnali orvosi ellátást, míg a duzzanattal, vörösséggel járó helyi reakció esetén hűtőkenőcsök, hűtőpaszta alkalmazása és antihisztamin szedése javasolt.

Amennyiben kirándulni, túrázni indulsz, a szükséges oltásokon túl használj rovarriasztó spray-t, illetve törekedj a zárt ruházatra, és kerüld a bozótos részeket. Minden alkalommal nézd át magad, vagy nézesd át magad, hogy van-e benned kullancs! Amennyiben trópusi országba készülsz, érdeklődj a kötelező és ajánlott oltásokról a Nemzeti Oltóközpontban. 

Ha medence mellett, tenger- vagy tóparton vagy.

A rekreációs célokra használt vizek, mint a gyógyfürdők, strandok vagy akár a termálvizek is tele lehetnek olyan baktériumokkal és kórokozókkal, amelyek hasmenést, gombás fertőzéseket vagy különféle bőrbetegségeket, szemfertőzéseket is okozhatnak. A vízben lubickolás sajnos a fülünknek is árthat: a vízparton vagy strandon könnyen összeszedhető gombás fertőzés akár fülgyulladást is okozhat.  

Mire figyelj?

Ha strandon vagy, használj papucsot, még a zuhanyzáshoz is. Aki hajlamos a gombás fertőzésekre, annak ajánlott lecserélni úszás után a vizes fürdőruhát egy szárazra – ezt már csak azért is érdemes, mert a vizes ruhadarabok viselésekor nagyobb a veszélye a felfázásnak, illetve nő a húgyúti fertőzések esélye is. Tartózkodjunk attól, hogy lenyeljük a strand vagy tó vizét! 

Étkezés.

A meleg hónapokban jelentősen megugrik az ételmérgezés okozta megbetegedések száma. Előfordulhat szalmonellafertőzés, ami ilyenkor akár az egész családon végigfuthat, de a forróságban szinte bármelyik élelmiszer könnyen megromlik: főleg a tejet, tojást, majonézt tartalmazó és nem hűtött ételekkel kell fokozottan vigyázni. 

Mire figyelj?

Csak ellenőrzött szavatosságú, friss élelmiszert vásárolj, és a többnapos, bizonytalan állagú, színű és szagú ételeket semmiképp se edd meg!

Ha külföldön vagy, akkor fogyasztás előtt alaposan mosd meg és pucold meg a zöldséget, gyümölcsöt. 

Az úti csomag része akár a széntabletta is lehet, illetve olyan ásványi sókat tartalmazó porok, amelyeket oldat formájában lehet fogyasztani hányás, hasmenés esetén az elvesztett ionok pótlására, a folyadékháztartás egyensúlyának megőrzésére” – tanácsolja a szakértő. 

Ha hőségben vagy.


Strandon, vízparton, vagy akár egy kánikulában tett városnézés alatt is könnyen bekövetkezhetnek a napsugárzás és a hőség által okozott „megbetegedések”, vagyis a napszúrás, a leégés, a kiszáradás és a hőguta. 

Mire figyelj?

Dr. Kinyó Ágnes szerint a leggyakoribb bőrgyógyászati probléma a napégés, ezt a túlzott napozás és a nem megfelelő fényvédő krém használata okozza. Az 50-es faktorú fényvédő mindenki számára nyugodtan az alapcsomag része lehet 

A krémen túl figyelnünk kell az elegendő folyadékfogyasztásra, a nap sugarai ellen pedig könnyű ruházattal, kalappal és kendővel védjük magunkat. A déltől háromig tartó időszakban igyekezzünk kerülni a közvetlen napsütést! 

Most pár szó az izzadásról.

A nyár egyik kellemetlensége a fokozott izzadás.

Ennek lehetnek egészségügyi problémák is a hátterében, de én csak a meleg okozta, természetes izzadásról írok.

Természetes kellemetlenség: az izzadás

Bizonyára te is hallottál már róla, hogy az izzadság és más testváladékok az élet természetes velejárói. És ugye abban is könnyen megegyezünk, hogy ami természetes, az nem feltétlenül kellemes.
Ugye te is sokféle módon küzdesz az izzadás ellen? Akár dezodorral, akár hintőporral, netalán gyógyszerekkel vagy lézeres kezelésekkel… jó, ha tudod, hogy az izzadás nem más, mint a szervezeted nélkülözhetetlen élettani mechanizmusa. Fontos szerepet játszik a tested hőmérsékletének szabályozásában, a bőrfelszín bakteriális védekezésében, valamint a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyának megtartásában.

Az egészséges mennyiségű izzadásnak a hőleadás mellett számos jótékony hatása van a szervezet számára. A Michigani Egyetem kutatása szerint az ekkrin verejtékmirigyek működése segíti a sebgyógyulást, a felszíni sérülések lezárását. Amellett, hogy védi a bőrt, hasznos a mirigy által kiválasztott, dermcidin nevű antibakteriális anyag is.

Jövő héten arról írok majd, hogyan tehetjük elviselhetőbbé az izzadást.

Szép hétvégét!

Ildikó

Szent Iván-éj

Pár gondolat a Szent Iván-éjről

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő Szent János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik.

Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. Régen a tűzgyújtással a Napot segítették a sötétséggel vívott küzdelmében. A mágikus éjjel a varázslatoknak is kedvez: főként a szerelemben és a bőségben

Szent Iván-éj: varázslat és néphagyomány a napfordulón

A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot akarta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.


Szent Iván-napi magyar népszokások

A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk.

  • A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását (népies nevén lobogózást) a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.
  • Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.
  • A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány.
    Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket.

A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat.
A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti.
A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották.
A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: “páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk”.

A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel.)

  • Ehhez a naphoz, a tűzhöz kapcsolódó népszokások voltak például, hogy éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbetáncoltak, égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket a jövendő bő termés reményében vagy lángoló kereket gurítottak alá a dombokon.
  • A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel.
  • Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából,
  • míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.
  • Szeged környékén tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmúlasztására vagy megelőzésére.
  • Magyar Néprajz szerint: akinek elhalt kisgyermeke van, így juttatja gyümölcshöz a túlvilágon.
  • Más magyarázat szerint, aki a tűzbe aszalt körtét, almát vet, és ebből eszik, az nem betegszik meg.
  • A legismertebb eleme a szentiváni szokásnak a házasságjóslás, szerelmi varázslás;
  • a legismertebb rítus a Szent Iván-napi tűzugrás. Amikor a szalmából, többféle fából megrakott tűz fölött a lányok átugráltak, a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából sokféle jövendölést lehetett kiolvasni. Az utóbbi években egyre több helyen elevenítik fel a tűzugrás hagyományát, ugrálnak nők, férfiak vegyesen.

    A máglya alapanyaga tűzrevaló zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is lehetett. A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, másutt ez a fiúk feladata volt. Szent Iván estéjén kocsival mentek végig a falun Egyházgellén, minden házhoz bekiabáltak:
    “Rőzsét, rőzsét, adjanak rőzsét! Ha nem adnak rőzsét, elvisszük a tőkét!”

 

Az ugrásra – a múlt század végi szegedi leírás szerint – tréfásan így biztatták a résztvevőket: “Ne félj, pajtás, ugord át, nem süti meg a pofád!” A tűz átugrása közben párosító, kiházasító dalokat énekeltek, ezek sokszor igen hosszúak voltak, mert a falu, környék összes fiatalját “összeénekelték” egymással. Ismert a mondás: “Hosszú, mint a szentiváni ének”
 

  • Mihálygergén a búzavirágból font koszorút, amellyel a tüzet átugrották, a legközelebb álló fűzfára sorba felhajigálták. Úgy tartották, akié fennakad, az még azon az őszön férjhez fog menni.
  • Volt, ahol a hajadonok körbetáncolták a máglyát, majd miután az utolsó parázs is kialudt, kenderföldre heveredtek le hazafelé. Aki után felegyenesedett a letiport kender, az még abban az évben férjet talált magának.
  • A tűzbe egyébként illatos, gyógyító füveket is szórtak az asszonyok: a Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén.
  •  A mezítelenül szedett gyógyfüveknek egyébként különösen erős hatásuk van, ha Szent Iván éjjelén szakajtjuk le azokat
  • Ha pedig van otthon tűzszínű gyertyánk, hazatérve szerelmi varázst is űzhetünk.
    „Vegyenek elő egy sárga, narancssárga vagy piros – ez utóbbi a legjobb – gyertyát. Karcolják az aljába a kiválasztott nevét, majd gyújtsák meg. A gyertyát teljesen el kell égetni úgy, hogy egy kicsit éjfél után is égjen” – egy jósnő tanácsa. 🙂

Na de mi a helyzet a boszorkányokkal?
Természetesen ők sem maradhatnak ki: az év – akkor még – legrövidebb éjszakáját megelőző napon zöldellő faágakat tettek az ajtókra, ablakokra – még a tyúk ólakra is -, hogy megelőzzék a rontást, elűzzék a boszorkányokat. Még nem késő szedni néhányat. 😊

Remélem érdekesnek találtátok!

Nosza, ami tetszett próbáljátok ki! 😀

Szép hétvégét!

Ildikó

Szépségápolás régen

Sziasztok!

Miről sugdolózhatnak a Bál után című kép nőalakjai? Ha nem férfiakról, akkor minden bizonnyal a legújabb szépségtrükkökről.

A szépségért bizony már ükanyáink is hajlandóak voltak szenvedni, néha még az egészségüket, életüket is kockáztatni.

Már írtam arról, hogy milyen, sokszor gyilkos, praktikákat vetettek be a nők régen a csábítás érdekében az arcuk szépítésére.

Most lássuk a szőr kérdését és a hajviseletet.

Szőrtelen test

Már az ókori asszonyoktól kezdve mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak nem kívánatos szőrszálaiktól.

  • Egyiptomban kifejezetten népszerű volt a szőrtelenítés. a szemöldök kivételével minden szőrszálat leszedtek, még az intim területekről is. Leginkább méz és olaj keverékével gyantáztak, valamint használtak bronzból, kovakőből készült borotvát is. Talán náluk öltötte a legextrémebb méreteket a szőrtelenítés, ugyanis a fejükről is leborotválták a hajukat, és parókát hordtak, mivel a haj meghagyását civilizálatlan dolognak tartották.
  • A görögöknél is a csupasz bőr hódított, rendszeresen szőrtelenített mindenki, a nők még az intim területeken is, a férfiak viszont meghagyták a fanszőrzetüket. A rómaiaknál a minél simább bőr a társadalmi rangot is jelezte, ezért a lányok már az első szőrszál megjelenésekor csipeszt ragadtak, valamint használták a ma is alkalmazott “fonál” epilálást, amelynek a lényege, hogy egy fonaldarabbal összefogják a szőrszálakat, és kitépik. A gazdagabbak számára krémek is készültek gyantából, őrölt viperából, denevérek véréből.
  • Az iszlám kultúrában vallási előírás a szőrtelenítés: minden nő és férfi kötelessége, hogy gondoskodjon a test tisztaságáról a szeméremtest és a hónalj területén. A törökfürdőkben egy külön helyiségben végezték el ezeket a feladatokat egy nura nevű anyaggal, amely meszet és arzént tartalmazott. A szer alkalmazása egyáltalán nem volt veszélytelen, ha valaki tovább hagyta rajta, mint kellett volna, az adott területen felhólyagosodott a bőre.
  • Az 1500-as években a szőrzet eltávolításához egy másik jelentés is társult. A boszorkányok testét a nyilvános kivégzések előtt teljesen szőrtelenítették – kegyetlen módszerekkel – annak érdekében, hogy az apró nyílásokon eltávozhasson az ördög.
  • Medici Katalin szigorúan megtiltotta alattvalóinak a szeméremszőrzet eltüntetését, és ez a gyakorlat Európa más részein is érvényesült egészen a viktoriánus korig, amikor a felső rétegek körében az intim testtájak szőrtelenítése egyre népszerűbbé vált – erről árulkodnak a korabeli meztelen lépek is.
  • Ez a korszak más furcsa szőrfétisben is bővelkedik, így például a felső osztálybeli hölgyek a szép arc érdekében kitépkedték szempilláikat és szemöldöküket.

A reneszánsz festmények hölgyeit sem csúfítja sehol egyetlen kandi szőrszál sem. Az 1500-as évekből számtalan olyan könyvecske maradt fenn, amely a női szépségápolás trükkjeit részletezi. Többek között a szőrtelenítésről is beszélnek.

  • Egy ilyen könyvecske például arzén és mész összemelegítését és bőrre való felpakolását javasolja. Amikor a keverék égetni kezdi a bőrt (állítólag két Miatyánknyi idő szükséges ehhez), akkor meleg vízzel le kell mosni.
  • A 16. században már más alapanyagokat javasoltak a szőrtelenítéshez: többek között disznózsírt, mustármagot, borókabogyót, ecet és macskaürülék is szerepelt. Ezt némely receptek megspékelték fecskéből.
  • Nem csak a láb- és karszőrzetüket, de a szemöldöküket is eltávolították – gyertyaláng segítségével. Igen, leperzselték.
  • Mások cukorból, vízből és citromból késztettek gyantát, a maradék szőrszálat pedig csipesszel, borotvával vagy dörzskővel távolították el. 
  • A habkővel való dörzsölés ma egészen furcsának tűnik, pedig még a 20. század elején is használták ezt a praktikát. A módszer lényege az volt, hogy ha a hölgy 4-6 hónapon keresztül naponta két-három alkalommal használja a habkövet, akkor a szőrszálak lekopnak, elsorvadnak.
  • 1892-ben Budapesten megnyílt a Kozmetikai Gyógyintézet, ahol egyedülálló módszerként az elektrolízist alkalmazták a szőrzet kiirtására. Ez azt jelentette, hogy egy vékony tűt a szőrtüszőbe szúrtak, majd áramot vezettek bele. Sajnos a beszúrás helye sokszor heggel gyógyult, és a sima karok helyett sebes karokat eredményezett. Továbbá egyszerre 20-25 szálnál többet képtelenség volt kiirtani.
  • Ugyanitt próbálkoztak azzal is, hogy röntgensugarakat bocsátottak a szőrös testfelületre, és a szőrszálak pár hét múlva kihullottak. Ennek az eljárásnak a durva mellékhatásával szegény nők csak évekkel később szembesültek, amikor bőrrákot diagnosztizáltak náluk.

        Hajápolás

  • Mind a férfiak, mind a nők nagy figyelmet fordítottak hajviseletükre. A hosszú haj általában a szabad emberek szimbóluma volt, a rabszolgák rövid hajat hordtak, vagy leborotválták a fejüket. A parókát is alkalmazták, a férfiak kopaszságuk, a nők az őszülés leplezésére. A sötét hajszín érdekében babér- vagy cédrusolajat is használtak.

Hosszú, aranyfényben játszó szőke haja pedig szinte a földet söpri.

         Természetesen nem minden nő rendelkezett a fenti adottságokkal, ezért, amit lehetett,         mesterségesen javították.

  •  Arzénszulfid, oltatlan mész, sündisznó-hamu, denevérvér, méhszárny, higany, meztelencsiga nyála, dióolaj, kén, rebarbara és zöldgyík-főzet alkotta azt a kenőcsöt, amit az aranyfényű haj eléréséért használtak.
  • A keresztes háborúk alatt aztán eltanulták az arab nőktől a henna használatát is.
  • A 15. századból származik a pomádé (pomme= alma franciául) szó is, ami a saját nedvében párolt almából és fahéjból készült, és a hajtincsek, illetve a frizura rögzítésére használták.
  • A múlt szőrtelen „sikkje”

Észrevetted már, hogy a középkori portrékon szereplő hölgyeknek elképesztően magas a homlokuk?

Úgy tűnik, hogy a homlokkopasztás az arisztokratikus megjelenés ára volt, és I. Erzsébet emelte élvonalba ezt a divatot. Az angol királynő külseje akkoriban olyannyira elfogadottá vált, hogy sok anya tojáshéjdarabokkal vagy macskavizelet és ecet keverékébe áztatott ronggyal dörzsölte be gyermeke homlokát, hogy megakadályozza a hajnövekedést.

És egy borzalmas szépségápolási tortúrával fejezem be. 🙁

Műszempilla-felvarrás

Az 1800-as évek végén műszempillát feltetetni nem kétperces mutatvány volt, pláne egy francia módszer esetén. A pótpillák valódi hajból készültek, amit a fejbőrből téptek ki, az eljárás pedig úgy indult, hogy miután megtisztították az alsó szemhéjat, egy kis kokainnal leszedálták az illetőt, majd egy keveset helyi érzéstelenítőként a szemhéjába is bedörzsöltek, hogy kezdődhessen a móka legjava.

Ekkor tűt ragadtak, amelynek segítségével át- és visszafűzték a bőrön a hajszálakat, majd egy picike csomóval rögzítették őket, zárásul pedig mindet egyforma hosszúságúra vágták. Elképzelhetjük, milyen természetes hatást kelthettek a méretre vágott hajszálak, ráadásul a kínzás itt még nem ért is véget, hiszen a bevarrt pillák ívét is be kellett állítani. Ehhez felhevített, kötőtűhöz hasonlító fémpálcákat használtak, végül pedig egy napra bekötözték a szemeket, hogy gyógyulhassanak a hegek.

Ez a szépségtrend Párizsból indult, ahol nem csak szempillákat, de szemöldököket is dúsítottak „transzplantált” hajszálakkal. Szerencsére a módszer nem futott be nagy karriert , egyrészt azért, mert drága móka volt, másrészt pedig azért, mert hiába hirdették róla, hogy fájdalom nélküli beavatkozás, valamiért ezt nem akarták elhinni a hölgyek. Helyette a ragasztóval rögzíthető megoldások váltak népszerűvé, amelyeknek első típusaihoz egyébként szintén valódi hajszálakat alkalmaztak.

Jövő héten folytatom.

Szép hetet!

Ildikó

Smink történelem

Sziasztok!

Már rég nem jelentkeztem, elnézéseteket kérem érte, de mint tudjátok, az új kozmetikám kialakítása teljesen lekötött minden időmet.😊

De újra itt vagyok. Most a jelen és a múlt szépség trendjeiről fogok írni.

Először röviden a nyári sminkdivatról.

Oliver Hänisch beauty-szakértő szerint az új szépségirányzat a no make-up.

A munkám során, de a reklámokon, a közösségi oldalakon is nagyon sokszor találkozom vastagon lealapozott és erősen kifestett arcokkal. Ez nekem soha nem tetszett. Elveszik az egyéniség, lárvaszerű, tucat arc lesz. Különösen zavar, ha egy tisztátalan bőrt „agyonsminkelnek”.

A kort is figyelembe kell venni. Idősebbeknél a kevesebb több.

Nem a sminkelés ellen vagyok, hanem a természetes hatás mellett. Kell a smink, de úgy legyen szép, hogy szinte ne is látszódjon.

A természetes megjelenés (No Make-Up Look) mellett törnek lándzsát olyan sztárok is, mint például Jennifer Lawrence, Gigi Hadid vagy Caro Daur.

Az ő sminkjük rafinált: természetes, de semmiképp sem smink nélküli.

Könnyű emulziót használjunk, highlightert pedig csak tiszta bőrre.

Íme, egy könnyű nappali smink.

Kezdjük a készülődést a tökéletes arctisztítással, majd a hidratálással, végül
tegyél fel fényvédőt az arcra.

 Most divat a szemet egy kis mentazölddel és türkizkékkel hangsúlyozni. Ezek a hűvös színek optikailag kellemesen hatnak a nagy melegben.

Fenségesen mutat ez a két szín a napbarnított bőrön, igazi beach-hangulatot teremt, amelyet vízálló fekete szempillaspirállal lehet megkoronázni.

Ideális a nappali sminkhez, ha tartós szemceruzákat választasz, amelyekkel pillanatok alatt látványossá teheted a megjelenésed.

Az ajkak természetességét és ragyogását fokozd egy vizesen csillogó, ápoló, rózsaszínes ajakfénnyel – javasolja Larion Oscar Sminkmester. 

Nekem tetszik, ezért is osztottam meg veletek.

És hogy hű legyek magamhoz, egy kis történelmi visszatekintés, pár részben, a régi korok szépészeti praktikáiról, természetesen képekkel illusztrálva. 😊

Először néhány érdekesség.

A make up története egyidős az emberiséggel. A nők arcának díszítése mindig is a kultúra szerves része volt. A görög koszmetike szó jelentése is díszítés.

A kívánt külső érdekében bármit képesek voltak bevetni mind a nők, mind a férfiak. (Igen, a férfiak is alkalmaztak sminket.)

Kezdetben az arckrémek és festékek kultikus célt szolgáltak: az istenszobrok arcát készítették ki velük, igyekezve “életet lehelni” beléjük.

A későbbiekben az arcfestés a lakosság körében is elterjedt, nők és férfiak egyaránt alkalmazták mind szépészeti, mind egészségügyi célból.

A szépség nem egyenlő a tisztasággal!

Lehet, hogy meghökkentő, de a tisztaság nem járt együtt mindig a szépségápolással. A középkorban például veszélyes dolognak tartották a tisztálkodást. Mosakodáskor csak a tisztaság látszatára törekedtek, illatos virágvízzel mosták az arcukat.

A fürdés mellőzése viszont jó alapot adott a parfümök térhódításának.

A szépségért meg kell szenvedni!

A régi korok szépségápolási termékeire egyáltalán nem mondható el, hogy bőrbarát volt. A legtöbb kozmetikum tele volt mérgező anyagokkal.

Ma már biztos nem kennénk ilyeneket az arcunkra, de akkoriban tényleg elmondható volt: a szépségért meg kell szenvedni.

Áldozatot kell hozni a szépség oltárán’ – szólt egykor a hamis mondás. Íme néhány példa, milyen vadhajtásokhoz vezetett…

Néhány példa:

 Viktoriánus kor: halálos zöld ruha

Annyira divatos lett ez a zöld, hogy nem számított, hogyan érik el. Arzén- és réztartalmú festékkel itatták át a ruhákat, ami a szép lassan a bőr alá szivárogva megölte a ruha viselőjét. A házakat is ezzel festették…

19. század: szépészeti arzén

Az alakformálás, az arc szebbé tétele és a szem csillogása – ezek eléréséhez ették a nők az arzént. Ami felhalmozódott a pajzsmirigyben, előbb golyvát, majd halált okozva.

Anglia, 17. század: fehér bőr Sápadt bőr – lassú halál

Az ókortól kezdődően körülbelül az 1920-as évekig a halvány, sápadt bőr elérése érdekében a nők különböző praktikákhoz folyamodtak, amelyek nem egyszer végzetesnek bizonyultak. 

A testfelületre kent, ecettel kevert ólmot is tartalmazó fehérítő oldat nem okozott azonnali halált, a szert használók a lassú mérgezés áldozatai lettek – így például maga I. Erzsébet (1558-1603) angol királynő is, aki népszerűsítette és divattá emelte a fakó bőrszínt. E szer használatát émelygés, fejfájás, étvágytalanság, agysorvadás, álmatlanság, zavartság, valamint rothadó fogak kísérték.

A kozmetikai ólommérgezés első dokumentált áldozata 1760-ban egy ír nemesasszony, Marie Gunning volt, aki híres volt porcelánszerű bőréről. Habár bizonyítottá vált, hogy a fehérség elérése érdekében használt oldat hosszú távon halálos, a trend sokáig nem változott, s a készítmények sem újultak meg.

SMINK TERMÉKEK

A kozmetikumok története:

  1. Az első alapozó krém 1936-ban jelent meg.
  2. A rúzs körülbelül 5000 évvel ezelőtt jelent meg Mesopotámiában.
  3. Az első szemhéjfestéket az ókori Egyiptomban kezdték használni 5000 éve.
  4. Az ókori Görögországban használtak először szempillaspirál.
  5. A körömlakk Krisztus előtt 3000 környékén jelent meg Kínában. Zselatinból, tojásfehérjéből, méhviaszból, és gumiarábikumból készítették.
  6. A festékeket gyógynövényekkel dúsították, ezzel védekeztek a homok, a szél és a fertőzések ellen.
  7. A rómaiak bőrradírt gyanánt olajat és homokot használtak.

Ezekkel a trükkökkel csábítottak az elmúlt századok hölgyei

Mindennek megvolt a jelentése

  • Púder a fehérebb bőrért, vörös árnyalatok az ajakra, arcra. A szépség főként a jó egészséget jelentette, így a hölgyek vörös és dús ajka a vérbőséget, jó vérkeringést, ezáltal szexuális aktivitást jelentett. A minél nagyobb, bociszemek elérése nem csak most, régen is fontos volt. A férfiaknak a nagy szemekről a csecsemők jutnak eszükbe, akit mindenáron védelmezni kell. Vonzó volt a férfiak számára, ha szívük hölgye, minél ártatlanabb és törékenyebb.

Régi korok szépségápolási tippjei:

  • Parókák használata, ezeknek a festése.
  • Pirosító használat a rang és vérbőség jeleként, nem csak a nőknek!
  • A szőrtelenítés is jelen volt, majd az ápoltság részévé vált.
  • Fűző használat (A fűző egy jele is volt annak, hogy a hölgy szabad préda. Látták rajta a férfiak, hogy nem várandós.)
  • Kék festék: A kék festéket nem csak a hajra, de a bőrön lévő erek imitálására is használták. Abban a korban alkalmazták, mikor a nagyon vékony, törékeny hölgyek voltak a kívánatosak. Minél jobban látszik az érhálózatunk, annál vékonyabbak vagyunk.
  • Szépségtapasz: Úgynevezett mű anyajegy. Szépségtapasszal fedték le az arcukon megjelenő szépséghibákat.

Ez a szépségfolt köré kialakult egy jelentéshálózat is, ami alapján könnyen felismerhettük, kinek érdemes udvarolni.

Először is az elhelyezése nagyon fontos:

  • ha homlokra helyeztük, az méltóságteljes hölgyre utalt,
  • ha a szem mellé, akkor a szenvedélyességünk dominál.
  • Ledérségről árulkodott az orca közepére helyezett pötty,
  • aki a szája mellé helyezte ő csókos kedvében volt,
  • titoktartó hölgyek az áll közepére tették,
  • míg a szív mellé helyezett a nagylelkűséget takart.
  • A szemünk alá helyezett félhold azt jelentette, hogy éppen friss szerelmi bánatban vagyunk.
  • Viszont, ha ide egy csillag került az azt jelentette, hogy éppen új szeretőt találtunk. Ezzel nagyon könnyű dolga lett a fiatal embereknek, mert rögtön kiszúrta a tömegből ki foglalt, ki szomorú, kinek kell udvarolni.

Hát ennyi. Remélem tetszett! Nemsokára folytatom.

Szép hétvégét kívánok mindenkinek!

Ildikó