Sziasztok!

Most lássuk milyen volt a szépségápolás, a frizura és sminkdivat a XX. században!

A jobb áttekinthetőség érdekében évtizedekre bontottam le.

1900 körül

A felső tízezer véleményformálói és divat vezéregyéniségei 1900 körül, a fiatalkorukat meghaladva, rájöttek, hogy szükségük van kozmetikumokra a fiatalságuk valamelyes megőrzésére.

Vad diétába kezdtek és tornagyakorlatokkal tartották karban a testüket.

  • 1886 után Harriet Ayer, megjelentette az első arckrémeket és pár fiatalító szépségápolási terméket.

Ő is egy érdekes, sikeres asszony volt, ezért nem tudok úgy elmenni mellette, hogy ne írjak néhány szót róla. 🙂

Harriet üzletasszony és újságíróvolt.

Párizsban megismerkedett egy vegyésszel, akitől megvásárolta egy arckrém receptjét, amelyet állítólag Madame Recamier használt sikerrel bőre fiatalságának megőrzésére.

Harrietnek remek érzéke volt a reklámozáshoz. A krémet vonzó külsejű tégelybe töltötték és a Recamier néven kívül a Hubbardok családi címere is rajta volt. Ismert nőket győzött meg, hogy hirdessék a krém gyógyító tulajdonságait, és mivel tehetségesen fogalmazott, termékismertető cikkeket is publikált. A vállalkozás gyorsan sikeres lett. 

A New York World  című újság női oldalt indított, és ehhez munkatársat keresett. Harriet mindjárt egy kész egészség- és szépségápolási rovat tervét küldte be. Néhány héttel tevékenysége megkezdése után a rovat már sikeres volt, egy év alatt pedig kb. húszezer olvasói levelet kapott. Az újság példányszáma – a népszerű rovatnak köszönhetően – jelentős mértékben megnőtt. 

A  szépségápolási rovat mellett cikkeket is írt és tanácsadói rovatot nyitott. 1899-ben könyve jelent meg: Harriet Hubbard Ayer’s Book: A Complete and Authentic Treatise on the Laws of Health and Beauty címmel. Korának legjobban fizetett női újságírója volt – mert a férfiak természetesen azért jobban kerestek. 

  • Ebben az időben a smink diszkrét volt és fokozatosan fogadták el a használatát. Először a barackos színű szem és száj jött divatba melyet később a babarózsaszín váltott fel. A hölgyek a természetesség irányába terelték a sminket.
  • Megjelentek az első szépségszalonok, ahol már lehetett krémeket és rúzst vásárolni. Divatos volt a papírpúder használata. Ez színes lapocskákból állt, amelyet az arcra és orra lehetett nyomni és ott púdernyomot hagyott. Feketére festették a szempillát és sötétvörösre az ajkakat.
  •  A ruhák színeit kifejezőbbé tette a levendulaillat, mert 1901-ig csakis ez volt a megengedett. A levendula a minőség jelképe volt.
  • Haj

1883-ban, 134 évvel az okoshajkefe előtt találták fel ezt az ötletes eszközt, ami a közepébe beépített kis tartály révén krémet, olajat vagy egyéb bőr- vagy hajápolószert adagolt a fejre fésülködés közben.

Charles Klein londoni feltaláló elektromos – egész pontosan: elektroprofilaktikus – hajkeféje az 1890-es évek végéről. A középen elektormágneses vasrudacskákkal felszerelt készülék elemről is működött, a feltalálója szerint hatásos volt fejfájás és hajhullás ellen is.

Hajszárító

A legelső hajszárítót 1900-ban az AEG konszern fejlesztette ki. A szóban forgó modell két kilogrammot nyomott és fúvócsövén 90 fokos levegőt fújt ki. A vállalat 1909-ben levédette a ”főn” kifejezést és a mai napig kizárólag őket illeti e megnevezés használati joga.

    1906-ban Charles Nestle feltalálta az elektromos hajsütővasat.

1908-ban Marcel Wave megalkotta az oly jellegzetes lokniba vasalt hajdivatot. Ez az új divatú frizura úgy készült el, hogy a hölgyek hajfürtjeit forró sütővassal loknikba vasalták.

Hajfesték
1908-ban, Párizsban egy tehetséges vegyészmérnök, Eugene Schueller a konyhájában felépített kémiai laborban egy oxidációs folyamat beiktatásával kifejlesztette az első tartós hajfestéket. „Francia Ártalmatlan Hajfesték Társaság” néven 1909-ben bejegyeztetett cégéből vált a kozmetikai ipar óriása, a L’Oreal.

  • A némafilm születésével új korszak köszöntött be a sminktörténelemben.

A néma filmek korában a színésznőknek megengedett volt az erős smink. Világos alapozót használtak, szemüket erős sötét színekkel leginkább feketével és vastag kontúrral emelték ki. A száj sötét és picire festett volt.

Banky Vilma

Rúzs
125 esztendeje lépett színre az amszterdami világkiállításon az ajakrúzs. Párizsi parfümőrök keverték a vörös színezéket ricinusolajból, szarvasfaggyúból és méhviaszból. Ezt követően a rúzs a némafilm sztárok által a XX.század elején került a figyelem középpontjába. Egyébiránt a némafilmek dívái valójában fekete rúzst használtak a fekete-fehér filmkockákon jelentkező drámai hatás kedvéért, mint a képen látható Mary Pickford.

A színésznők tisztelete és az emancipáció újraformálta a smink megítélését.

Ebben a korban vált divattá a sötét füstös szem és az apróra rajzolt száj.

Ekkor indult be a makeup tömeggyártása és kereskedelme is.

1910

  • 1910-es évek sminkje: A kor divatja a sápadt bőrszín. Szemfestékből inkább a tompa, barna színt használták a hölgyek, amely eléggé egyhangú és kissé szomorúvá teszi az arcot.
  • A társaságbeli hölgyek körében a lila szemspirál, sötét szemhéjfestékek hódítottak.

A rúzsok ekkor kezdenek elterjedni, de 1910 táján erkölcsös nők körében még nem volt elfogadott. Csak a világháborút követően válik általánossá, szájfényt pedig egyáltalán nem viseltek.

  • 1910-ben Sergei Diaghilev Orosz balettje nagy befolyással volt a divatra. A ruházatra főként a balett ruházat stílusa lett jellemző.
  • Divatba jött a tetoválás.
  • Ebben a korban egy magára valamit adó hölgy még saját családja előtt sem mutatkozott rendezetlen frizurával.

A hajak igényessége megfigyelhető. Brüll Adél, azaz Léda Székely Aladár 1908-ban készült felvételén. Ő a korabeli tudósítások szerint nagyon feltűnően sminkelte magát.

Ez az időszak a feltűzött, gyönyörű csigákba rendezett frizurák kora. 

Sarah Bernhardt, aki korának leghíresebb színésznője volt, és saját színházat is alapított, írt egy értekezést a színészmesterségről, melynek egyik fejezete a sminkelésről szólt.

1910-ben a szüfrazsettek rúzsozzák vérvörösre szájukat, és ez a nők választójogáért folytatott harcuk szimbólumává válik.

Arcápoló krém
1911-ben sikerült először Oscar Troplowitz-nek, a Beiersdorf cég tulajdonosának vizet és olajat selymes krémmé egyesítenie. Hófehér színe miatt elnevezte Niveának (a hó latin elnevezéséből, a nivis-ből). A kék-fehér fémdobozos kultikus krém a mai napig a változatlan, eredeti receptúra alapján készül.

1914-ben a Vogue magazin török nőket mutatott be oldalain, akik hennával hangsúlyozták szemüket.

King Gillette 1915-ben dobta piacra az első, nők számára kifejlesztett borotvát, ami egybeesik a rövidebb szoknyák és az ujjatlan ruhák megjelenésével. A Harper’s Bazaar magazin még ebben az évben egy csupasz hónaljú modellel reklámozott egy szőrtelenítő port, aminek hatására jelentősen megnőtt a nők borotvák iránti érdeklődése.

Bár ez a kép nem női borotvát reklámoz, de nem tudtam kihagyni. 😀

Ebben az időszakban kezdődött a kozmetikumok gyártása is.

Remélem tetszett nektek a cikkem! Jövőhéten az 1920-as évektől folytatom.

Addig is szép hetet mindenkinek!

Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük