Sziasztok!
Lássunk néhány dolgot a szilveszteri és az új évi szokásokról.
Nem a közismert dolgokat szedtem össze, és a múltba is utazunk.
Az év utolsó napja: 1683 ÉVE. (335.12.31.)
Az év utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének, és 335-ben éppen ezen a napon hunyt el Rómában.
Szilveszteri és újévi népszokások
Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja az volt, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét.
- A szilveszteri szokásokban különösen fontos szerepe van a zajkeltésnek. Akinek nagyon elege volt az óévből, az ragadjon trombitát, cintányért, bármiféle zajkeltő eszközt, és csapjon nagy zenebonát – ezzel a hagyományok szerint az óévet gonosz szellemeivel együtt el lehet űzni. Az ajtók és ablakok kinyitásával űzzük el a bánatot, az óév gondjait.
Néha epikus eredetmondákat is fűznek e szokáshoz, pl. Hajdúszoboszlón azt mesélték, hogy az évbezáró lármázás a török háborúk idejére megy vissza. A szoboszlói asszonyok szilveszterkor összeverték a tepsiket, meghúzták a harangot, s az így keletkezett zajjal megrémítették, elűzték a törököket.
Szilveszter a babonák mellett a jóslások napja is.
Szerelem jóslás
- Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága ilyenkor a gombócfőzés: 13 gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tesznek a lehetséges jövendőbelik nevével. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el.
Ha üres, abban az évben a lány nem megy férjhez.
- Ha nincs 12 szóba jöhető legény, még mindig meg lehet próbálkozni az ólomöntéssel (akár viasszal vagy tintapacával is meg lehet ugyanezt csinálni). A furcsa formákba kellő fantáziával bármit bele lehet látni, így aztán az értelmezés is tetszőleges.
- Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok:
- a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.
A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek.
A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát.
Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak. 😊
Időjárás jóslás
- A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz.
- Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.
- Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, akkor jó év lesz.
- Ha csillagos az éjszaka, akkor rövid télre kell számítani, ha viszont piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
- Régóta szokás az úgynevezett hagymakalendárium: a hónapokat jelképező 12 gerezd fokhagymát, vagy 12 szelet vöröshagymát kell besózni. Amelyik gerezd reggelre levet ereszt, azt mutatja, hogy abban a hónapban sok eső várható.
- Szilveszteri tűzgyújtás. A szilveszteri tüzek nem sokat égnek: szalmából, egy marék gyújtósból rakják meg csupán. Addig, amíg egymásra talál az újesztendő s az azt váró emberek.
- Van ahol, amikor megkondul a harang, tüzes kerekeket eregettek le a hegyről és kiáltották: “Boldog újévet!” Az idősebbek szerint minden évben gurítottak egyet, ezzel jelezték, hogy: “Tüzes kereken jött be az újév!”
- Ollóval vágni tilos! Ezen a napon nem szabad ollót használni, mert elvágja szerencsénket is!
- Pénzt a zsebekbe! A babona szerint, akinek a zsebe tele van szilveszter éjjelén és az újév első napján, az egész évben gazdag lesz. Érdemes hát a zsebekbe pénzérméket valamint lencsét is tenni, hogy aztán az év többi napján se legyenek anyagi gondjaink.
- Csókoljuk meg, akit igazán szeretünk. Szilveszterkor, ha a harangszót követően megcsókoljuk azt, akit szeretünk, az egész évben viszonozza majd az érzéseinket.
- Mágikus erejűnek tartják a jókívánságokat, köszöntő énekeket is, melyekkel házról házra mennek az üdvözlők.
Ilyen jókívánságokat minden télközépi ünnepen, karácsony előestéjétől egészen vízkeresztig mondhatnak.
“Adjon Isten füvet, fát,
Teli pincét, kamarát.
Sok örömet e házba,
Boldogságot hazánkba!”
Néhány mai újévi népének már a XVI. századi énekeskönyvekben is szerepel.
- Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak.
Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Mulatozás
- A Szilveszter éjszakai mulatozást már a rómaiak is megtartották december 27-én, a Szaturnálián.
A néphiedelem szerint, aki az év első napján dőzsöl, annak egészen biztosan nem kell szűkölködnie az év többi napján sem.
Pezsgő
A szokások közé tartozik a pezsgő fogyasztása is. A ma már a legtöbbek számára megfizethető ital nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először – véletlenül – borból pezsgőt. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsgő elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Ráadásul a palackok egy jelentős része felrobbant az előállítás során. Nem véletlen tehát, hogy a pezsgő ebben az időszakban csak a legtehetősebb nemesi családok mulatságain kerülhetett elő.
Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsgő is előállítható egyszerre. Az új gyártási technika a pezsgő árának jelentős csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszerű földi halandók számára is elérhetővé vált.
A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz.
Az újévköszöntés rituáléja
- Az újévi rituálé egyik legjellemzőbb elemévé az alá-fölérendeltségi viszonyban állók tisztelgő látogatásai. (Ennek a szokásnak a nagyobb városokban a középkorba nyúló gyökerei is voltak.)
- Ezen a napon a közép- és felső osztályhoz tartozókat felkeresték azok, akik alkalmilag személyes jellegű szolgálatokat teljesítettek körülöttük (borbélylegény, hordár, levél- és újsághordó, pincér, házmester stb.), s akiknek ilyenkor borravalóval illett viszonozni a jókívánságokat.
- Az ünnep fontos kellékévé vált az újévi üdvözlőkártya. Magyarországon a 19. század elején, újév környékén Pest-Budán már tömegével árulták az ilyen lapokat. Ezek eleinte leginkább a kisded Jézust ábrázolták, később már csak közvetetten tartalmaztak bibliai vagy mitológiai utalásokat, ugyanakkor rendes tartozékukká váltak a – többnyire helyi rímfaragók által összeszerkesztett – üdvözlő versek, esetleg szállóigévé vált mottószerű idézetek.
Újévi képeslap 1908-ból (gyulaanno.hu)
Kívánok mindenkinek sok boldogságot 2020-ban is!
Ildikó
