Szilveszter

Sziasztok!

Lássunk néhány dolgot a szilveszteri és az új évi szokásokról.

Nem a közismert dolgokat szedtem össze, és a múltba is utazunk.

Az év utolsó napja: 1683 ÉVE. (335.12.31.)

Az év utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének, és 335-ben éppen ezen a napon hunyt el Rómában.

Szilveszteri és újévi népszokások

Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja az volt, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét.

  • A szilveszteri szokásokban különösen fontos szerepe van a zajkeltésnek. Akinek nagyon elege volt az óévből, az ragadjon trombitát, cintányért, bármiféle zajkeltő eszközt, és csapjon nagy zenebonát – ezzel a hagyományok szerint az óévet gonosz szellemeivel együtt el lehet űzni. Az ajtók és ablakok kinyitásával űzzük el a bánatot, az óév gondjait.  

Néha epikus eredetmondákat is fűznek e szokáshoz, pl. Hajdúszoboszlón azt mesélték, hogy az évbezáró lármázás a török háborúk idejére megy vissza. A szoboszlói asszonyok szilveszterkor összeverték a tepsiket, meghúzták a harangot, s az így keletkezett zajjal megrémítették, elűzték a törököket. 

Szilveszter a babonák mellett a jóslások napja is.

Szerelem jóslás

  • Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága ilyenkor a gombócfőzés: 13 gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tesznek a lehetséges jövendőbelik nevével. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el.

Ha üres, abban az évben a lány nem megy férjhez.

  • Ha nincs 12 szóba jöhető legény, még mindig meg lehet próbálkozni az ólomöntéssel (akár viasszal vagy tintapacával is meg lehet ugyanezt csinálni). A furcsa formákba kellő fantáziával bármit bele lehet látni, így aztán az értelmezés is tetszőleges.
  • Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: 
  • a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.

A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. 

A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. 

Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak. 😊

Időjárás jóslás

  • A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz.
  • Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.
  • Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, akkor jó év lesz.
  • Ha csillagos az éjszaka, akkor rövid télre kell számítani, ha viszont piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
  • Régóta szokás az úgynevezett hagymakalendárium: a hónapokat jelképező 12 gerezd fokhagymát, vagy 12 szelet vöröshagymát kell besózni. Amelyik gerezd reggelre levet ereszt, azt mutatja, hogy abban a hónapban sok eső várható.

  • Szilveszteri tűzgyújtás. A szilveszteri tüzek nem sokat égnek: szalmából, egy marék gyújtósból rakják meg csupán. Addig, amíg egymásra talál az újesztendő s az azt váró emberek.
  • Van ahol, amikor megkondul a harang, tüzes kerekeket eregettek le a hegyről és kiáltották: “Boldog újévet!” Az idősebbek szerint minden évben gurítottak egyet, ezzel jelezték, hogy: “Tüzes kereken jött be az újév!”
  • Ollóval vágni tilos! Ezen a napon nem szabad ollót használni, mert elvágja szerencsénket is!
  • Pénzt a zsebekbe! A babona szerint, akinek a zsebe tele van szilveszter éjjelén és az újév első napján, az egész évben gazdag lesz. Érdemes hát a zsebekbe pénzérméket valamint lencsét is tenni, hogy aztán az év többi napján se legyenek anyagi gondjaink.
  • Csókoljuk meg, akit igazán szeretünk. Szilveszterkor, ha a harangszót követően megcsókoljuk azt, akit szeretünk, az egész évben viszonozza majd az érzéseinket.
  • Mágikus erejűnek tartják a jókívánságokat, köszöntő énekeket is, melyekkel házról házra mennek az üdvözlők.

Ilyen jókívánságokat minden télközépi ünnepen, karácsony előestéjétől egészen vízkeresztig mondhatnak.

“Adjon Isten füvet, fát,

Teli pincét, kamarát.

Sok örömet e házba,

Boldogságot hazánkba!”

Néhány mai újévi népének már a XVI. századi énekeskönyvekben is szerepel.

  • Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. 

Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.

Mulatozás

  • A Szilveszter éjszakai mulatozást már a rómaiak is megtartották december 27-én, a Szaturnálián.

A néphiedelem szerint, aki az év első napján dőzsöl, annak egészen biztosan nem kell szűkölködnie az év többi napján sem.


Pezsgő

A szokások közé tartozik a pezsgő fogyasztása is. A ma már a legtöbbek számára megfizethető ital nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először – véletlenül – borból pezsgőt. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsgő elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Ráadásul a palackok egy jelentős része felrobbant az előállítás során. Nem véletlen tehát, hogy a pezsgő ebben az időszakban csak a legtehetősebb nemesi családok mulatságain kerülhetett elő.

Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsgő is előállítható egyszerre. Az új gyártási technika a pezsgő árának jelentős csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszerű földi halandók számára is elérhetővé vált.

A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz.

Az újévköszöntés rituáléja

  • Az újévi rituálé egyik legjellemzőbb elemévé az alá-fölérendeltségi viszonyban állók tisztelgő látogatásai. (Ennek a szokásnak a nagyobb városokban a középkorba nyúló gyökerei is voltak.)
  • Ezen a napon a közép- és felső osztályhoz tartozókat felkeresték azok, akik alkalmilag személyes jellegű szolgálatokat teljesítettek körülöttük (borbélylegény, hordár, levél- és újsághordó, pincér, házmester stb.), s akiknek ilyenkor borravalóval illett viszonozni a jókívánságokat.
  • Az ünnep fontos kellékévé vált az újévi üdvözlőkártya. Magyarországon a 19. század elején, újév környékén Pest-Budán már tömegével árulták az ilyen lapokat. Ezek eleinte leginkább a kisded Jézust ábrázolták, később már csak közvetetten tartalmaztak bibliai vagy mitológiai utalásokat, ugyanakkor rendes tartozékukká váltak a – többnyire helyi rímfaragók által összeszerkesztett – üdvözlő versek, esetleg szállóigévé vált mottószerű idézetek.

Újévi képeslap 1908-ból (gyulaanno.hu)

Kívánok mindenkinek sok boldogságot 2020-ban is!

Ildikó

Boldog Karácsonyt!

Kálnay Adél
A karácsony

A karácsony – piros üveggömb az ágon,
cukormáz mézeskalácson,
lisztes kötény nagymamámon,
fahéjillat a karácsony.

A karácsony – tiszta fények gyúlnak távol,
falon gyertyaláng viháncol,
zene hallatszik a házból,
csengettyűszó a karácsony.

A karácsony – finom pulykasült a tálon,
hópelyhek a nagykabáton,
jégcsap lóg a csupasz fákon,
fagyos hideg a karácsony.

A karácsony – meghitt, kicsi jászol,
angyal suhan át szobámon,
fehér hósipka a házon,
csöndes béke a karácsony.

A karácsony – mesevilág jégvirágból,
babák, várak, plüssből, fából,
mesék hetedhétországból,
várt ajándék a karácsony.

A karácsony – anya, apa, s a családom,
színes, könnyű, édes álom
puha, meleg kispárnámon,
óvó szeretet a karácsony.

Ezzel a gyönyörű verssel kívánok nektek nagyon boldog , szeretetben gazdag ünnepeket!

Ildikó

Karácsony!

Nagyon kellemes és boldog, szeretetben gazdag ünnepeket kívánok Nektek!F

Mikor leesik az első hó újra jégvirág nő az ablakon
Száncsengő, hangja szól,
És eljön a nap miről álmodunk, mikor szeretetet kapunk és adhatunk.
Szép ünnep, vigyázz ránk.

Fehér Karácsony, úgy vártunk rég,
Ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén.
Fehér Karácsony, száz csillag ég,
Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér.

Úgy igazi az ünnep ha a lelkükben él,
Legalább egy napig az ember csakis jót remél
Valós, igaz szívből jövő mondatok
Mindenhol szeretetet rejtenek az ablakok.
A bársonytakaró nekünk a frissen hullót hó
Kívánjuk együtt békés legyen majd az évforduló,
De ma még fenyőillat tölti be az éjszakát
Holnap az ellenség is legyen igaz jó barát, igaz jó barát.

Fehér Karácsony, úgy vártunk rég.
Ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén.
Fehér Karácsony, száz csillag ég.
Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér. (Fehér karácsony TNT)

Ildikó

Adventi kalendárium/23

Sziasztok!

Nem bírok kibújni a bőrömből. 😊 Még van a tarsolyomban egy történelmi cikk, amit így karácsony előtt szeretnék ajándékként átadni nektek.

Pihenjetek le kicsit az ünnepek előtt és olvassátok, hogy ünnepeltek régen!

Karácsonyi készülődés, ünnepi vásárok a 19. században.

Amit a Jézuska hoz – metszet a Vasárnapi Újság 1871. évfolyamában.
Karácsonyi vásár Pesten

A női magazinok az 1850-es években évről évre beszámoltak a karácsony előtti bevásárlások hangulatáról. Ebben az időszakban számos hirdetés is megjelent a magazinokban. A karácsonyi bevásárlás nagyrészt Luca napjával kezdődött ebben az időszakban, de a korabeli magazinokban már a december eleji számokban is megjelentek a karácsonyi hirdetések. 

Karácsonyi vásárlásra ösztönző hirdetés a Budapesti Hírlap 1858. évfolyamában.

Divatcsarnok 1853. évfolyamában így írt a karácsony előtti bevásárlásokról: 

Karácsony napja itt van! 

Mindenki sietett a szent ünnepekhez méltó ellátást megszerezni magának, 

hogy kinek kinek meglegyen az ő karácsonya.

 Nagy mértékben árulták a múlt napokban a karácsonyi ajándokokat is. 

A czukrász-, játék- és könyvárusi bolt kirakatok szívnek, szemnek és ínynek kedvező s változatos gazdagságban

valának láthatók. 

És, ha utczára léptünk, mindenütt csak azt hallottuk: karácsonyi ajándokot! 

Szülők, ifjak, szeretők örömteli arczczal siettek karácsonyi ajándokokat venni, s az öregek —ájtatos léptekkel haladtak a templomok felé.

Karácsonyi vásár – metszet a Vasárnapi Újság 1864. karácsonyi számában

De még sincs olyan vig vásár egy is a világon, mint a karácsoni vásár.

Ennek a vigsága egészen másnemű, zajtalanabb, szelídebb, családiasabb, majdnem azt mondom: szentebb.

Ne higyjétek, hogy gyermekeinknek gyújtjuk a karácsonfákat; mi e kis örömtüzeket saját mulatságunkra gyújtjuk meg.

S ha egész esztendőben futottunk, fáradtunk, dolgoztunk, szereztünk és nélkülöztünk, ez este már csak nem vonhatjuk meg magunktól (de nem is sajnáljuk akármennyibe kerüljön is) azt az örömet, hogy kicsinyeink mosolyában, ujjongásában, ragyogó szemeiben s meglepetésével betelni nem tudó gyönyörében gyönyörködjünk.

– olvashatjuk a Vasárnapi Újság 1871. évi karácsonyi számában.

Fenyőfát cipelő kisfiú a Vasárnapi Újság 1883. évfolyamának karácsonyi számában
Metszet a Vasárnapi Újság 1886. évi karácsonyi lapszámában

A Vasárnapi Újság pedig egy miskolci karácsonyról számolt be 1855-ben:

Miskolcsról.  

— Karácson éjszakáján zendül meg még sok jó magyar helyen a czigányok kedves bandája, de nem nótával, hanem szent ének hangjaival a házak ablakai alatt, üdvöt és boldog karácsoni ünneplést kívánva a bentlakóknak.

— Hanem a hol czigány banda nincs, ott a hegedűt és czimbalmot csak emberi torok pótolja, zengedezvén különbnél különbféle épületes énekeket Ádámról, Éváról, a paradicsomról, a kigyóról, az ördögről sat.
Az illyen énekesek szinte a karácson éj kedvessé tételének egyik érdekes alkotó részéül lépnek föl.

 — De nehezen hiszem, hogy mindazon karácson éji énekesek közt, mellyek ezúttal Magyarországon fölléptek, egy egy valaki érdekesebbé tehette volna magát, mint ama tót suhancz, ki Miakolczon karácson éjszakáján több helyen megjelenvén, lelkesen zengedezett s lantja helyett egy kígyó alakú összerovátkolt faeszközzel nyikorogván, e kedves zenét íly épületes dallal kísérte:

Lehet sok lett a szöveg, de olyan ízes, nem tudtam kihagyni. Bocs! 🙂

Kellemes ünnepi készülődést! 🙂

Ildikó

Adventi kalendárium/22

 Sziasztok!

Hogy elszaladt ez a négy hét! Ma este meggyújtjuk, vagy akár már meg is gyújtottátok, a negyedik gyertyát!

Ezét fogadjátok tőlem a negyedik angyalról szóló verset!


Negyedik angyal

Az égen száll a negyedik angyal,
Kis kezében szépen szóló lanttal.
Dalt énekel, melynek neve: Béke,
Meghallja azt minden igaz lélek.

Meglibben halványlila ruhája,
Mintha holdnak lenne szép uszálya.
Figyelj az angyal égi dalára,
Szívedben legyen béke és alázat!

Boldog ünnepi készülődést!

Ildikó

Adventi kalendárium/21

Sziasztok!

Most megint egy verset hoztam nektek!


Tóth Árpád Ferenc: Óhaj

Bár fenyőfa lehetnék,
madarakat etetnék!

Kedveskednék mézzel,
friss rügyek levével.

Büszkeségem nem csorbulna
akkor sem, ha könnyem hullna.

Megszínezném a telet,
megfékezném a szelet.

Ágaimon cinkék
mulatnák az estét.

Adventkor is illatoznék,
gyertyafényben megfürödnék.

Eljönne az ünnepnap,
engem is kivágnának.

Meleg szoba várna
karácsony napjára,

s csillagszórós békét hozna
az áhítat: karácsonyra.

Boldog készülődést!

Ildikó

Adventi kalendárium/20

Sziasztok!

Most megint egy felnőtt mese került a tarsolyomba. 😊

Amikor a remény a legjobb gyógyszer

Az Amerikai Egyesült Államokban található Wisconsinban élő Mark R. Leonard hosszú évekig dolgozott hivatásos Télapóként.

A bevásárlóközpontban gyerekek tucatjai álltak sorba, hogy találkozzanak vele, közöttük egyik évben egy kisfiú, aki egy fényképet szorongatva várta, hogy végre kettesben lehessen a Télapóval. Amint beszédbe elegyedtek, a kisfiú szomorúan mesélte, hogy a fényképen a testvére, Sarah látható, aki nagyon szeretett volna találkozni a Télapóval, csakhogy súlyos beteg, és jelenleg kórházban fekszik, így nem tudta elkísérni őket.
A kisfiú a nagymamájával érkezett, akitől Mark megtudta, Sarah súlyos leukémiában szenved, és szinte biztos, hogy már az ünnepeket sem éri meg. Nem kérnek hát mást, csupán annyit, hogy látogassa meg őt a kórházban, hogy ha utoljára is, Sarah legalább egyszer találkozhasson a Télapóval.
Mark sosem vállalt korábban hasonló feladatot, ezúttal azonban, látva a nagymama szemében a könnyeket és a kisfiú szomorú arcocskáját, valamint kezében a kis fényképet, kivételt tett. Még aznap délután felkereste a kórházat, ahol Sarah feküdt. A kislányt az ágyában találta, sápadtan és legyengülve.
Sarah észre sem vette Markot, csak akkor figyelt fel rá, amikor Mark könnyekkel a szemében, vidám arckifejezést erőltetve köszöntötte a Télapó jól megszokott köszönésével.
A Télapó és Sarah órákig beszélgettek kettesben a szobában, kéz a kézben, majd mielőtt Mark távozott volna, megígérte Sarah-nak: megkéri az angyalokat, hogy vigyázzanak rá.
Miután Mark távozott a kórházból, nem hallott többet a kislányról – egészen a következő év karácsonyáig, amikor is a bevásárlóközpontban a gyerekek között egyszer csak feltűnt egy szőke, erős, vidám kislány, hatalmas mosollyal az arcán. Sarah volt az, makkegészségesen, akin nyoma sem volt annak, hogy valaha a halállal kellett küzdenie.

Nagyon közeledik a karácsony! Jó készülődést!

Ildikó

Adventi kalendárium/18

Sziasztok!

Fogadjátok tőlem szeretettel a következő kedves kis verset!

B. Radó Lili: Mit üzen az erdõ?

Víg ünnepre készülődünk,
esteledik már.
Szobánkban a szép fenyőfa
teljes díszben áll.
Zöld ágain kis csomókban
puha vattahó,
tűlevél közt víg aranyszál,
fel-felcsillanó.
Itt is csillog, ott is ragyog,
mint a napsugár,
s csilingelő csöpp csengettyű
édes hangja száll,
akárcsak az erdőben a
dalos kis madár.
Csitt csak! Figyeld mit is suttog
szép fenyőfánk most neked?
-Halló itt az erdő beszél!
Sürgős fontos üzenet:
Kívánunk ma mindenkinek
szép fenyőfa ünnepet!

További szép napokat!

Ildikó

Adventi kalendárium/17

Sziasztok!

A négy gyertya történetét adom most adventi ajándékként.

       Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek

Azt mondta az első:

      – ÉN VAGYOK A BÉKE!

De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni.

Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett az hajdan fényesen tündöklő lángra.

A második azt mondta:

      – ÉN VAGYOK A HIT!

Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem. A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.

Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:

      – ÉN A SZERETET VAGYOK!

Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám. Ezzel ki is aludt.

Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:

De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké!

Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát.

      – ÉN VAGYOK A REMÉNY!

A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.

Add, Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény! Hadd legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében a hit, remény, szeretet és béke lángját!!!

További szép napokat kívánok!

Ildikó