Sziasztok!

Ez a húsvét, most más, mint eddig. Talán szomorúbb, mivel nem lehetünk együtt mindenkivel, akit szeretünk.
De ne bánkódjunk, majd bepótoljuk az elmaradt dolgokat. 🙂 Csakazért is legyen kellemes az ünnep! Díszítsük fel az otthonunkat, fessünk tojást,

főzzük meg a sonkát, és érezzük jól magunkat!

Nekem ilyen. 🙂

Kedves vendégeim, tornásaim!

Most nem tudom nektek átadni a szokásos apró, kis meglepetéseimet. ☹ Helyettük fogadjátok tőlem szeretettel ezeket a történeteket, meséket, képeket, régi képeslapokat ma és holnap is.

De mindenki, aki olvassa a blogomat, fogadja szeretettel!

Alekszej Tolsztoj: A kérkedő nyúl

Élt az erdőben egy nyúl. Jól él nyáron, semmi gondja, hej, de télen sanyarú a sorsa – szérűre kell mennie, onnan zabot csennie.
Elmegy egyszer egy paraszthoz, parasztember szérűjére – ott van már egy falka nyúl. A mi nyulunk így beszél:
– Nem bajuszkám van: araszos bajuszom, nem lábacskám, roppant mancsom, nem fogam van, agyaram van. Nem félek én senkitől.
Elfecsegték a nyulak a holló nénének, mivel kérkedett a társuk. Az pedig a nagy kérkedő keresésére indult. Rá is talált egy fa tövében. Megijedt a nagy legény.
– Holló néne, ó, jaj nekem, soha többé nem kérkedem!
– Halljam, hogy kérkedtél!
– Nem bajuszkám van: araszos bajuszom, nem lábacskám, roppant mancsom, nem fogam van, agyaram van!
Megcibálta szelíden a holló.
– Ne dicsekedj máskor!
Egyszer a holló kerítésére telepedett, a kuvaszok megtámadták: húzták, tépték, rázták, cibálták. Meglátta ezt a mi nyulunk: „Segítek én rajta!” – gondolta magában.
Felszökkent a dombra és ott békésen megállott. A kuvaszok észrevették, odahagyták a holló nénét, s a nyúl után eredtek. Elröppent a holló, fel a kerítésre. A nyúl meg elszaladt a kuvaszok elől. Találkozott nemsokára ezzel a nyúllal a holló néne, s lekiáltott néki: – Nem kérkedő vagy te: igazi vitéz, vagy te!

A húsvét mégis örömünnep

“Húsvét szombatján délután felvettük a legszebb ruhánkat, így mentünk a templomba: anyám az új kalapjában, fivéreim az új öltönyeikben, mi, lányok pedig kissé dideregtünk hagyományos pasztellszínű ruhánkban. Apánk fenntartotta izgatottságunkat azzal, hogy korábban valódi csibéket ígért nekünk, de nem tudhattuk, sikerült-e szereznie.

Csak akkor adott jelt nekünk, amikor már mindannyian a húsvéti kosarakkal és hímes tojásokkal dúsan megrakott vacsoraasztalnál ültünk, és a másik szobában meg is találtuk a csibéket. Ekkor töltött el bennünket az a boldogság, hogy most már jobb idők jönnek.

Nekem máig ez az élmény a húsvét legfontosabb üzenete. A karácsony fényei csak fénysugarak a sötétségben, a tavasz sugárzó fényében azonban az egész bolygó felragyog.

Bármilyen zord és hideg idővel köszönt is ránk a húsvét, a változás jelei mindig láthatók. A téli dunnát, a téli ruhákat eltesszük jövőre. Épp eleget láttam ezeket a sötét színeket. A ház ragyog, a lélek felüdül, reggel pedig hangosan csivitelő madarak koncertjére ébredek.

Odakinn is megtörténik a tavaszi varázslat: bárányok szökdécselnek a mezőn, nárciszokat és tulipánokat lenget a szél, megint cinkepár fészkel a levélszekrényemben, üde zöld hajtások jelennek meg a bokrokon, és a fény már a leghosszabb nap ígéretét hordozza.

Fatojásokat és -madarakat aggatok a mandulafára, virágkoszorút akasztok a bejárati ajtóra. Reggelire húsvéti kalácsot veszek, az unokáimnak pedig húsvéti kosarakat.

Böjti fémdobozok ma már nincsenek, és a karmelita nővérek is eltűntek. Errefelé a templomi harangok nem szólalnak meg húsvét szombatján délben. A húsvét mégis örömünnep: köszöntik templomokban, üzletekben, az otthonokban, körülöttünk mindenütt. Abban az élményben gyökerezik, hogy ez a megújulás ideje.

A húsvét a megvalósuló ígéretek ünnepe, a legrövidebb nap után a leghosszabb következik. A sötétséget felváltja a fény. A halál után az élet jön.”

Remélem tetszett! Holnap kettőkor újra jelentkezem!

Kellemes ünnepeket, finom sonkát és holnapra online locsolást, kitartást és türelmet kívánok Nektek! 🙂

Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük