Sziasztok!

November 11. Márton napja.

🙂

A lúd Mars hadisten szent madara

  • A hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: megkóstolták az újbort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol.
  • A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt, mivel a madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.
  • A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyeta lúd római neve “avis Martis” (Mars isten madara); régi szófejtéssel „Márton madara” – ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától.
  • A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.

“Aki Márton-napján libát nem eszik, az egész évben éhezik”.

Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani.

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba.

  • „A bornak szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.

“Aki Márton napján újbort nem iszik, az egész évben szomjazik!”

Márton a nagyobb borvidékeken az Új-bor védőszentje is.

A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték.

  • A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta.

Márton-napi időjóslás

  • A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.
  • „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
  • Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja.
  • “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”
  • A néphit szerint a Márton napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
  • Lámpáskészítés és felvonulás

Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.

A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba (vagy ember) formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik.

Jó falatozást és borozást kívánok mindenkinek! 🙂

Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük