Félelem és reszketés a fitnesztermekben?

A hazai sportélet ismert szereplőivel való beszélgetésből ollóztam arról, hogyan érinti a koronavírus-járvány, illetve a korlátozás a fitnesz- és egészségfejlesztést. 

Radnai Tamás

“Minden edzőtermünk mentőcsónak a krónikus betegektől hemzsegő országunkban.

A tudomány jelenlegi állása szerint az edzőtermek nem jelentenek gócpontot a koronavírus terjedése szempontjából, ellenben az egészségmegőrzés, -fejlesztés és a prevenció miatt fontosak.

Alapvetően a járvány csökkentése érdekében meghozott kormányintézkedéseket, azok szellemiségét megértjük. A versenysportolókra ráadásul nem vonatkoznak a korlátozások, így külső szemlélő számára úgy tűnhet, nincsenek gondban, hiszen a lakosságg úgyis tud mozogni termen kívül is – gondolják. De korántsem ilyen rózsás a helyzet.

Milyen indokok szólnak amellett, hogy a termeket meg kellene nyitni?

Az edzőtermeknek rendkívüli betegségmegelőző szerepe van: a bennük zajló mozgásnak köszönhetően az állam gyógyítási költségeket spórolhat, és a hosszú távú egészségfejlesztéssel egészségesebb munkaerőhöz juthat. Ezenkívül a regenerációs folyamatokban is elengedhetetlenek. Úgy gondoljuk, alátámasztott, hogy a funkcionális edzőtermekben megoldható alacsony kockázattal az edzés!”

Lakatos Péter

Az edzőtermek esszenciálisak!

“Nincs konszenzus abban, hogy az új típusú koronavírus terjedésének szempontjából az edzőtermek mennyire szupergerjesztők, ezért Massachusets államban készítettek ennek vizsgálatára egy reprezentatív felmérést: eszerint 2020 júliustól novemberig a régióban 1 384 000 regisztrált edzőtermi belépő személy közül 45 esetben volt igazolható a szervezetben a koronavírus-fertőzés jelenléte, tehát az edzeni kívánók mindössze 0,0000325 százaléka jelenthetett rizikót.

A termek bezárásának objektív megítéléséhez érdemes összevetni az előnyöket és a kimutathatatlan mértékű kockázatot.

Úgy tűnik, semmiféle előny nem származott a zárásból, hátrány viszont annál több, ugyanis fiziológiai és pszichés károsodáshoz vezethet a rendszeres mozgáshiány..

Kiemelt jelentőségűnek ítélte az edzőtermi munkát. Miért?

A prevenciót emelném ki. Magyarország Európában vezet az elhízás és a cukorbetegség, valamint a magasvérnyomás-betegség lakossági arányában, az említett betegségekben a halálozás mértéke is rettentő.

Ehhez egy alapvetően pesszimista és stresszes hozzáállás is társul, így teljes a katasztrófa.

Az emberek a vírus árnyékában is sokszor az evésbe menekülnek, pedig akadnának, akik ehelyett inkább fitnesztermekbe mennének! 

Az edzőhelyszínek bezárása a pszichés kedélyállapot romlásán túl komoly egészségügyi kockázattal is jár, ugyanis az átlagemberek otthoni-szabadtéri körülmények között – még ha ott jogszabály szerint az edzés nem is tiltott – ritkán képesek az optimális edzésmunkát elvégezni.

Megfelelő terhelés hiányában a csontozat és az izomzat leépül, gyengül az immunrendszer, és számos más – koronavíruson kívüli – betegség terjedési rátája és kialakulási esélye nőhet meg, felügyelet nélkül a legtöbb embernek pedig veszélyes mozognia. “

Mitévők legyünk edzőterem nélkül?

Parkban, otthon és privát stúdióban továbbra is szabad a mozgás. Mondják, de…..

Egyik oldalon tehát a privát személyi edzést nem tiltja a rendelkezés, sem edzésre kialakított helységben, sem pedig lakóhelyen, a másik oldalon azonban ennek ellentmondanak az edzőtermek bezárását kötelezővé tévő jogi passzusok. 🙁

Beszéljünk egy picit arról, hogy akik szakember vezetése és edzőterem nélkül maradtak – hogyan mozogjanak?

Lakatos Péter

“A szabadtéri mozgás mindenkinek elérhető. Minimum heti három alkalommal, de lehetőség szerint naponta egy 30 perces intenzív sétát javaslok, kizárólag orrlégzéssel.

Az orrlégzés legyen a limitáló tényező, addig emelhetjük az intenzitást, amíg orrlégzéssel bírjuk. Nem feltétlenül jár izzadással a folyamat, ami nem is baj – és nem is cél, azonban fontos, hogy egy picit diszkomfortos legyen! Ne legyen könnyű!

Jön a tél, de már most is elég hideg van. Hogyan alkalmazkodjunk hozzá? Fontos a hidegterápia?

 
Lakatos Péter

Nagyon fontos, hisz az ember természeti lény, az időjáráshoz való alkalmazkodás képessége kulcskérdés volt mindig is – ne szakadjunk el ettől.

Reggel, egy meleg zuhanyt követően nyugodtan ereszthetünk magunkra 10-30 másodpercen keresztül hidegebb vizet – holland tanulmányok kimutatták ennek immunrendszert erősítő hatását. Szoktassuk bátran szervezetünket a természeti változásokhoz.

Jön a forró csoki szezonja, sokan már most a karácsonyi süteményekről álmodoznak – nem véletlenül vagyunk elhízott népség. 

  Hogyan táplálkozzunk ebben a vírusos, terem bezárt szürke időben?

LP: Pár fontos tényezőt emelnék ki:

  • vegyük ki étrendünkből a gyulladáskeltő hidrogénezett növényi olajokat (magolajokat is),
  • valamint a napi szénhidrátbevitelt csökkentsük 100 gramm alá.
  • Fogyasszunk belsőséget, én a májat javaslom – A- és B-vitamint, vasat, cinket és rezet bőséggel tartalmaz.
  • Táplálkozzunk 10 órás időablakon belül.
  • Kiegészítőket is használhatunk, de figyeljünk a mennyiségre és a megfelelő kofaktorok használatára – így 4000 IU D-vitamin, a K-vitamin, magnézium, szelén és esetleg C-vitamin bevitele segíthet szervezetünknek.
  • Ételeinket is válogassuk meg.

Végül, ajánlott mozgásformák, amiket jelenleg igénybe vehetsz.

Ez a biciklizés és a gyaloglás, futás. Ha lehet, kombinálva, hiszen így a monoton érzésből fakadó visszatartó erő is kisebb.

Vagy otthonról a számodra leginkább megfelelő online mozgás.

Mire figyelj:

  1. Mértéktartó kezdés, konok kitartás

A testmozgás intenzitása nyilván nemcsak kor-, hanem edzettség függő is.

2. Kihagyhatatlan bemelegítés

A bemelegítés és a nyújtás elengedhetetlen része mindenfajta testmozgásnak. Ez segít abban, hogy az inak és a szalagok hatékonyabban működjenek, és felkészíti a tüdőt és a szívet is a mozgásra. Mindig dinamikus gyakorlatsorral melegítsünk, törzsfordítással, csípőkörzéssel és a végtagok átmozgatásával. Még gyaloglás és futás előtt is. Sportolás közben pedig ügyeljünk a sérülések elkerülésére, elsősorban azzal, hogy figyelünk a helyes testtartásra.

3. Fokozatos terhelés

Ha nem szoktad meg a terhelést, fokozatosan építsd be a mozgást a mindennapi életedbe. Már az is megfelel első lépésként, ha egy megállóval hamarabb szállsz le a buszról vagy gyalog mész fel az emeletre.

4. Nyújtás

A nyújtás során és hatására ugyanis megnő az izmok mozgásterjedelme, megnyúlnak, s ez segíti a regenerálódást. Sőt, valójában ez az egyik feltétele annak, hogy minél tovább sportolhassunk, az izmaink és ízületeink károsodása nélkül. Különösen fontos, hogy lassan, óvatosan és odafigyelve végezzük a nyújtásgyakorlatokat, csak addig feszítsük az izmot, ameddig még jólesik. Mikor elértük a határt, tartsuk ki a pozíciót mintegy húsz másodpercig.

Remélem hasznosnak találtad a cikket! 🙂

Szép napot!

Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük