Hiedelmek a gyermekek fogairól

Most egy kis kitérőt teszek. A következő témának nincs sok köze a szépségápoláshoz, de nekem annyira tetszett, hogy nem tudtam elmenni mellette. 🙂

Ezért, most néhány régi babona a gyerekek fogairól.

  • Az amerikai fogtündér bájos, kedves.

Az amerikai szokás szerint a kisgyerekek, amikor kiesik a foguk, beteszik azt a párnájuk alá. Míg alszanak, a mesés elképzelés szerint a fogtündér látogat el hozzájuk, aki magával viszi a fogat, cserébe pedig valamennyi pénzt hagy a gyereknek.

A fogtündérmese varázslatossá teszi az amúgy zavaró fogváltás időszakát.

  • De bizarr gyökerei vannak a fogtündér sztorinak: Európában ijesztgették vele a gyerekeket. Nem tündéres, hanem boszorkányos hiedelmek kapcsolódtak a fogakhoz és a fogváltáshoz.

Angliában, Lancashire-ben egy Jenny Greenteeth nevű boszorkánnyal ijesztgették a gyerekeket, aki a mendemonda szerint egy habbal teli tóban élt, amelynek fog alakja volt. A szülők azt mondták a kicsiknek, hogy alaposan mossák meg a fogukat, mert olyan zöld foguk lesz, mint amilyen Jennynek van.

Másutt úgy hitték, a kihullott fogat el kell dobni, hogy a boszorkány ne találhassa meg. Ha ugyanis megtalálná, uralma lenne afelett, akié a fog volt.

Olaszországban pedig egy, a Télapóhoz hasonló lény köthető a fogtündér szerepéhez. A velencei Maratenga nemcsak karácsonyi ajándékot visz a gyerekeknek, hanem akkor is ad valamit, amikor kiesik egy foguk.

Tejfog hiedelmek

Fog születéskor

  • A születési foggal kapcsolatos hiedelmek „megörökítéséhez” Shakespeare is hozzájárul, amikor a VI. Henrik című drámájában (III. rész, 5. felvonás, 6. szín) III. Richárdra a következő szavakkal utal:

„Fog volt fejedben, mikor megszülettél, / Jelezve, hogy világ-harapni jössz; / S ha, mit hallék, a többi is igaz, / Úgy jöttél.” (Németh László fordítása)

Ez egyáltalán nem véletlen, ugyanis Angliában a híres drámaíró korában az volt az elterjedt hiedelem, hogy ez az állapot garantálja a világ fölötti uralom megszerzését.

  • Hasonló különleges képességekkel ruházta fel a foggal születő gyermeket a magyar néphit is. Azt tartották róluk, hogy belőlük táltos vagy garabonciás lesz.

Más népeknél viszont jóval ellentmondásosabb az idő előtt előbújó tejfog megítélése.

  • A mexikóiak szerint a foggal (fogakkal) világra jövő gyermekből önző felnőtt lesz.
  • Malaysiában ugyanezt a jó szerencse előjelének vélik.
  • A kínaiak körében viszont negatív a jelenség megítélése, az ilyen gyermeket szörnynek tekintik, és a balszerencse hordozóját látják benne. Egyes szülők kihuzatták a csecsemő fogát, hogy a foggal együtt a benne lévő gonosz szellemet is a kikötő mélyére süllyesszék.
  • Afrika egyes részein nem úszták meg ennyivel a foggal született gyermekek, az ilyen csecsemőtől annyira irtóztak a szülei, hogy inkább a bozótosban hagyták meghalni. 🙁

A későbbiekben többnyire az első fog megjelenéséhez, valamint a tejfogak kihullásához kapcsolódnak különféle népszokások, babonák.

  • Az írek számára például az első fog megjelenése a gyermek fejlődését jelzi, ez az időpont már megfelelő arra, hogy az első lépéseire is gondoljanak. Aki felfedezi a kisded első fogát, annak kell megvásárolnia az első cipőit.
  • Az Egyesült Államokban és Brit-szigeteken úgy tartják, hogy a kisded mentális fejlődése erős mértékben függ attól, hogy milyen korán kezdődött a fogzása.
  • Anglia egyes részein ezt a megállapítás némiképp árnyalják. Azt mondják, hogy minél nehezebb a kisded fogzása, annál jobb élet vár rá. De az sem rossz, ha késlekedve bújnak elő, ez esetben ugyanis későbben (idősebb korban) fogják azokat elveszíteni.
  • A korán előbújó első fogból hamar születő, a későn jövőből sokára születő testvért jövendöltek.
  • Országszerte elterjedt volt az első fog kemencekuckóba vagy más helyre hajítása mondóka kíséretében: „Egér, egér adjál vasfogat, én meg adok csontfogat!”
  • Az a csecsemő, akinek az alsó állkapcsából bújt ki az első foga, (a szülei szerint) hosszú életre számíthatott.
  • A bolgárok szerint szerencsét hoz, ha a csecsemő fogát gyűrűbe vagy melltűbe foglalva ékszerként viseljük. Amint a csecsemőnek kibújt az első foga, azt – hogy felnőve a gyermek gazdag legyen – a mamának egy ezüstkanállal meg kell kocogtatnia.
  • Érdekes módon Thaiföld lakói babonás félelemmel kerülték az első fog előbújásának szó szerinti említését, vagyis a „kibújt az első fog” helyett, inkább azt mondták, hogy „kinyílt a virág.”
  • A babonás törökök szerint, amikor a gyermeknek kihullik valamelyik tejfoga, hangosan a „Távozz kis csacsi! Jöjj nagy szamár!” mondatokat kell elmondanunk, majd a jobb vállunk fölött dobjuk el a hátunk mögé a fogat, és menjünk tovább anélkül, hogy hátranéznénk.
  • Észak-Amerikában viszont a nagyszüleink korában a gyermekek első kihulló fogát még többfelé elégették, nehogy egyenetlen legyen a fogsoruk.

A végére egy kis álomfejtés. 🙂

  • Ha álmunkban tejfogaink vannak, az annak a jele lehet, hogy éretlennek érezzük magunkat, vagy új szakasz kezdetét jelzi az életünkben. Ha viszont az álmunkban kihullnak a tejfogaink, az a fiatalságunk elvesztésére utal, vagy arra figyelmeztet, hogy ideje lenne már megkomolyodnunk. 🙂

Hát ennyi! Remélem nektek is tetszett!

Szép estét kívánok!

Ildikó

Hiedelmek a szépségápolás terén II.

Sziasztok!

Most foggal kapcsolatos témákat kerestem. A fogunk ápoltsága úgy gondolom szintén beletartozik ebbe a témakörbe. Olyan hosszúra sikerült, mert egy csomó érdekes dolgokat találtam a kisgyerekek fogai körüli misztériumnak, hogy két részre bontom. Jöjjön az első.

A leggyakoribb tévhitek a fogápolásról,  fogorvosok véleményét osztom meg.

  • Étkezések után rögtön fogat kell mosni?

Ez a vélekedés nagy kárt okozhat fogaiban. Közvetlenül az étkezések után a száj pH-értéke a savas tartományban van. A savas közeg felpuhítja a kemény fogzománcot, így, ha ilyenkor kezd neki egy erőteljes fogmosásnak, akkor a fogkefe sörtéivel komoly kárt okozhat a fogzománcban. 

Evés vagy ivás után várjon bő 30 percig, és csak ezután kezdjen neki a fogmosásnak.

  • Minél erősebben dörzsöljük fogmosás közben a fogainkat, annál jobb?

A fenti tévhit ellenére nem szabad erővel fogat mosni, még kevésbé tanácsos, hogy kemény sörtéjű fogkefét használjon. Legjobb a közepes puhaságú sörte, és a gyengéd, de határozott mozdulat fogmosáskor. Az erős dörzsölés nemcsak az ínyben okozhat károkat, de akár a fogzománcban is.

  • A fogakat az ínnyel párhuzamosan kell sikálni?

A fogorvosok nem a párhuzamos, hanem a körkörös vagy sepregető (a fogak tövétől induló) mozdulatokat ajánlják.

Ha ugyanis rendszeresen az ínnyel párhuzamosan vezeti a fogkefét, a fog tövénél a vékonyabb fogzománc megsérülhet, lekophat, és még az íny is megsérülhet, és ínyrecesszió alakulhat ki.

  • A fogköztisztítás kevésbé fontos, mint a fogkefés-fogkrémes fogmosás?

Sokan elhanyagolják a fogközök tisztítását, mondván, ez nem is annyira fontos, egyfajta úri huncutság, amit a szuper lelkiismeretesek szoktak végezni, ám valójában nincs jelentősége, pedig ugyanolyan fontos, mint a fogkrémes fogmosás!

Fogorvosok tanúsíthatják, hogy a legtöbb szuvasodás éppen, hogy a fogközöknél indul el – a fenti tévhitnek köszönhetően.

  • A fogkő ártalmatlan, bár csúnya?

A fogkő távolról sem csak esztétikai probléma. Az elmeszesedett lepedékben nyüzsögnek a baktériumok, többek között azok, amelyek a fogszuvasodást vagy az ínygyulladást okozzák.

  • A szájvizes öblögetés felér egy fogmosással?

Sokan összetévesztik a frissesség érzését az igazi tisztasággal. A szájvizek nagyon kellemes, üde leheletet adnak, és az antibakteriális fajták elpusztítják a szájban található kórokozók nagy részét – sajnos a hasznos baktériumokat is.

Ám akármilyen hevesen öblögetsz is a szájvízzel, a lepedék egy részét a víz nem viszi le, nem beszélve a fogak közé szorult ételmaradékokról. A fogkefe fizikai erőkifejtését és a fogköztisztító eszközök hatékonyságát a szájvíz nem tudja pótolni!

  • A fogmosásnak 2 percig kell tartania?

Sokszor halljuk, hogy 2, esetleg 3 percig kell tartania a fogmosásnak. Valójában nem az idő számít, hanem az, hogy minden fog minden felületét megtisztítsuk. Ez egy gyakorlott, átlagos sebességgel fogat mosó felnőtt esetében körülbelül 3-4 perc.

Ám a gyerekek, a kevésbé gyakorlottak, a lassabban fogat mosók, a mozgásukban korlátozottak számára még ez a 3-4 perc is kevés lehet

  • A fogkefét akkor kell lecserélni, amikor szétmentek már a sörtéi?

A fogakon, ínyen, szájban levő baktériumok a fogmosás során a fogkefére kerülnek, és egy laza öblítés, amivel befejezzük a fogmosást, nem mossa le őket maradéktalanul.

Ezért ajánlják a fogorvosok, hogy 3 havonta érdemes lecserélni a fogkefét, akár szétment a sörtéje. akár nem, mert addigra olyan sok baktérium telepedik meg rajta, hogy a fogmosással szinte „bevisszük” azokat a szájunkba. 

Léteznek praktikák, népi hiedelmek, amelyeknek vélt vagy valós hatásuk lehet a fogaink színére. Lássunk néhányat!

Ügyesen megválasztott smink 

Először is, hacsak fogaink nem kifejezetten szürkék-sárgák, akkor egy ún. kékes árnyalatú vörös rúzs elmélyítheti a fehér szín optikai hatását. A lágyabb árnyalatoknál viszont a melegebb tónusok emelik ki a fogak fehérségét.

Érdekesség, hogy vannak már kifejezetten erre a célra kifejlesztett rúzsok, vagyis amelyek optikailag fehérebbnek láttatják a fogakat. 

Szódabikarbóna 

Valóban alkalmas arra, hogy erős szemcséivel ledörzsölje a fogakra tapadt, sokszor a redőkben megbújó, elszíneződést okozó anyagokat. Ez a hatás nem túl jelentős, inkább a fogszín megőrzésére jó. Van azonban egy veszélye is: ha túl erősen dörzsölöd fogaidhoz, megsértheted a fogzománcot. Ezt saját tapasztalatból is meg tudom erősíteni. Én nem javaslom! Kamaszkprpmban így tettem tönkre a fogzománcom. 🙁

Eper 

Pár éve divatba jött az eperpép mint fogfehérítő trükk. Tény, hogy valamilyen tisztító hatása van. Egyébként nem csak az epernek: a legtöbb gyümölcsben vannak savas kémhatású anyagok, amelyek eltávolíthatják a fogak redőiből a szennyeződéseket. Ám épp ezért csínján is kell bánnunk velük!  Fontos az is, hogy utána alaposan moss fogat, hiszen az eperben gyümölcscukor is van, amely fogszuvasodást okozhat.

A fogzománc nem szereti a savas közeget: ilyenkor könnyen felpuhul, és még a fogkefe puha sörtéi is kárt tudnak tenni benne. Ezért nem igazán ajánljuk a gyümölcspépes „fogpakolást”.

Banánhéjas bedörzsölés 

A házi módszerek egyik különös példája a banánhéj belső felével való bedörzsölés. A titok a banán magas káliumtartalmában rejlik: azt mondják, ettől lesznek világosabbak a fogaink. A beavatottak szerint legalább 15 percig kell a fogakon tartani a pépesített anyagot, és ezt a kívánt hatás érdekében legalább hetente kétszer kell végrehajtani. A banánhéjmódszer hatékonyságáról nem vagyunk meggyőződve, ám az eljárás ártalmatlannak tűnik – ez végül is egy jó pont.

A következő részben a gyerekek fogai körüli babonákról írok!

Szép estét és helyes szájápolást kívánok!

Ildikó

Hiedelmek a szépségápolás terén I.

Sziasztok!

Most egy olyan sorozatot indítok, amiben a szépségápolásban elterjedt hiedelmekről írok. Mi igaz ezekből, és mi nem.

A babonák egyidősek az emberiséggel, és miért pont a szépségápolással kapcsolatban ne lennének a köztudatban elbizonytalanító, fura, értelmetlennek tűnő, vagy éppen vicces hiedelmek?

A hajjal kezdeném.

A hajjal, illetve a hajvágással kapcsolatban kering talán a legtöbb babona.

  • Az egyik klasszikus, amit már mindenki hallott – ha mástól nem, akkor a Sex és New York Samantájától – ha kihúzol egy ősz hajszálat, akkor három másik jön el a temetésére, azaz három új ősz hajszálad lesz. Bármilyen rémisztően is hangzik ez, egy hajhagymából általában egy hajszál nő ki, szóval valójában nincs mitől tartani. Az, hogy idővel mindenkinek folyamatosan egyre több ősz haja lesz, természetes, és jobb őket békén hagyni, mert a sűrű, de ősz hajnál a sűrű és ritka sokkal rosszabbul néz ki.
  • Migrénesek kedvence lehet az a mondás, mi szerint, ha Nagypénteken vágatsz hajat, akkor az év hátralévő részében elkerül a fejfájás. Szerintem ezt sem érdemes készpénznek venni.
  • A kínai újév napján pedig azok, akik gazdagok szeretnének lenni, lehetőség szerint ne mossanak hajat, mivel ez állítólag egyúttal elmossa a jó szerencsét is.
  • Ha pedig már hajvágás: létezik egy olyan hiedelem is, mi szerint a levágott hajat minden esetben el kell égetni, mivel a kidobása balszerencsét hoz. Arról sajnos nem szól a fáma, hogy mi van akkor, ha nem égetik el, de nem is dobják ki, hanem például paróka készül belőle.
  • A kisbabák haja pedig úgy tűnik, a szabályt erősítő kivétel lehet a babonák rendszerében, mivel állítólag az első hajvágásuk után érdemes megtartani egy tincset, mert szerencsét hoz. Ki érti ezt?
  • Emellett ráadásul állítólag még fésülködésnél sem lehetünk elég óvatosak, mivel úgy tartják, hogy ha leejtjük a hajkefét, miközben a tincseinket fésüljük, akkor hamarosan csalódásban lesz részünk.
  • Leejteni egyébként a kézitükröt sem szerencsés, mivel a szinte mindenki által ismert babona szerint a törött tükör, hét év szerencsétlenséget jelent (meg kapásból némi takarítást is).
  • Tükörügyben még azt is érdemes tudni, hogy létezik olyan hiedelem, ami állítja: nem szabad tükröt úgy felakasztani, hogy csak a fejünk látszon benne, mert aki ilyenben nézegeti magát, annak sokat fog fájni a feje.
  • A zsíros hajat nem szabad naponta mosni. Ez nem igaz. Csak a túl erős samponok válthatják ki az újabb zsírosodást. Egy gyenge, kifejezetten zsíros hajra készült samponnal nyugodtan lehet naponta hajat mosni. Ezenkívül kinek van szüksége egy lepukkant frizurára és viszkető fejbőrre?
  • A lófarok megtöri a hajat
     Ha huzamosabb ideig lófarokba kötöd a hajad, akkor bizony a szálak megtöredezhetnek a megkötésnél. Egyszóval gyakran váltogasd a frizurád. A hajad egy csatt segítségével is feltűzheted.
  • A frufru lehet az oka a pattanásos homloknak?
    Valójában csak abban az esetben, ha zsíros, problémás a bőröd. Akkor ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy pattanások keletkeznek, mert a bőr nem kap elég levegőt. Ezenkívül még pattanásokat előidéző baktériumok is kerülhetnek a frufruról a bőrre, és további gyulladásokat eredményezhetnek. Ha ez ellen tenni szeretnél, akkor időnként csatold félre a frufrudat, és naponta többször töröld át a homlokodat alkoholmentes toniccal vagy aromavízzel.
  •  A rendszeres vágástól erősödik és gyorsabban nő a haj
    Genetikailag meghatározott, hogy milyen erős a hajad, a vágás ezt nem befolyásolja. Ennek ellenére a hajvágás után dúsabbnak hat. De csak azért, mert a vékony, töredezett végeket eltávolították. A vágás a haj növekedésének gyorsaságára sincs hatással. A haj átlagosan egy-másfél centit nő egy hónapban, akár voltál fodrásznál, akár nem.
  • Száz átkeféléstől csillogó lesz a haj? Valóban.
    A nagymama trükkös ládikájából kölcsönzött ötlettel elsősorban a haj kiszáradását tudod elkerülni. Hiszen a keféléssel a fejbőrön található zsír eloszlik az egész hajon, és szuper csillogást idéz elő! A mai hajápoló szereknek köszönhetően azonban elég 10-20 átfésülés. Arra ügyelj, hogy a kefének fejbőrt kímélő természetes sörtéje legyen. Ha azonban zsíros a hajad, a nagyi trükkjét elfelejtheted, mivel a rendszeres kefélgetés következtében még aktívabb lesz a faggyútermelés.
  • Hajmosáskor kétszer kell samponozni

Hacsak nem rettenetesen zsíros a hajad, nincs értelme a kétszeres samponozásnak, sőt, ez a módszer túl sok természetes faggyút mos ki a hajból.

Hát én kezdetnek ennyit találtam! 🙂

Ha ti tudtok még, örömmel veszem, ha megosztjátok velem. Akár itt a hozzászólásnál, akár privátban, emailben, vagy messengerben. Előre is köszönöm! 🙂

Szép estét mindenkinek!

Ildikó

Újév napja?

Sziasztok!

Évnyitásként nézzünk egy kis történelmet az év kezdetéről. 🙂

Mikor volt, van?

Újév napja évezredek óta különleges dátum az emberiség számára, a legtöbb kultúrában az ókor óta ünneplik.

Mit ünneplünk azon, hogy a Föld megkerülte egyszer a Napot?Mi történik ezen az éjszakán, és miért pont ekkor?

Hogy mi miatt éppen január 1-je az újév, arra eléggé prózai a válasz:

Nem tudjuk pontosan.

Kezdetben az újév napja mindig valamilyen csillagászati vagy természeti jelenséghez kötődött, mint például a tavaszi nap-éj egyenlőség.

A hagyomány szerint a legelső ókori római naptárt a városállam legendás alapítója és első királya, Romulus vezette be. Az első hónap pedig a Martius (Mars hónapja, március). Ezt a nevezetes napot tekintették az újév napjának.

Kr. e. 153-ban azonban, pontosan nem tudni, mi okból, az év hivatalos kezdőnapja a Kalendae Ianuariae (január) lett, amelyet Julius Caesar naptárreformja tett véglegessé Kr. e. 46-ban.

Talán ezért?

Az isteneik közül az egyik legtiszteltebb Janus, a kétarcú római isten, a kezdet és a vég, az átjárások, kapuk, a be- és kijárás megtestesítője volt. Egyik arcával a múlt, a másikkal a jelen felé forduló, ízig-vérig római nagy szellem nevét őrzi a Ianuariae, azaz január hónapnevünk. 

Január elseje a birodalom hanyatlásáig tartotta magát, mígnem a keresztény tours-i zsinat, mint nemkívánatos pogány dátumot 567-ben egyszerűen eltörölte.

A következő ezer esztendőben ide-oda rakosgatták a napot Európában: ünnepelték karácsonykor, máshol húsvétkor, sőt március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján is (a dátum bosszantóan felidézhette a tavaszi nap-éj egyenlőség pogányok ünnepelte fordulópontját).

A zűrzavarnak XIII. Gergely pápa naptárreformja vetett véget 1582-ben. Bullájában ellentmondást nem tűrően kijelölte a nevezetes napot: a karácsonyt követő nyolcadik nap lesz az új év kezdete. Azaz újra január elseje.

Ugyan vargabetűkkel, évszázadok alatt, de eljutottunk a rögzített, hivatalos december 31-éhez.

De nem mindenhol ilyen egyszerű

Mit kezdjünk a kínai újévvel (mozgó dátum, január 21. és február 21. közé esik, és tavaszünnepnek hívják),

a zsidó újévvel (mozgó dátum, szeptember 6. és október 5. közé esik)

vagy az iszlámmal (mozgó, 2021-ben augusztusban jön) és a perzsával (március 21., az legalább egyértelmű)?

A pravoszláv világban az év első napjaival kezdődnek az ünnepek és a megérdemelt pihenés. A Gergely-naptár szerinti „rendes” újévet követi az ortodox karácsony.

 És ha ez még mindig nem lenne elég, ráadás ünnepnek ott van a régi újév, amelynek fogalma elsőre kissé furán hangzik. A régi újév a naptárok közti eltérés miatt van.

 Hivatalosan a régi újév, amely január 13-ra esik, nem munkaszüneti nap, de annak megünneplése változatlanul tradíció.

Akkor?

A január elsejének önmagában semmi jelentősége.

Az életünk azonban véges, az időt pedig, amit megélünk, ösztönösen, óhatatlanul periódusokra osztjuk, szükségünk van a ciklikusságra és a jeles események megünneplésére. Ennek pedig legkézenfekvőbb, módja az év, ami nem egy megszerkesztett, kimódolt, esetleges időtartam, hanem a legősibb civilizációk, az emberiség legősibb megfigyelése: éppen egy év elmúltával ugyanaz a csillagos égbolt tárul elénk egy adott helyen, bárhol is vagyunk a Földön.


2020. 12.21. Ritka bolygóegyüttállás. A jelenséget “betlehemi csillagnak” vagy “a karácsony csillagának” is szokás hívni. Ez az együttállás Jézus születésekor is bekövetkezett. Azért is különleges, mert közel 800 évente egyszer fordult elő.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy 2020 a legtöbbünk számára igazán nehéz év volt: a koronavírus járvány és a vele járó gazdasági válság, a munkahelyek elvesztése, az oktatási rendszer megbolygatása és a kijárási korlátozás, ……… mind-mind megnehezítették az összes korosztály, család életét.

2020 szilvesztere 🙁

Bízzunk benne, hogy a következő év jobb lesz, jómóddal, jövedelmező új állásokkal, családi nyaralásokkal, egészségben, együtt a szeretteinkkel, öleléssel………!

Boldogabb és szebb új évet kívánok nektek!

Ildikó