Sziasztok!

Most foggal kapcsolatos témákat kerestem. A fogunk ápoltsága úgy gondolom szintén beletartozik ebbe a témakörbe. Olyan hosszúra sikerült, mert egy csomó érdekes dolgokat találtam a kisgyerekek fogai körüli misztériumnak, hogy két részre bontom. Jöjjön az első.

A leggyakoribb tévhitek a fogápolásról,  fogorvosok véleményét osztom meg.

  • Étkezések után rögtön fogat kell mosni?

Ez a vélekedés nagy kárt okozhat fogaiban. Közvetlenül az étkezések után a száj pH-értéke a savas tartományban van. A savas közeg felpuhítja a kemény fogzománcot, így, ha ilyenkor kezd neki egy erőteljes fogmosásnak, akkor a fogkefe sörtéivel komoly kárt okozhat a fogzománcban. 

Evés vagy ivás után várjon bő 30 percig, és csak ezután kezdjen neki a fogmosásnak.

  • Minél erősebben dörzsöljük fogmosás közben a fogainkat, annál jobb?

A fenti tévhit ellenére nem szabad erővel fogat mosni, még kevésbé tanácsos, hogy kemény sörtéjű fogkefét használjon. Legjobb a közepes puhaságú sörte, és a gyengéd, de határozott mozdulat fogmosáskor. Az erős dörzsölés nemcsak az ínyben okozhat károkat, de akár a fogzománcban is.

  • A fogakat az ínnyel párhuzamosan kell sikálni?

A fogorvosok nem a párhuzamos, hanem a körkörös vagy sepregető (a fogak tövétől induló) mozdulatokat ajánlják.

Ha ugyanis rendszeresen az ínnyel párhuzamosan vezeti a fogkefét, a fog tövénél a vékonyabb fogzománc megsérülhet, lekophat, és még az íny is megsérülhet, és ínyrecesszió alakulhat ki.

  • A fogköztisztítás kevésbé fontos, mint a fogkefés-fogkrémes fogmosás?

Sokan elhanyagolják a fogközök tisztítását, mondván, ez nem is annyira fontos, egyfajta úri huncutság, amit a szuper lelkiismeretesek szoktak végezni, ám valójában nincs jelentősége, pedig ugyanolyan fontos, mint a fogkrémes fogmosás!

Fogorvosok tanúsíthatják, hogy a legtöbb szuvasodás éppen, hogy a fogközöknél indul el – a fenti tévhitnek köszönhetően.

  • A fogkő ártalmatlan, bár csúnya?

A fogkő távolról sem csak esztétikai probléma. Az elmeszesedett lepedékben nyüzsögnek a baktériumok, többek között azok, amelyek a fogszuvasodást vagy az ínygyulladást okozzák.

  • A szájvizes öblögetés felér egy fogmosással?

Sokan összetévesztik a frissesség érzését az igazi tisztasággal. A szájvizek nagyon kellemes, üde leheletet adnak, és az antibakteriális fajták elpusztítják a szájban található kórokozók nagy részét – sajnos a hasznos baktériumokat is.

Ám akármilyen hevesen öblögetsz is a szájvízzel, a lepedék egy részét a víz nem viszi le, nem beszélve a fogak közé szorult ételmaradékokról. A fogkefe fizikai erőkifejtését és a fogköztisztító eszközök hatékonyságát a szájvíz nem tudja pótolni!

  • A fogmosásnak 2 percig kell tartania?

Sokszor halljuk, hogy 2, esetleg 3 percig kell tartania a fogmosásnak. Valójában nem az idő számít, hanem az, hogy minden fog minden felületét megtisztítsuk. Ez egy gyakorlott, átlagos sebességgel fogat mosó felnőtt esetében körülbelül 3-4 perc.

Ám a gyerekek, a kevésbé gyakorlottak, a lassabban fogat mosók, a mozgásukban korlátozottak számára még ez a 3-4 perc is kevés lehet

  • A fogkefét akkor kell lecserélni, amikor szétmentek már a sörtéi?

A fogakon, ínyen, szájban levő baktériumok a fogmosás során a fogkefére kerülnek, és egy laza öblítés, amivel befejezzük a fogmosást, nem mossa le őket maradéktalanul.

Ezért ajánlják a fogorvosok, hogy 3 havonta érdemes lecserélni a fogkefét, akár szétment a sörtéje. akár nem, mert addigra olyan sok baktérium telepedik meg rajta, hogy a fogmosással szinte „bevisszük” azokat a szájunkba. 

Léteznek praktikák, népi hiedelmek, amelyeknek vélt vagy valós hatásuk lehet a fogaink színére. Lássunk néhányat!

Ügyesen megválasztott smink 

Először is, hacsak fogaink nem kifejezetten szürkék-sárgák, akkor egy ún. kékes árnyalatú vörös rúzs elmélyítheti a fehér szín optikai hatását. A lágyabb árnyalatoknál viszont a melegebb tónusok emelik ki a fogak fehérségét.

Érdekesség, hogy vannak már kifejezetten erre a célra kifejlesztett rúzsok, vagyis amelyek optikailag fehérebbnek láttatják a fogakat. 

Szódabikarbóna 

Valóban alkalmas arra, hogy erős szemcséivel ledörzsölje a fogakra tapadt, sokszor a redőkben megbújó, elszíneződést okozó anyagokat. Ez a hatás nem túl jelentős, inkább a fogszín megőrzésére jó. Van azonban egy veszélye is: ha túl erősen dörzsölöd fogaidhoz, megsértheted a fogzománcot. Ezt saját tapasztalatból is meg tudom erősíteni. Én nem javaslom! Kamaszkprpmban így tettem tönkre a fogzománcom. 🙁

Eper 

Pár éve divatba jött az eperpép mint fogfehérítő trükk. Tény, hogy valamilyen tisztító hatása van. Egyébként nem csak az epernek: a legtöbb gyümölcsben vannak savas kémhatású anyagok, amelyek eltávolíthatják a fogak redőiből a szennyeződéseket. Ám épp ezért csínján is kell bánnunk velük!  Fontos az is, hogy utána alaposan moss fogat, hiszen az eperben gyümölcscukor is van, amely fogszuvasodást okozhat.

A fogzománc nem szereti a savas közeget: ilyenkor könnyen felpuhul, és még a fogkefe puha sörtéi is kárt tudnak tenni benne. Ezért nem igazán ajánljuk a gyümölcspépes „fogpakolást”.

Banánhéjas bedörzsölés 

A házi módszerek egyik különös példája a banánhéj belső felével való bedörzsölés. A titok a banán magas káliumtartalmában rejlik: azt mondják, ettől lesznek világosabbak a fogaink. A beavatottak szerint legalább 15 percig kell a fogakon tartani a pépesített anyagot, és ezt a kívánt hatás érdekében legalább hetente kétszer kell végrehajtani. A banánhéjmódszer hatékonyságáról nem vagyunk meggyőződve, ám az eljárás ártalmatlannak tűnik – ez végül is egy jó pont.

A következő részben a gyerekek fogai körüli babonákról írok!

Szép estét és helyes szájápolást kívánok!

Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük