Sziasztok!

Elsa Schiaparellivel folytatom.

Bár ő már elismert divattervező volt, ő volt Coco Chanel nagy riválisa, mégis helyet kapott nálam ebben a sorozatban.

A gazdag családba született Elsa Schiaparelli alkalmazta először, 1933-ban a cipzárt, mellyel igencsak megelőzte korát. A tervezőnő, akit a szürrealisták inspiráltak, 1935-1936-os őszi/téli kollekciójához használt először fém és műanyag cipzárt díszítőelemként zsebekhez, vállrészekhez és estélyi ruhákhoz is, amivel megdöbbentette a közönségét. Schiaparelli állítólag 1000 dollárt kapott egy cégtől, hogy részt vegyen a cipzár népszerűsítésében.

Elsa Schiaparelli ruháit a legnagyobb hírességek viselték

Elsa Schiaparelli a 20. század egyik leghíresebb divattervezője volt, akinek egyedi kreációiért rajongtak a sztárok.

Bár a 20. század leginkább a férfiaké volt, szerencsére akadtak olyan inspiráló nők is, akik akkora sikereket értek el, hogy nevüket az egész világ megismerte. Az 1900-as évek divatját például leginkább Coco Chanel és Elsa Schiaparelli, a két nagy rivális uralták. Mindketten hihetetlenül elszántak és tehetségesek voltak, kreációikkal pedig levették a lábukról az embereket.

Schiaparelli rengeteg olyat alkotott, amiben világelső volt, és híres volt különleges dizájnjairól. Elképesztő sikereket ért el, a háború után mégis bezárni kényszerült üzleteit.

A kezdetek

Elsa Luisa Maria Schiaparelli 1890-ben született Rómában egy nápolyi arisztokrata anya és egy tudós apa gyermekeként. Már kicsi korában széles körű ismeretekre és érdeklődési körökre tett szert művelt családjának köszönhetően, és egyáltalán nem volt egy egyszerű, könnyen kezelhető kislány. Makacs volt, sok csínytevést elkövetett, még olyan is előfordult, hogy a bentlakásos lányiskolában éhségsztrájkkal tüntetett a szigorú rendszer ellen. Igazi kalandvágyó természettel rendelkezett, szinte az egész világot fel akarta fedezni. 

Hozzáment Wilhelm Frederick Wendt de Kerlorhoz, aki valójában egy igazi sarlatán volt. A férfit 1915-ben kitoloncolták illegális tevékenységei miatt, így feleségével először Párizsba költöztek, de éltek Cannes-ban, Nizzában és Monte Carlóban is, majd Amerika felé vették az irányt. 1920-ban megszületett kislányuk, a férfi pedig hamarosan elhagyta feleségét és gyermekét.

Elsa visszaköltözött Párizsba, és bár családjának köszönhetően nem kellett anyagi problémáktól tartania, úgy döntött, saját jövedelemre van szüksége. A művészet és a divat már korábban is érdekelték, és ruhákat is varrt saját maga, valamint ismerősei részére. Végül 1924-ben ismerkedett össze Paul Poiret divattervezővel, ő inspirálta, és bátorította arra, hogy belevágjon a munkába. Először megrendelésekre készített darabokat, 1926-ban pedig megnyitotta saját üzletét, amit hamarosan be is kényszerült zárni.

Első, 1927-ben bemutatott kollekciójában a kötött anyagok, a szürrealista minták és a speciális kettős varrás domináltak. Innentől kezdve neve és kreációi egyre ismertebbek lettek, hamarosan sportruhákat, pizsamákat és úszóruhákat dobott piacra. Masnimintás pulóvere annyira népszerű lett, hogy sorra jelent meg a magazinokban. 1931-ben luxusminőségű selyemből készült estélyi, illetve koktélruhákat adott a repertoárjához. Ő volt az első, aki kabátot tervezett az estélyikhez, aki megalkotta a melltartós fürdőruhát, aki átlapolós ruhát tervezett, és a szoknyanadrág létrehozása is az ő nevéhez fűződik. Elnevezett egy rózsaszín árnyalatot sokkoló pinknek, és elsőként használta látható dizájnelemként a cipzárt is.

A tervező mind jobban kiélte kreativitását darabjaiban, melyek egyre egyedibbek, különlegesebbek lettek. Jó kapcsolatot épített ki a híres művészekkel, alkotásaik és a szürrealizmus pedig erőteljes hatással voltak kollekcióira. Néhányukkal, például Jean Cocteau-val és Salvador Dalíval kollaborált is. Egyik Dalíval készített ruháját Wallis Simpson viselte a Vogue-ban, de született olyan parfümje is, amelynek üvegét a színésznő, Mae West idomairól mintázta. Kreációit a merészség, a minták, a színek, a különleges, élettel teli dizájnok jellemezték, a ’30-as évek végére pedig a legnagyobb sztárok rajongtak darabjaiért: például Marlene Dietrich, Greta Garbo és Katherine Hepburn is előszeretettel hordták ruháit. 

A háború után bezárta üzleteit

A 20. század divatvilágát a két asszony, Coco Chanel és Elsa Schiaparelli uralták, ők voltak egymás legnagyobb riválisai, de jövőjüket az határozta meg leginkább, hogy míg Coco Chanel jól alkalmazkodott a változásokhoz, addig Elsa Schiaparelli kevésbé – ez okozta divatházának vesztét is.

Miután Franciaország 1939-ben hadat üzent Németországnak, a tervező 1940-es kollekciójában a földszínek és a kamuflázs domináltak. Schiaparelli 1941-ben Amerikába utazott, és a háború végéig ott is maradt. Miután visszatért, rájött, hogy az események miatt a divat is teljesen megváltozott – megjelent például Christian Dior ultranőies „New Look” -ja húzott derékkal és kifelé bővülő szoknyákkal -, ő azonban nem érzett rá az új helyzetre, és nem tudta tovább fenntartani divatháza sikerét. 1954-re annyira eladósodott, hogy bezárta üzleteit, de ugyanebben az évben megjelent önéletrajzi könyve Shocking Life címmel. Ezután visszavonult, és 1973-ban, 84 évesen hunyt el.

Schiaparelli ruha Marlene Dietrich számára

Madeleine Vionnet

Madeleine Vionnet a huszas évek Párizsának egyik legbefolyásosabb divattervezője, nevéhez fűződik a bias, azaz a ferde szabásvonal kifejezés. Geometriai trükkjeivel, innovatív technikáival újítónak számított, de korszakalkotónak bizonyult a görög és a japán viseletek hétköznapi ruhaként való bevezetésével is.

11 évesen kezdte karrierjét a híres divattervező: Madeleine Vionnet ruhái megváltoztatták a 20. századi divatot

Madeleine Vionnet gyermekként kezdett varrni tanulni, és elképesztően sikeres tervezővé vált. Kreációi nagyon eltértek az akkoriban megszokottaktól.

A 19. század végén és a 20. század elején még hódítottak a fűzők és a kényelmetlenebb darabok, ám néhány tervező igyekezett elfeledtetni ezeket a nőkkel. Közéjük tartozott Madeleine Vionnet is, aki a test szépségét kiemelő darabokat alkotott, és megváltoztatta a korabeli divatot. 

Ruháiért a legnagyobb színésznők rajongtak, óriási sikert aratott, ő mégis szerény és visszafogott maradt, még alkalmazottjairól is mindig gondoskodott. A tervező stílusa azóta is számos híres dizájnerre hatott.

Már gyermekként is varrónőnek tanult

1876-ban született a franciaországi Chilleurs-aux-Bois-ban szegény család gyermekeként. Még kicsi volt, amikor szülei elváltak, ötéves korában apjával Aubervilliers-be költözött. 11 éves volt, amikor otthagyta az iskolát, és varrónőtanonc lett – ekkor kezdődött el karrierje is. Dolgozni kezdett, majd férjhez ment, és teherbe esett. 18 éves volt, amikor elveszítette kisbabáját, ezután pedig elhagyta párját, és visszatért Párizsba, ahol a Callot Soeurs divatháznál dolgozott. Itt rengeteget tanult, egyre tovább fejlesztette varrónői és couture-készségeit, majd négy év után önálló karrierbe kezdett.

Madeleine Vionnet és dolgozói egy workshopon.

Saját divatházat nyitott, de a világháború miatt ezt két év után be kellett zárnia. Végül 1919-ben nyitotta meg újra, és ekkor már sikerrel is járt. 1925-ben a New York-i Fifth Avenue-n is rendelkezett üzlettel, pályája csúcsán több mint ezer embert foglalkoztatott 26 műteremben, és mindig a korban szokatlan módon gondoskodott alkalmazottjairól: egészségügyi ellátást, fizetett szabadságot és szülési szabadságot is kínált nekik.

Megváltoztatta a 20. századi női divatot

Madeleine Vionnet nagy hangsúlyt fektetett a formákra, gyakran az építészethez és a szobrászathoz hasonlította a tervezést, őt magát pedig szinte építésznek tartották különleges darabjai miatt. Elképesztő részletesség és precizitás jellemezte ruháit, igazi géniusznak vélték, alkotásai megváltoztatták a 20. századi divatot. A bias cut, azaz a keresztirányú szabás királynőjének nevezték, a hajtogatás és a rétegzés úttörője volt, ritka anyagokat használt, ruhái luxusérzetet keltettek, célja pedig az volt, hogy elfelejttesse a fűzőket, és lágyan kiemelje a női test szépségét. Olyan magas szintre emelte a ruhakészítést, mint addig senki más, még Christian Dior elismerését szintén kivívta.

Sonia Vionnet modell egy Madeleine Vionnet ruhában.

Érzéki kreációit olyan hírességek viselték, mint Marlene Dietrich, Katherine Hepburn vagy Greta Garbo. A tervező forradalmasította a modern női divatot, inspirációt merített a görög művészetből, ruhái együtt mozogtak viselőjükkel, egyedisége miatt pedig rengetegen rajongtak érte, és a kor egyik legkeresettebb dizájnerévé vált. 


Modell Madeleine Vionnet ruhában.

A második világháború miatt 1939-ben újra be kellett zárnia üzleteit, egy évvel később pedig nyugdíjba vonult. 1975-ben, 98 évesen hunyt el. Élete során több mint 12 ezer darabot alkotott, és ha lehetett, kerülte a nyilvánosságot, nem akart sztár lenni. Inkább csendben alkotott, kreációi és technikái azonban óriási hatással voltak a divatra. Dizájnjai a ’70-es és a ’90-es években is visszatértek, többek közt Ossie Clark, Halston, John Galliano és Issey Miyakeis inspirálódott belőlük.

Ugye tetszett? 🙂

Szép hétvégét!

Két hét múlva jövök!

Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük