Szépségápolás a XX. században

Sziasztok!

Lássuk milyen volt a szépségipar XX. században!

Szerencsénkre eljött az az idő, hogy arra törekedjenek a kozmetikai cégek, hogy a szépségápolási praktikáinkkal ne okozzunk komoly problémákat magunknak! 😊

Ezt köszönhetjük az alábbi cégeknek, főként az alapítóknak. Most róluk írok, kicsit bővebben.

A XX. század elején megjelenő kozmetikai cégek, Elizabeth Arden-, Rimmel, Max Factor, Maybelline vagy Helena Rubinstein-termékek egy csapásra irányt szabtak a kozmetikai trendeknek már csak azért is, mert a filmcsillagok az ő termékeiket használták.

Rimmel

Eugene Rimmel állt elő először a teljesen méreg mentes kozmetikumokkal, (hurrá!) és ő tökéletesítette a szempillaspirált is.

Ennek ellenére az 1930-as években az USA-ban még lehetett kapni vakságot okozó szempillaspirált. ☹

A történet egészen 1820-ig nyúlik vissza, amikor is Josephine császárnő híres parfümkészítőjének, Lubin mesternek a tanítványát Londonba hívták, hogy vezesse a tekintélyes Bond Streeten található parfümériát. 1834-re olyan sikerekre tett szert, hogy fiával és segítőtársával, az akkor 14 éves Eugene Rimmellel megnyitotta saját parfümériáját – és ezzel megalakult a Rimmel Ház.

A személyes higiénia úttörőjeként jó néhány valóban innovatív terméket alkotott, köztük a szájöblítőt vagy az illatosított pomádét.

Amikor 1887-ben elhunyt, kozmetikai birodalmát két fia örökölte meg, ők édesapjuk nyomdokait folytatva széles sminkválasztékkal rukkoltak elő, különös figyelmet szentelve a szemfestésnek, azon belül is legfőképp a forradalmi Rimmel szempillaspiráloknak. (A világon több helyen egyébként a rimmel szót egyenesen a szempillaspirál szinonimájaként használják.)

Max Factor

Maksymilian Faktorowicz alias Max Factor volt az első sminkes celeb, aki után kapkodtak a színészek. 1909-ben alapította kozmetikai cégét. Ő találta fel az 1920-as években a szájfényt, ami a fekete-fehér filmeken is jól mutatott, valamint az első szempilla-göndörítőt. Ekkor jöttek divatba a krém alapozók.

Maksymilian Faktorowicz 1872-ben született a mai Lengyelország területén. Mindig is érdekelte a szépségipar. Moszkvában nyitott előszőr üzletet.

Tehetsége már akkor is kitűnt, egy kis idő elteltével ő vált az uralkodói család, valamint a Cári Operaház hivatalos kozmetikai szakértőjévé is. Majd Amerikába költözött.

1909-ben aztán megalapította cégét, a Max Factor & Company-t és “hétköznapi kozmetikai szereket árult”. Emellett azonban nem tétlenkedett és folyamatos kutatásokat végzett, hogy termékeit továbbfejleszthesse.

Olyan sminkeket tervezett a filmvászonra, amelyek merőben mások voltak az addig használatos színházi kozmetikumoknál. Utóbbi ugyanis sokszor megkeményedett, illetve “megtört” az arcon.

Factor nevéhez fűződik a “szépség mikrométer” elnevezésű találmány is, amely inkább hasonlít egy kínzóeszközre, semmint egy sminkelési segédre. Ezzel a szerkezettel azonban olyan pontosan meg lehetett állapítani az arc kontúrját, hogy a szakembereknek sokkal könnyebb dolguk volt a megfelelő smink kiválasztása tekintetében.

Maybelline

Tom Lyle Williams lánytestvére, akit Mabelnek hívtak, egy konyhai balesetben leégette mindkét szemöldökét. Szénpor és Vazelin keverékét használta a szemöldöke újrarajzolására.

A nagy felfedezés után Tom Lyle Williams egy egész iparágat épített testvére ötletére.

1915-ben Tom megalapította a Maybelline céget. Mabel a terméket Lash-Brow-Ine-nak nevezte, míg a márka a Maybelline (Mabel+Vaseline) nevet kapta.

A szemhéjpúdert két évvel később, 1917-ben a szempillaspirál követte a sorban, ami a huszadik század első felének egyik legmodernebb kozmetikai terméke volt.

A harmincas években nem véletlenül fektetett akkora hangsúlyt a Maybelline a termékek biztonságosságára, mivel gyakran végzetes következményei voltak az efféle kozmetikumok használatának.

 

Előfordult, hogy a tartós szempillafestés mellett voksoló nők megvakultak, míg másoknál súlyos bőrirritációt és allergiás tüneteket váltott ki a terpentin hozzáadásával készült, illatosnak egyáltalán nem mondható szempillaspirál. Így érthető, hogy mekkora újdonságnak számított a Maybelline „Cake Mascara” nevű terméke, ami egy külön kefét is tartalmazott, ezt kellett egy kis víz hozzáadásával egy cipőpaszta szerű festékbe dörzsölni.

A negyvenes-ötvenes években a márka fényesen csillogó szemhéjfestékeket és szemhéjtusokat árult, 1959-ben pedig piacra dobta az első „automatikus” szempillaspirálját, a Magic Mascarát, ami már egy festékbe mártható spirális kefét tartalmazott.

1974-ben az első rúzsok is megjelentek, megörvendeztetve ezzel a dúsabb ajkakra vágyókat.

A ’80-as években már nem volt olyan termék, amit ne lehetett volna kapni: szempillaspirál, szemceruzák, tusok, rúzsok és már az első alapozók is a boltok polcaira kerültek.

Az 1915-ben alapított amerikai márka ma már a francia L’Oreal kozmetikai cég tulajdonában van. 

A szépségiparban is találhatunk olyan nőket, akiknek sokat köszönhetünk, és akik bebizonyították, hogy nőnek lenni jó. 🙂

Helena Rubinstein

Nincs csúnya nő, csak lusta” – mondta egy ízben, s életében mindent meg is tett azért, hogy a nők más szemmel tekintsenek magukra.

Helena Rubinstein megmutatta a 20. századi nőknek, hogyan ápolják a bőrüket, és izgalmas luxuskozmetikumokat ajánlott nekik (persze nem ingyen).

Elterjesztette a hidratáló arckrémet, neki köszönhetjük a vízálló szempillaspirált, a színezett púdert, a bőrtípusok megkülönböztetését, és az elsők között figyelmeztetett a túlzott napozás bőrkárosító veszélyeire. Egész életét a szépségiparnak szentelte.

Helena Rubinstein nem hitt a megváltoztathatatlanban, ő úgy vélte, a gondos bőrápolás és a smink csak növeli egy nő vonzerejét, és magabiztosságot ad neki. Nem valami vastag „vakolatrétegre” gondolt, hanem odafigyelésre és ésszerű korrekcióra, olyasmire, amit mindenki megtehet magáért. Így értette azt, hogy csúnya nő nincs, csak lusta. Az aprócska, mindössze 147 centi magas nő erre épített egy egész beauty birodalmat.

Nem volt tündöklően szép lány, de hamvas, hibátlan, fehér arcbőre mindenkit lenyűgözött. Ápolta is rendesen. Talán ezért vitt magával a nagy útra poggyászában 12 tégely „ritka gyógynövényeket tartalmazó”, a híres Dr. Jacob Lykusky által feltalált különleges arckrémet.

Ezt osztogatta Coleraine-ben a napcserzette bőrű ausztrál nőknek, és csodát tett. Aztán elkezdte árulni. A krém valóban jó volt, de sok a bizonytalanság körülötte.

Valószínű a saját készítés. Különféle munkái során sok embert megismert, ezek közt volt gyógyszerészettel foglalkozó is, aki vélhetően a mentora lett, és megtanította az alapokra. Mindenesetre a végeredmény fantasztikusra sikeredett, a neve Crème Valaze lett. Tartalmazott lágy parafint, desztillált vizet, desztillált fenyőkéreg kivonatot (öregedésgátló antioxidáns) és lanolint. Utóbbi a gyapjútermelés mellékterméke. A lanolin tartja puhán a gyapjút és védi meg az átázástól. Összetétele hasonlít az emberi bőr hámjában található zsiradékok összetételéhez.  Jó nedvesítő anyag, a vizet apró cseppekre oszlatja, melyek mérete kisebb, mint a milliméter ezredrésze, így bejut vele a hám mélyebb rétegeibe is, és ha a bőr kiszárad, ezeket az apró cseppeket a hámba bocsátja. Gyorsítja a sebgyógyulást is.

 A termékpaletta is bővült, szappant, pórus összehúzó és tisztító krémet kísérletezett ki. Rubinstein 1905-ben Európába utazott tanulmányútra, hogy új bőrápolási módszereket találjon. Megnyerte tetszését a Bécsben látott hidroterápia, a testpakolások, a kémiai hámlasztás. Párizsban egy híres vegyésztől, Marcellin Berthelot-tól vett órákat. Bőrgyógyászokkal konzultált a ránctalanítás lehetőségeiről. Hasznosnak találta a masszázst, az elektromos bőrstimulációt, a fogyasztó tablettákat, a nap okozta bőrkárosodást csökkentő szereket, a bőrpakolást. Szóval megtanult, beszerzett minden újdonságot, és el is mélyítette a tudását. (Ezt a szokását később is megtartotta.)

Innentől már meg tudta fogalmazni a filozófiáját: azt akarta, vevőköre ne csak egyszerűen a termékeit vegye meg és használja, hanem tornázzon, sajátítsa el a helyes légzést, fogyasszon alacsony zsírtartalmú, méreganyag mentes ételeket, egyen sok gyümölcsöt és zöldséget, igyon sok vizet. A szépségért, egészségért tenni is kell. Mintha ma is ilyesmit olvasnánk mindenütt, nem? Helena már 110 éve így gondolta.

Öntudatra akarta ébreszteni az addig másodrendű tartozékként kezelt nőket, és azt is tudta, mindegyikük szeretné szépnek érezni magát. Ehhez kellett a bőrápolás mellé a smink.

Köszönjük Helena! 🙂

A bőrtípusokhoz illő árnyalatú színes púdereket, enyhe pirosítókat, gyönyörű színű rúzsokat kínált a nőknek. És megtanította őket, hogyan használják új kincseiket.

1939-ben előállt egy vízálló szempillaspirállal, az elkent festéktől szenvedő nők nagy vágya teljesült. Stílusosan egy vízibalett előadás keretében mutatta be New Yorkban.

Később, 1958-ban egy továbbfejlesztett változattal ismerkedhetett meg a hölgyközönség, ez volt a Mascara Matic. Ez már olyan volt, mint a mai spirálok. Az új megoldásnál a kefe egyesült a festéket tartalmazó kis tartállyal.

Helena próbálta megóvni a nőket a túlzásba vitt napozástól – abban a korban, amikor mindenki ész nélkül barnulni akart, így az 1940-es években kifejlesztett egy napvédő, barnító folyadékot, ami egyrészt óvta a bőrt, másrészt rövidebb napozási idő alatt lehetett elérni a kívánt hatást.

Elizabeth Arden

Alapvető meggyőződése az volt, hogy a szépség nem csupán egy felszínes sminket jelent, hanem a tudomány és a természet együttműködését abban, hogy a legtöbbet hozza ki egy nő természet adta értékeiből. Hitvallása is ebben a szellemben született, miszerint „A szépség minden nő veleszületett joga”. Hát ezen nézetét mi is osztjuk! 🙂

Arden nem ismert kompromisszumokat az új és kiváló minőségű termékek alkotásában. Olyan kozmetikumokat készített, melyek nem eltakarni voltak hivatottak az arcot és a bőrt, hanem a javát szolgálni. Nem csupán népszerűsítette ezen elképzelését a „teljes szépségről”, hanem eszerint is élt, és kitartóan igyekezett újabb és újabb tudományos áttöréseket alkotni a bőrápolás területén.

Elsőként kínált szemsminket az amerikai hölgyek számára, elsőként fejlesztett utazáshoz ideális kiszerelésű termékeket, valamint első volt a kozmetikai iparban egy saját professzionális bemutató-értékesítői csapat képzésében és alkalmazásában.

Az 1930-as évekre, Arden megnyitotta Red Door szalonjait a világ csaknem összes divat fellegvárában és büszkén jelenthette ki, hogy mindössze három amerikai név volt akkoriban ismert világszerte: a Singer varrógépek, a Coca Cola és Elizabeth Arden.

Estée Lauder

Mindannyiunknak megvannak a titkos szépségtrükkjei, amiket női rokonoktól, barátnőktől lestünk el. Uborkaszeletek a szemhéjra a ragyogó tekintetért, olívaolaj a könyökre és a térdekre a puha bőrét, tojássárgájából és konyakból készült pakolás a hajra, hogy az fényes és élettel teli legyen.

Estée Lauder, illetve akkor még Esther Mentzer is édesanyjától kapta első szépségápolási tanácsait, amikre később egy világmárkát épített fel.

A legfontosabb üzenet, amit át szeretett volna adni a nőknek, hogy a szépség könnyedén elérhető, egyáltalán nem kell érte megszenvedni, sőt, a szépségápolásra 3 percnél többet nem is szabadna szánni.

„Semmi misztikum vagy nehézség nincs abban, hogy magunkat a világ legszebbikévé tegyük.”

– hangoztatta mindig Estée, aki ezzel a hozzáállásával és a nők megszépítése iránti elkötelezettségével forradalmasította a kozmetikai ipart.

Nagybácsikája, a gyógyszerész John Schotz nyomdokaiba lépett. Tőle tanulta meg, hogy jobb, ha durva szappanok helyett inkább olajjal tisztítja a bőrét, és eltanulta tőle egyedülálló, általános bőrápoló krémjének elkészítését is. Ekkor találkozott először egy olyan termékkel, mely “szépségteremtő erővel” rendelkezett. Estée, illetve a szépségipar sorsa innentől szövődött össze végleg.

1946-ban Estée négy termékkel, a The Cleansing Oil-lal, a The Creme Pack-kel, a nagybácsikája Super-Rich All Purpose Creme-ével, és a Skin Lotion-nel hivatalosan is megalapította a róla elnevezett márkát. Innentől kezdve pedig a tudás, az elhivatottság, az állhatatosság, a szenvedély, a családközpontúság, és rengeteg ingyen termékminta tökéletes elegyével építette fel vállalatát.

 Estée saját maga PR-osa volt, elkezdte értékesíteni a titkos családi receptekből kikevert termékeket, marketing stratégiájával pedig (“telefonálj, küldj táviratot, mondd el egy nőnek!”, ahogy Estée foglalta össze) egyre több szépségszalonban és szállodában nyert meg vásárlókat.

Egy érdekesség! Tőle származik az “ajándék minden vásárlás mellé” koncepció is.

Remélem tetszett!

Jövő héten folytatom!

Szép hetet!

Ildikó

Szépségápolás régen

Sziasztok!

Kis kitérő után folytatom a szépségápolás régen sorozatomat.

 Az ideális alak

Egy 19. századi meghatározás szerint a “női alak úgy szép, ha kerekded, hullámos vonalakat mutat, a kiszögellő csontokat egészséges hús takarja.”

 Az ideális női test ebben az időben 168 cm magas és 54 kg. 

Matild norvég királyné (1869-1938) híres volt a fűző iránti szenvedélyéről

A derékméretet akár negyven centiméteresre is leszoríthatta a homokóra vagy darázsderék elérését szolgáló fűző. Egyes tanulmányok szerint a ruha-kiegészítő miatt 15-35 kilogrammnyi nyomás nehezedett a törzsre, a tüdőkapacitás pedig a légzőszerv alsó lebenyeinek összeszorítása miatt akár 20 százalékkal is csökkenhetett. 1903-ban állítólag két nő halt meg annak következtében, hogy a fűzőjük hirtelen elpattant, és az acéltartók belefúródtak a szívükbe.

 Mellszépítő praktikák

Az egészséges, szép kebel a korabeli leírások szerint középnagyságú, kemény és feszesen áll, vagyis semmiképp nem túl nagy és lecsüngő.

 Ha valakit ilyen mellekkel áldott meg az ég, azt a női lapok bőségesen ellátták különféle praktikákkal.

  • Azt javasolták például, hogy az ilyen keblet minden reggel és este egy igen puha kefével – melyet mekkai balzsammal vegyített alkoholba mártottak – át kell dörzsölni. 
  • Segít az is, ha a hölgyek minden reggel 8-10 percig nagyon forró vízbe mártott törülközőt kötnek a mellükre, és végül mandulaolajjal bekenik.
  • Volt még egy ötletük: fehér viasz, bálnavelő és borszesz keverékébe mártott ruhával kell a keblet beborítani, majd azt egy száraz vászonkendővel átkötni. Ha ezt valaki nyolc napig csinálta, nagy eséllyel feszesebb lett a végeredmény.

Puha, fehér kacsók

A kéz állapota kardinális kérdés volt az előkelő hölgyek esetében. 

A gyönyörű kacsón a bőr sima, fehér, átlátszó kék erecskék díszítik, a körmök pedig kicsinyek és szabályosak. 

A nagy széles női kezek minden korban hátránynak minősültek, sőt, az alantas származás és a férfias jellem megcáfolhatatlan bizonyítékának tekintették.

A hölgyek régóta tudják, hogy a kezek legnagyobb ellensége a napfény, a szél és a rendszeres szappanos kézmosás. Nem véletlen, hogy az előkelő nők évszázadokig kesztyűt viseltek, és budoárjuk félhomályában kézradírral, krémmel ápolták puha kacsóikat. 

  • A korabeli kézradír lehéjazott mandulából, zsemlemorzsából, citromléből és tojássárgájából készült, és tökéletesen tisztává, hidratálttá varázsolta a bőrt. 
  • Ha pedig valakinek nagyon durván kivörösödött a keze, annak azt javasolták, hogy kenje be “sperma Caeti”-vel. Nos, nem kell rögtön rosszra gondolni! Ez egy közkedvelt bőrregeneráló kenőcs volt, amit a cetek fejüregéből származó viasszerű anyagból készítettek.

A szem

Vadítóan tág pupillák

A szem ápolása, kiemelése az ókori egyiptomiak óta része a szépségápolásnak. Ők ólomtartalmú festéket használtak erre a célra, ami még kifejezetten egészségesnek tűnik ahhoz képest, hogy később a nők mi mindent csepegtettek a szemükbe, hogy csillogóvá varázsolják azt.

A legdurvább egy atropin nevű csodaszer volt, ami kitágította a pupillát.

A leggyakrabban nadragulyából, csattanó maszlagból, angyaltrombitából vagy bolondító beléndekből kivont anyag akár 1%-os dózisban is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy 7-10 napig teljes alkalmazkodási bénulást, nagyobb dózisban pedig vakságot okozzon.

Nadragulya

A tudomány világában a szépen csengő Atropa belladonna névre hallgató növénynek atropintartalma miatt pupillatágító hatása is van. Ez volt a veszte sok asszonynak a római kortól az 1800-as évekig, amikor előszeretettel használtak nadragulyás szemcseppet az igéző tekintet érdekében, az élő anime-karakterekké vált, amúgy is ólommérgezéstől sápatag nők ugyanis attól való félelmükben, hogy férj nélkül maradnak, tovább növelték a kockázatát annak, hogy komoly bajuk lesz: a súlyosan mérgező belladonna-cseppek rendszeres használata látászavarokat, fényérzékenységet és előbb-utóbb halált okozott.

18. századbeli patika

A belladonna elsősorban az olasz nők körében volt népszerű, a középkori Velencében például nemcsak szemcseppként használták, de folyékony pirosítóként orcáikra is kentek belőle. Bár tudták róla, hogy a növényből kinyert méreg már egészen kis mennyiségben is hallucinációkat, delíriumot, zavart tudatállapotot, görcsöket és végül halált okoz, a csáberő fokozása nagyobb úr volt annál, hogy lemondjanak használatáról.

 Lássuk még milyen veszélyes összetevőket és módszereket, használtak a szépségápolásban az idők folyamán.

Arzén

Az ólom mellett a 19. században az arzénnel is kibővült a bőrfehérítő készítmények összetevőlistája, ami már csak azért is megdöbbentő, mert utóbbiról az ókori rómaiak is tudták, hogy mérgező.

Hogy ezek mellett mégis hogyan pattant ki a fejekből, hogy egy mérgező anyag jó hatással lehet a bőrre?

Nos, különböző bőrbetegségekre, például pikkelysömörre már az 1700-as években is alkalmazták, a Thomas Fowler által bejegyzett arzéntartalmú Fowler-oldatot pedig még a ’60-as években is széles körben használták. Mindemellett pedig pompásan halvány bőrt is képes produkálni, ami (noha a vörösvérsejtek elpusztításával jár) annyira felcsigázta az 1800-as évek asszonyait, hogy sokan közülük odáig is elmentek, hogy a légypapírból oldották ki az arzént.

Az arzént egyébként nem is csak külsőleg használták: Amerikában még szépségostyát is készítettek vele, amely az ígéretek szerint a bőrt makulátlanul széppé, egyenletessé tette. Hiába, belülről szépülni már akkor is menő volt.

Higany

Higannyal nem csak aszifiliszt próbálták orvosolni, de különböző bőrproblémák, foltok kezelésére is ideális szerként tekintettek rá.

  • Ha épp nem volt kéznél egy kis mínium, szívesen használták az ókori rómaiak a cinóbert is orcáik pirosítására, amelynek ásványa a higany-szulfid,
  • a középkorban pedig a peeling kezelésekhez alkalmaztak higany és fehérólom felhasználásával előállított kozmetikumokat,
  • de számos más kenőcs és bőrtisztító is napvilágot látott,
  • sőt még az 1910-es években is ajánlottak higanytartalmú készítményeket a pattanásos bőrűek számára, és halványításra. Igaz, ekkor már tisztában voltak a káros hatásokkal is, így csak végső esetben javasolták a használatukat. De azért javasolták.

Ránctalanítás

A hervadt, ráncos bőr ápolására szintén számtalan praktikát alkalmaztak.

A kor szépség-szakértői ránctalanításra a következőket javasolták: eső- vagy folyóvizet, pálinkába áztatott birsalma héját, uborkás áttörlést, sótlan vajat vagy faggyút.

Arról akkoriban még nem tudtak, hogy az alkoholos víz csak addig csillapítja a tüneteket, amíg el nem párolog, utána azonban erősen szárítja az amúgy is száraz, ráncos bőrt.

Voltak, akik inkább a mechanikában bíztak, és azt javasolták, hogy a ráncos bőrt két ujjal ki kell feszíteni, és egy ragadós anyagdarabbal leragasztani. Ha ezt éjszakára felteszik a bőrre, reggelre kisimul a ránc. 🙁

 Szerencsére a 19. század végén megjelentek a gyógyszertárban kikevert krémek, mint például a nagyon népszerű Creme celeste, ami olcsó, zsíros kenőcs volt, jórészt vazelin, lanolin fehér viaszt és cetvelő keveréke. Ekkoriban már ismerték a kakaóvaj, mandulaolaj, glicerin jótékony hatásait is.

Hát azt hiszem a mai szépségápolás sokkal egészségesebb és barátibb! 😀

A következő részben a XX. századdal folytatom!

Szép napot!

Ildikó

Mit tegyünk nyáron

Sziasztok!

Hogyan tehetjük elviselhetőbbé a nyári meleget?

Öltözködés

  • Világos tónusú, természetes anyagból (pamut, vászon) készült ruhát hordjunk. 
  • Legyen kissé bő szabású, és a cipőnk is nyitott, nem túl szűk.

Több víz, kevesebb izzadság

  • Van az a tévhit, hogy ha sokat iszunk, többet izzadunk. Ez csak akkor áll fenn, ha jeges italokat iszunk, mert azok szervezetünkben túlzott eltérést provokálnak a külső hőmérséklethez viszonyítva. Ez jár általában azzal a kockázattal, hogy még jobban izzadunk tőle.
  • Az izzadás egyik funkciója a szervezet lehűtése, ha viszont többet iszunk, ezzel alacsonyabban tarthatjuk a testhőmérsékletünket, így mérséklődik az izzadás.

A legjobb erre a célra a langyos víz, amiből a megfelelő hidratáltság eléréséhez, illetve fenntartásához naponta többször igyunk.

Izzadásgátló ételek

A nehéz és zsíros ételek, az erős fűszerek általában növelik a verejtéktermelődést, aminek részben az az oka, hogy a nehezebb emésztés miatt, a szervezet több hőt termel. Ezért, ha megváltoztatjuk az étrendünket, jó eséllyel az izzadás is kevesebb gondot fog okozni.

  • Együnk könnyű ételeket és sok zöldségfélét.
  • A zsíros tej fokozza az izzadást, a sovány tej azonban ezzel ellentétes hatású: mérsékli a verejtékezést, ráadásul tápanyagokban is gazdag.
     
  • Általában a piros gyümölcsök is „lehűtenek”, minél sötétebbek, annál erősebb az izzadásgátló hatásuk. A cseresznye, meggy, málna, eper és még inkább az erdei bogyók használhatók izzadás ellen. További előnyük, hogy bővelkednek antioxidánsokban, támogatják a szervezet természetes méregtelenítő funkcióit, valamint javítják az anyagcserét.
     
  • Nem tartozik a legkellemesebb ízű italok közé, azonban izzadás ellen jó szolgálatot tehet a zsályatea. Visszafogja az izzadságmirigyek aktivitását, ezt a hatását akkor is kifejti, ha pár csepp zsályakivonatot például a hónaljunkra kenünk. Napi három csészével igyunk belőle, hatékonyságát a citrusfélék levével fokozhatjuk. Éjszakai és menopauza miatti izzadás ellen is ajánlott. 
     
  • Minden nap egy kis pohár (1 dl) búzafűlé látványosan mérsékelheti a túlzott izzadást. Szabályozza a test hőmérsékletét, eltávolítja azokat a káros anyagokat, amelyek miatt a szervezet kénytelen magasabb üzemmódban működni. És ez nem minden, hiszen a búzafű rendkívül jó hatással van a szívre és az érrendszerre, segít megszüntetni az erős izzadást okozó keringési zavarokat.
     

Méregtelenítés 

Testünk folyamatosan méregtelenít, aminek az egyik módja az izzadás, hiszen a verejtékkel a toxinok egy része is kiürül.

Segítsük szervezetünket ebben a munkában, és évente legalább kétszer (tavasszal és ősszel) végezzünk el egy méregtelenítőbéltisztító kúrát

Egyéb praktikák

  • Frissítő zuhany háromszor naponta

Ha tenger, tó, folyó közelében vagyunk, elég csak belecsobbannunk a vízbe, és máris úgy érezzük, nincs is olyan hőség!

A városban nincs erre mód, de két-három langyos vizes tusolás naponta kellemes, és jót tesz a hőségérzet csökkentése szempontjából is.

Az igaz, hogy nem túl környezetvédő megoldás, de ha minimálisra csökkentjük a víz mennyiségét, megbocsájtható, és a legjobb eszköze annak, hogy frissnek érezzük magunkat egy teljes napon át.

Én, ha nagyon meleg van „medencézni” szoktam otthon. Engedek a kádba egy kis langyos vizet, és néha „belecsobbanok”. 😀  Nem hűl annyira ki, hogy kellemetlen hideg legyen. Persze ebben nem mosakodom, csak frissülök.

Hogyan védekezzünk, ha izzad a fejbőr?

Amikor beüt a meleg, akár a városban vagyunk, vidéken, vagy strandon, a fejbőrünk erősebben izzad. És ez még fokozódik, ha napvédő kalapot teszünk a fejünkre.

A frizura nem marad meg, a hajgyökér és a hajszálak hamarabb elpiszkolódnak, töredeznek. Hajunk fakóvá és zsírossá válik, hiába mossuk sűrűn.

 Rendkívül erős izzadáskor a fejbőr viszket is. 

  • Ne hagyjuk annyiban a dolgot! Mégpedig speciális sampon használatával, mely nemcsak tisztítja, hanem rendbe hozza és nyugtatja a hajat-hajas fejbőrt. Számos közülük antibakteriális és irritáció ellenes hatást is kifejt, „karbantartja” a hajat. A cedrát tartalmú sampon ilyenkor különösen ajánlott, mert energizáló hatású, visszaadja a haj tartását.
Woman washing her hair in shower
  • Melegben hagyjuk a hajunkat megszáradni a szabadban, a szélben. Jót tesz a hajkoronának, és frissességet kölcsönöz. 
  • A hosszú hajat tűzzük fel hőségben, hogy kevésbé izzadjon a tarkónk.

A lábunkat is megviseli a meleg.

Nagy a meleg, sokat megyünk, lassuló vérkeringés.

A láb könnyen megtagad, nehézzé válik, és olykor fáj is. Ne várjuk meg hát, míg a bokánk a duplájára dagad!

Masszázs a lábnak

Reggeltől kezdve alkalmazzunk a bokától a combig nehéz láb elleni kezelést.

A vértolulást, vénás problémákat enyhítő masszázsra a következő módszer ajánlott:

  • helyezzük a kezünket, laposan lefektetett ujjakkal, a lábunk elülső részére. Szorítsunk, majd lazítsunk az ujjainkkal a bőrön, fokozatosan, végighaladva az egész lábon. Ezáltal javítjuk a mikrocirkulációt, a vénás- és nyirokkeringést. Ezt a szorító-lazító mozgást ismételjük meg többször a bokától a térdig.
  • Azután jöhet az ún. drenázs masszázs a láb hátulsó részén, mely segíti a szövetközi pangó folyadék kiürülését, miáltal szűnik a fáradt láb érzet.

  • Egy gyógynövényes lábáztatás is csodát tesz.

Hűsítő folyadék az arcra.

Ahhoz, hogy megőrizzük a tiszta arcbőrt, használjunk könnyű, hidratáló (bio)kozmetikumot, amint a hőmérséklet meghaladja a 20 C fokot.

  • Alapozó helyett könnyű, folyékony állagú, színezett krémet használjunk. Vegyes, vagy zsíros bőr esetén ez a kozmetikum adjon matt bőrszínt, hiszen az izzadás elősegíti a faggyútúltermelést a bőrön. Emiatt fennáll a kockázata annak, hogy délutánra fénylő lesz az arcbőrünk, a sminket nem tartja.
    A mattító folyadék jellemzői: nem zsíros, hidratáló, és pl. alga-kivonatának köszönhetően mattít, valamint tisztítja a pórusokat.
  • Ha olyan meleg van, hogy szükségünk van arcunk felfrissítésére, elég, ha termálvizet vagy virágvizet (pld. rózsavizet, levendulavizet) permetezünk rá, amit előzőleg lehűtöttünk. Hagyjuk beivódni a bőrbe, majd lágyan itassuk fel a maradékot, ha van, papírzsebkendővel.

Remélem segítettem kicsit Nektek ezzel az összeállítással!

Szép és problémamentes nyarat kívánok mindenkinek!

Ildikó

Mire vigyázzunk nyáron!

Sziasztok!

Megjött végre a várva várt nyár, az összes jó és rossz tulajdonságával!

Mire figyelj oda a nagy melegben?

A természetben tartózkodás veszélyei!

A jó idő nem csupán minket, hanem az élővilágot is előcsalogatja, köztük a szúnyogokat, a kullancsokat, a méheket és a pókokat is. Az általuk okozott csípések nem minden esetben jelentenek problémát, ám sokszor válthatnak ki allergiás reakciót, vagy akár fertőzést, és más különböző megbetegedéseket is okozhatnak. 

Akár a Magyarországi szúnyogfajok is hordozhatják a maláriát és a nyugat-nílusi lázat, nem is beszélve a csípés okozta kellemetlen viszketésről, mert a vakarása miatt a csípés el is fertőződhet. A kullancscsípés akár agyhártyagyulladást és Lyme-kórt is okozhat. 

Mire figyelj? 

Méh, darázs, szúnyogcsípés, valamint a leggyakrabban ismeretlen rovar csípése esetén előfordulhat kiterjedt lokális reakció, de súlyos allergiás reakció is kialakulhat – mondta el dr. Kinyó Ágnes egyetemi adjunktus, aki súlyos reakció esetén azonnali orvosi ellátást, míg a duzzanattal, vörösséggel járó helyi reakció esetén hűtőkenőcsök, hűtőpaszta alkalmazása és antihisztamin szedése javasolt.

Amennyiben kirándulni, túrázni indulsz, a szükséges oltásokon túl használj rovarriasztó spray-t, illetve törekedj a zárt ruházatra, és kerüld a bozótos részeket. Minden alkalommal nézd át magad, vagy nézesd át magad, hogy van-e benned kullancs! Amennyiben trópusi országba készülsz, érdeklődj a kötelező és ajánlott oltásokról a Nemzeti Oltóközpontban. 

Ha medence mellett, tenger- vagy tóparton vagy.

A rekreációs célokra használt vizek, mint a gyógyfürdők, strandok vagy akár a termálvizek is tele lehetnek olyan baktériumokkal és kórokozókkal, amelyek hasmenést, gombás fertőzéseket vagy különféle bőrbetegségeket, szemfertőzéseket is okozhatnak. A vízben lubickolás sajnos a fülünknek is árthat: a vízparton vagy strandon könnyen összeszedhető gombás fertőzés akár fülgyulladást is okozhat.  

Mire figyelj?

Ha strandon vagy, használj papucsot, még a zuhanyzáshoz is. Aki hajlamos a gombás fertőzésekre, annak ajánlott lecserélni úszás után a vizes fürdőruhát egy szárazra – ezt már csak azért is érdemes, mert a vizes ruhadarabok viselésekor nagyobb a veszélye a felfázásnak, illetve nő a húgyúti fertőzések esélye is. Tartózkodjunk attól, hogy lenyeljük a strand vagy tó vizét! 

Étkezés.

A meleg hónapokban jelentősen megugrik az ételmérgezés okozta megbetegedések száma. Előfordulhat szalmonellafertőzés, ami ilyenkor akár az egész családon végigfuthat, de a forróságban szinte bármelyik élelmiszer könnyen megromlik: főleg a tejet, tojást, majonézt tartalmazó és nem hűtött ételekkel kell fokozottan vigyázni. 

Mire figyelj?

Csak ellenőrzött szavatosságú, friss élelmiszert vásárolj, és a többnapos, bizonytalan állagú, színű és szagú ételeket semmiképp se edd meg!

Ha külföldön vagy, akkor fogyasztás előtt alaposan mosd meg és pucold meg a zöldséget, gyümölcsöt. 

Az úti csomag része akár a széntabletta is lehet, illetve olyan ásványi sókat tartalmazó porok, amelyeket oldat formájában lehet fogyasztani hányás, hasmenés esetén az elvesztett ionok pótlására, a folyadékháztartás egyensúlyának megőrzésére” – tanácsolja a szakértő. 

Ha hőségben vagy.


Strandon, vízparton, vagy akár egy kánikulában tett városnézés alatt is könnyen bekövetkezhetnek a napsugárzás és a hőség által okozott „megbetegedések”, vagyis a napszúrás, a leégés, a kiszáradás és a hőguta. 

Mire figyelj?

Dr. Kinyó Ágnes szerint a leggyakoribb bőrgyógyászati probléma a napégés, ezt a túlzott napozás és a nem megfelelő fényvédő krém használata okozza. Az 50-es faktorú fényvédő mindenki számára nyugodtan az alapcsomag része lehet 

A krémen túl figyelnünk kell az elegendő folyadékfogyasztásra, a nap sugarai ellen pedig könnyű ruházattal, kalappal és kendővel védjük magunkat. A déltől háromig tartó időszakban igyekezzünk kerülni a közvetlen napsütést! 

Most pár szó az izzadásról.

A nyár egyik kellemetlensége a fokozott izzadás.

Ennek lehetnek egészségügyi problémák is a hátterében, de én csak a meleg okozta, természetes izzadásról írok.

Természetes kellemetlenség: az izzadás

Bizonyára te is hallottál már róla, hogy az izzadság és más testváladékok az élet természetes velejárói. És ugye abban is könnyen megegyezünk, hogy ami természetes, az nem feltétlenül kellemes.
Ugye te is sokféle módon küzdesz az izzadás ellen? Akár dezodorral, akár hintőporral, netalán gyógyszerekkel vagy lézeres kezelésekkel… jó, ha tudod, hogy az izzadás nem más, mint a szervezeted nélkülözhetetlen élettani mechanizmusa. Fontos szerepet játszik a tested hőmérsékletének szabályozásában, a bőrfelszín bakteriális védekezésében, valamint a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyának megtartásában.

Az egészséges mennyiségű izzadásnak a hőleadás mellett számos jótékony hatása van a szervezet számára. A Michigani Egyetem kutatása szerint az ekkrin verejtékmirigyek működése segíti a sebgyógyulást, a felszíni sérülések lezárását. Amellett, hogy védi a bőrt, hasznos a mirigy által kiválasztott, dermcidin nevű antibakteriális anyag is.

Jövő héten arról írok majd, hogyan tehetjük elviselhetőbbé az izzadást.

Szép hétvégét!

Ildikó

Szent Iván-éj

Pár gondolat a Szent Iván-éjről

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő Szent János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik.

Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. Régen a tűzgyújtással a Napot segítették a sötétséggel vívott küzdelmében. A mágikus éjjel a varázslatoknak is kedvez: főként a szerelemben és a bőségben

Szent Iván-éj: varázslat és néphagyomány a napfordulón

A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot akarta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.


Szent Iván-napi magyar népszokások

A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk.

  • A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását (népies nevén lobogózást) a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.
  • Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.
  • A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány.
    Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket.

A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat.
A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti.
A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották.
A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: “páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk”.

A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel.)

  • Ehhez a naphoz, a tűzhöz kapcsolódó népszokások voltak például, hogy éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbetáncoltak, égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket a jövendő bő termés reményében vagy lángoló kereket gurítottak alá a dombokon.
  • A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel.
  • Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából,
  • míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.
  • Szeged környékén tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmúlasztására vagy megelőzésére.
  • Magyar Néprajz szerint: akinek elhalt kisgyermeke van, így juttatja gyümölcshöz a túlvilágon.
  • Más magyarázat szerint, aki a tűzbe aszalt körtét, almát vet, és ebből eszik, az nem betegszik meg.
  • A legismertebb eleme a szentiváni szokásnak a házasságjóslás, szerelmi varázslás;
  • a legismertebb rítus a Szent Iván-napi tűzugrás. Amikor a szalmából, többféle fából megrakott tűz fölött a lányok átugráltak, a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából sokféle jövendölést lehetett kiolvasni. Az utóbbi években egyre több helyen elevenítik fel a tűzugrás hagyományát, ugrálnak nők, férfiak vegyesen.

    A máglya alapanyaga tűzrevaló zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is lehetett. A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, másutt ez a fiúk feladata volt. Szent Iván estéjén kocsival mentek végig a falun Egyházgellén, minden házhoz bekiabáltak:
    “Rőzsét, rőzsét, adjanak rőzsét! Ha nem adnak rőzsét, elvisszük a tőkét!”

 

Az ugrásra – a múlt század végi szegedi leírás szerint – tréfásan így biztatták a résztvevőket: “Ne félj, pajtás, ugord át, nem süti meg a pofád!” A tűz átugrása közben párosító, kiházasító dalokat énekeltek, ezek sokszor igen hosszúak voltak, mert a falu, környék összes fiatalját “összeénekelték” egymással. Ismert a mondás: “Hosszú, mint a szentiváni ének”
 

  • Mihálygergén a búzavirágból font koszorút, amellyel a tüzet átugrották, a legközelebb álló fűzfára sorba felhajigálták. Úgy tartották, akié fennakad, az még azon az őszön férjhez fog menni.
  • Volt, ahol a hajadonok körbetáncolták a máglyát, majd miután az utolsó parázs is kialudt, kenderföldre heveredtek le hazafelé. Aki után felegyenesedett a letiport kender, az még abban az évben férjet talált magának.
  • A tűzbe egyébként illatos, gyógyító füveket is szórtak az asszonyok: a Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén.
  •  A mezítelenül szedett gyógyfüveknek egyébként különösen erős hatásuk van, ha Szent Iván éjjelén szakajtjuk le azokat
  • Ha pedig van otthon tűzszínű gyertyánk, hazatérve szerelmi varázst is űzhetünk.
    „Vegyenek elő egy sárga, narancssárga vagy piros – ez utóbbi a legjobb – gyertyát. Karcolják az aljába a kiválasztott nevét, majd gyújtsák meg. A gyertyát teljesen el kell égetni úgy, hogy egy kicsit éjfél után is égjen” – egy jósnő tanácsa. 🙂

Na de mi a helyzet a boszorkányokkal?
Természetesen ők sem maradhatnak ki: az év – akkor még – legrövidebb éjszakáját megelőző napon zöldellő faágakat tettek az ajtókra, ablakokra – még a tyúk ólakra is -, hogy megelőzzék a rontást, elűzzék a boszorkányokat. Még nem késő szedni néhányat. 😊

Remélem érdekesnek találtátok!

Nosza, ami tetszett próbáljátok ki! 😀

Szép hétvégét!

Ildikó

Szépségápolás régen

Sziasztok!

Miről sugdolózhatnak a Bál után című kép nőalakjai? Ha nem férfiakról, akkor minden bizonnyal a legújabb szépségtrükkökről.

A szépségért bizony már ükanyáink is hajlandóak voltak szenvedni, néha még az egészségüket, életüket is kockáztatni.

Már írtam arról, hogy milyen, sokszor gyilkos, praktikákat vetettek be a nők régen a csábítás érdekében az arcuk szépítésére.

Most lássuk a szőr kérdését és a hajviseletet.

Szőrtelen test

Már az ókori asszonyoktól kezdve mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak nem kívánatos szőrszálaiktól.

  • Egyiptomban kifejezetten népszerű volt a szőrtelenítés. a szemöldök kivételével minden szőrszálat leszedtek, még az intim területekről is. Leginkább méz és olaj keverékével gyantáztak, valamint használtak bronzból, kovakőből készült borotvát is. Talán náluk öltötte a legextrémebb méreteket a szőrtelenítés, ugyanis a fejükről is leborotválták a hajukat, és parókát hordtak, mivel a haj meghagyását civilizálatlan dolognak tartották.
  • A görögöknél is a csupasz bőr hódított, rendszeresen szőrtelenített mindenki, a nők még az intim területeken is, a férfiak viszont meghagyták a fanszőrzetüket. A rómaiaknál a minél simább bőr a társadalmi rangot is jelezte, ezért a lányok már az első szőrszál megjelenésekor csipeszt ragadtak, valamint használták a ma is alkalmazott “fonál” epilálást, amelynek a lényege, hogy egy fonaldarabbal összefogják a szőrszálakat, és kitépik. A gazdagabbak számára krémek is készültek gyantából, őrölt viperából, denevérek véréből.
  • Az iszlám kultúrában vallási előírás a szőrtelenítés: minden nő és férfi kötelessége, hogy gondoskodjon a test tisztaságáról a szeméremtest és a hónalj területén. A törökfürdőkben egy külön helyiségben végezték el ezeket a feladatokat egy nura nevű anyaggal, amely meszet és arzént tartalmazott. A szer alkalmazása egyáltalán nem volt veszélytelen, ha valaki tovább hagyta rajta, mint kellett volna, az adott területen felhólyagosodott a bőre.
  • Az 1500-as években a szőrzet eltávolításához egy másik jelentés is társult. A boszorkányok testét a nyilvános kivégzések előtt teljesen szőrtelenítették – kegyetlen módszerekkel – annak érdekében, hogy az apró nyílásokon eltávozhasson az ördög.
  • Medici Katalin szigorúan megtiltotta alattvalóinak a szeméremszőrzet eltüntetését, és ez a gyakorlat Európa más részein is érvényesült egészen a viktoriánus korig, amikor a felső rétegek körében az intim testtájak szőrtelenítése egyre népszerűbbé vált – erről árulkodnak a korabeli meztelen lépek is.
  • Ez a korszak más furcsa szőrfétisben is bővelkedik, így például a felső osztálybeli hölgyek a szép arc érdekében kitépkedték szempilláikat és szemöldöküket.

A reneszánsz festmények hölgyeit sem csúfítja sehol egyetlen kandi szőrszál sem. Az 1500-as évekből számtalan olyan könyvecske maradt fenn, amely a női szépségápolás trükkjeit részletezi. Többek között a szőrtelenítésről is beszélnek.

  • Egy ilyen könyvecske például arzén és mész összemelegítését és bőrre való felpakolását javasolja. Amikor a keverék égetni kezdi a bőrt (állítólag két Miatyánknyi idő szükséges ehhez), akkor meleg vízzel le kell mosni.
  • A 16. században már más alapanyagokat javasoltak a szőrtelenítéshez: többek között disznózsírt, mustármagot, borókabogyót, ecet és macskaürülék is szerepelt. Ezt némely receptek megspékelték fecskéből.
  • Nem csak a láb- és karszőrzetüket, de a szemöldöküket is eltávolították – gyertyaláng segítségével. Igen, leperzselték.
  • Mások cukorból, vízből és citromból késztettek gyantát, a maradék szőrszálat pedig csipesszel, borotvával vagy dörzskővel távolították el. 
  • A habkővel való dörzsölés ma egészen furcsának tűnik, pedig még a 20. század elején is használták ezt a praktikát. A módszer lényege az volt, hogy ha a hölgy 4-6 hónapon keresztül naponta két-három alkalommal használja a habkövet, akkor a szőrszálak lekopnak, elsorvadnak.
  • 1892-ben Budapesten megnyílt a Kozmetikai Gyógyintézet, ahol egyedülálló módszerként az elektrolízist alkalmazták a szőrzet kiirtására. Ez azt jelentette, hogy egy vékony tűt a szőrtüszőbe szúrtak, majd áramot vezettek bele. Sajnos a beszúrás helye sokszor heggel gyógyult, és a sima karok helyett sebes karokat eredményezett. Továbbá egyszerre 20-25 szálnál többet képtelenség volt kiirtani.
  • Ugyanitt próbálkoztak azzal is, hogy röntgensugarakat bocsátottak a szőrös testfelületre, és a szőrszálak pár hét múlva kihullottak. Ennek az eljárásnak a durva mellékhatásával szegény nők csak évekkel később szembesültek, amikor bőrrákot diagnosztizáltak náluk.

        Hajápolás

  • Mind a férfiak, mind a nők nagy figyelmet fordítottak hajviseletükre. A hosszú haj általában a szabad emberek szimbóluma volt, a rabszolgák rövid hajat hordtak, vagy leborotválták a fejüket. A parókát is alkalmazták, a férfiak kopaszságuk, a nők az őszülés leplezésére. A sötét hajszín érdekében babér- vagy cédrusolajat is használtak.

Hosszú, aranyfényben játszó szőke haja pedig szinte a földet söpri.

         Természetesen nem minden nő rendelkezett a fenti adottságokkal, ezért, amit lehetett,         mesterségesen javították.

  •  Arzénszulfid, oltatlan mész, sündisznó-hamu, denevérvér, méhszárny, higany, meztelencsiga nyála, dióolaj, kén, rebarbara és zöldgyík-főzet alkotta azt a kenőcsöt, amit az aranyfényű haj eléréséért használtak.
  • A keresztes háborúk alatt aztán eltanulták az arab nőktől a henna használatát is.
  • A 15. századból származik a pomádé (pomme= alma franciául) szó is, ami a saját nedvében párolt almából és fahéjból készült, és a hajtincsek, illetve a frizura rögzítésére használták.
  • A múlt szőrtelen „sikkje”

Észrevetted már, hogy a középkori portrékon szereplő hölgyeknek elképesztően magas a homlokuk?

Úgy tűnik, hogy a homlokkopasztás az arisztokratikus megjelenés ára volt, és I. Erzsébet emelte élvonalba ezt a divatot. Az angol királynő külseje akkoriban olyannyira elfogadottá vált, hogy sok anya tojáshéjdarabokkal vagy macskavizelet és ecet keverékébe áztatott ronggyal dörzsölte be gyermeke homlokát, hogy megakadályozza a hajnövekedést.

És egy borzalmas szépségápolási tortúrával fejezem be. 🙁

Műszempilla-felvarrás

Az 1800-as évek végén műszempillát feltetetni nem kétperces mutatvány volt, pláne egy francia módszer esetén. A pótpillák valódi hajból készültek, amit a fejbőrből téptek ki, az eljárás pedig úgy indult, hogy miután megtisztították az alsó szemhéjat, egy kis kokainnal leszedálták az illetőt, majd egy keveset helyi érzéstelenítőként a szemhéjába is bedörzsöltek, hogy kezdődhessen a móka legjava.

Ekkor tűt ragadtak, amelynek segítségével át- és visszafűzték a bőrön a hajszálakat, majd egy picike csomóval rögzítették őket, zárásul pedig mindet egyforma hosszúságúra vágták. Elképzelhetjük, milyen természetes hatást kelthettek a méretre vágott hajszálak, ráadásul a kínzás itt még nem ért is véget, hiszen a bevarrt pillák ívét is be kellett állítani. Ehhez felhevített, kötőtűhöz hasonlító fémpálcákat használtak, végül pedig egy napra bekötözték a szemeket, hogy gyógyulhassanak a hegek.

Ez a szépségtrend Párizsból indult, ahol nem csak szempillákat, de szemöldököket is dúsítottak „transzplantált” hajszálakkal. Szerencsére a módszer nem futott be nagy karriert , egyrészt azért, mert drága móka volt, másrészt pedig azért, mert hiába hirdették róla, hogy fájdalom nélküli beavatkozás, valamiért ezt nem akarták elhinni a hölgyek. Helyette a ragasztóval rögzíthető megoldások váltak népszerűvé, amelyeknek első típusaihoz egyébként szintén valódi hajszálakat alkalmaztak.

Jövő héten folytatom.

Szép hetet!

Ildikó

Smink történelem

Sziasztok!

Már rég nem jelentkeztem, elnézéseteket kérem érte, de mint tudjátok, az új kozmetikám kialakítása teljesen lekötött minden időmet.😊

De újra itt vagyok. Most a jelen és a múlt szépség trendjeiről fogok írni.

Először röviden a nyári sminkdivatról.

Oliver Hänisch beauty-szakértő szerint az új szépségirányzat a no make-up.

A munkám során, de a reklámokon, a közösségi oldalakon is nagyon sokszor találkozom vastagon lealapozott és erősen kifestett arcokkal. Ez nekem soha nem tetszett. Elveszik az egyéniség, lárvaszerű, tucat arc lesz. Különösen zavar, ha egy tisztátalan bőrt „agyonsminkelnek”.

A kort is figyelembe kell venni. Idősebbeknél a kevesebb több.

Nem a sminkelés ellen vagyok, hanem a természetes hatás mellett. Kell a smink, de úgy legyen szép, hogy szinte ne is látszódjon.

A természetes megjelenés (No Make-Up Look) mellett törnek lándzsát olyan sztárok is, mint például Jennifer Lawrence, Gigi Hadid vagy Caro Daur.

Az ő sminkjük rafinált: természetes, de semmiképp sem smink nélküli.

Könnyű emulziót használjunk, highlightert pedig csak tiszta bőrre.

Íme, egy könnyű nappali smink.

Kezdjük a készülődést a tökéletes arctisztítással, majd a hidratálással, végül
tegyél fel fényvédőt az arcra.

 Most divat a szemet egy kis mentazölddel és türkizkékkel hangsúlyozni. Ezek a hűvös színek optikailag kellemesen hatnak a nagy melegben.

Fenségesen mutat ez a két szín a napbarnított bőrön, igazi beach-hangulatot teremt, amelyet vízálló fekete szempillaspirállal lehet megkoronázni.

Ideális a nappali sminkhez, ha tartós szemceruzákat választasz, amelyekkel pillanatok alatt látványossá teheted a megjelenésed.

Az ajkak természetességét és ragyogását fokozd egy vizesen csillogó, ápoló, rózsaszínes ajakfénnyel – javasolja Larion Oscar Sminkmester. 

Nekem tetszik, ezért is osztottam meg veletek.

És hogy hű legyek magamhoz, egy kis történelmi visszatekintés, pár részben, a régi korok szépészeti praktikáiról, természetesen képekkel illusztrálva. 😊

Először néhány érdekesség.

A make up története egyidős az emberiséggel. A nők arcának díszítése mindig is a kultúra szerves része volt. A görög koszmetike szó jelentése is díszítés.

A kívánt külső érdekében bármit képesek voltak bevetni mind a nők, mind a férfiak. (Igen, a férfiak is alkalmaztak sminket.)

Kezdetben az arckrémek és festékek kultikus célt szolgáltak: az istenszobrok arcát készítették ki velük, igyekezve “életet lehelni” beléjük.

A későbbiekben az arcfestés a lakosság körében is elterjedt, nők és férfiak egyaránt alkalmazták mind szépészeti, mind egészségügyi célból.

A szépség nem egyenlő a tisztasággal!

Lehet, hogy meghökkentő, de a tisztaság nem járt együtt mindig a szépségápolással. A középkorban például veszélyes dolognak tartották a tisztálkodást. Mosakodáskor csak a tisztaság látszatára törekedtek, illatos virágvízzel mosták az arcukat.

A fürdés mellőzése viszont jó alapot adott a parfümök térhódításának.

A szépségért meg kell szenvedni!

A régi korok szépségápolási termékeire egyáltalán nem mondható el, hogy bőrbarát volt. A legtöbb kozmetikum tele volt mérgező anyagokkal.

Ma már biztos nem kennénk ilyeneket az arcunkra, de akkoriban tényleg elmondható volt: a szépségért meg kell szenvedni.

Áldozatot kell hozni a szépség oltárán’ – szólt egykor a hamis mondás. Íme néhány példa, milyen vadhajtásokhoz vezetett…

Néhány példa:

 Viktoriánus kor: halálos zöld ruha

Annyira divatos lett ez a zöld, hogy nem számított, hogyan érik el. Arzén- és réztartalmú festékkel itatták át a ruhákat, ami a szép lassan a bőr alá szivárogva megölte a ruha viselőjét. A házakat is ezzel festették…

19. század: szépészeti arzén

Az alakformálás, az arc szebbé tétele és a szem csillogása – ezek eléréséhez ették a nők az arzént. Ami felhalmozódott a pajzsmirigyben, előbb golyvát, majd halált okozva.

Anglia, 17. század: fehér bőr Sápadt bőr – lassú halál

Az ókortól kezdődően körülbelül az 1920-as évekig a halvány, sápadt bőr elérése érdekében a nők különböző praktikákhoz folyamodtak, amelyek nem egyszer végzetesnek bizonyultak. 

A testfelületre kent, ecettel kevert ólmot is tartalmazó fehérítő oldat nem okozott azonnali halált, a szert használók a lassú mérgezés áldozatai lettek – így például maga I. Erzsébet (1558-1603) angol királynő is, aki népszerűsítette és divattá emelte a fakó bőrszínt. E szer használatát émelygés, fejfájás, étvágytalanság, agysorvadás, álmatlanság, zavartság, valamint rothadó fogak kísérték.

A kozmetikai ólommérgezés első dokumentált áldozata 1760-ban egy ír nemesasszony, Marie Gunning volt, aki híres volt porcelánszerű bőréről. Habár bizonyítottá vált, hogy a fehérség elérése érdekében használt oldat hosszú távon halálos, a trend sokáig nem változott, s a készítmények sem újultak meg.

SMINK TERMÉKEK

A kozmetikumok története:

  1. Az első alapozó krém 1936-ban jelent meg.
  2. A rúzs körülbelül 5000 évvel ezelőtt jelent meg Mesopotámiában.
  3. Az első szemhéjfestéket az ókori Egyiptomban kezdték használni 5000 éve.
  4. Az ókori Görögországban használtak először szempillaspirál.
  5. A körömlakk Krisztus előtt 3000 környékén jelent meg Kínában. Zselatinból, tojásfehérjéből, méhviaszból, és gumiarábikumból készítették.
  6. A festékeket gyógynövényekkel dúsították, ezzel védekeztek a homok, a szél és a fertőzések ellen.
  7. A rómaiak bőrradírt gyanánt olajat és homokot használtak.

Ezekkel a trükkökkel csábítottak az elmúlt századok hölgyei

Mindennek megvolt a jelentése

  • Púder a fehérebb bőrért, vörös árnyalatok az ajakra, arcra. A szépség főként a jó egészséget jelentette, így a hölgyek vörös és dús ajka a vérbőséget, jó vérkeringést, ezáltal szexuális aktivitást jelentett. A minél nagyobb, bociszemek elérése nem csak most, régen is fontos volt. A férfiaknak a nagy szemekről a csecsemők jutnak eszükbe, akit mindenáron védelmezni kell. Vonzó volt a férfiak számára, ha szívük hölgye, minél ártatlanabb és törékenyebb.

Régi korok szépségápolási tippjei:

  • Parókák használata, ezeknek a festése.
  • Pirosító használat a rang és vérbőség jeleként, nem csak a nőknek!
  • A szőrtelenítés is jelen volt, majd az ápoltság részévé vált.
  • Fűző használat (A fűző egy jele is volt annak, hogy a hölgy szabad préda. Látták rajta a férfiak, hogy nem várandós.)
  • Kék festék: A kék festéket nem csak a hajra, de a bőrön lévő erek imitálására is használták. Abban a korban alkalmazták, mikor a nagyon vékony, törékeny hölgyek voltak a kívánatosak. Minél jobban látszik az érhálózatunk, annál vékonyabbak vagyunk.
  • Szépségtapasz: Úgynevezett mű anyajegy. Szépségtapasszal fedték le az arcukon megjelenő szépséghibákat.

Ez a szépségfolt köré kialakult egy jelentéshálózat is, ami alapján könnyen felismerhettük, kinek érdemes udvarolni.

Először is az elhelyezése nagyon fontos:

  • ha homlokra helyeztük, az méltóságteljes hölgyre utalt,
  • ha a szem mellé, akkor a szenvedélyességünk dominál.
  • Ledérségről árulkodott az orca közepére helyezett pötty,
  • aki a szája mellé helyezte ő csókos kedvében volt,
  • titoktartó hölgyek az áll közepére tették,
  • míg a szív mellé helyezett a nagylelkűséget takart.
  • A szemünk alá helyezett félhold azt jelentette, hogy éppen friss szerelmi bánatban vagyunk.
  • Viszont, ha ide egy csillag került az azt jelentette, hogy éppen új szeretőt találtunk. Ezzel nagyon könnyű dolga lett a fiatal embereknek, mert rögtön kiszúrta a tömegből ki foglalt, ki szomorú, kinek kell udvarolni.

Hát ennyi. Remélem tetszett! Nemsokára folytatom.

Szép hétvégét kívánok mindenkinek!

Ildikó

Ikonikussá vált fotók VI.

Sziasztok!

Úgy néz ki elérkeztem az utolsó részhez. ☹

Ha érdekel benneteket a téma, ígérem később még keresgélek, de egyelőre az új kozmetikámmal kell foglalkoznom. 😊

Még nők, akik beírták a nevüket a történelembe.

Sport

  • Billie Jean King volt az első teniszezőnő, aki győzedelmeskedni tudott Wimbledonban, de a sportban és a társadalomban megjelenő szexizmus szókimondó bírálójaként is nagy tiszteletnek örvendett.
  • Charlotte Reinagle Cooper az olimpiai játékok történetének első női olimpiai bajnoka, brit olimpiai bajnok teniszezőnő. 2013-ban beválasztották az International Tennis Hall of Fame(Teniszhírességek Csarnoka) tagjai közé.
  • Senda Berenson, a női kosárlabda alapítója, akit “a női kosárlabda anyjának” is szoktak becézni. Ő egy amerikai sportoló. Módosította a meglévő férfi kosárlabda szabályokat, amelyeket 1891-ben találtak ki.
  • Kathrine Switzer volt az első nő, aki megpróbált részt venni a bostoni maratonon 5 évvel azelőtt, hogy a hölgyek hivatalosan is nevezhettek volna rá. Ezen a fotón azt láthatjuk, amint az egyik versenyző erőszakkal próbálja meg őt ‘eltántorítani’ a versenyben való részvételtől.
  • Amelia Earhart (1897-1937) Amerika első jelentős női pilótája

. 1917-ben belépett a kanadai Vöröskeresztbe, hogy a háború alatt a sebesült katonákon segítsen. 1920-ban repült először, mint utas és egyből beleszeretett az érzésbe. Pilótaleckéket vett, megszerezte pilótaigazolványát, majd saját repülőgépet vett.

  • Maria Teresa de Filippis olasz autóversenyzőnő, a Formula–1-es világbajnokság első női versenyzője.
  • Szilvássy Karola az első nő, aki repülőre szállt.

Szilvássy Karola nyíltan hangoztatta, hogy a nők teljes egyenjogúságának híve, s lelkesedett a szüfrazsettekért.

  • Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova az első női űrhajós, aki a világűrben járt. (1937-)

1937-ben született Oroszországban. Szabadidejében sokat ejtőernyőzött, ezért volt előnye, mikor 1962-ben kiválasztották az űrprogramban való részvételre.

1963. június 16-án a Vosztok–6 fedélzetén szállt fel, 48-szor megkerülte bolygónkat és három nap után sikeresen visszatért. Temérdek mennyiségű kitüntetést szerzett, valamint a Holdon egy krátert is elneveztek róla.

  • Az első haditudósító nő: Margaret Bourke-Whit

Szakmájának egyik legismertebb képviselője, a Life magazin első női fényképésze, 1936-ban az első szám címlapja az ő fotójával jelent meg.

 Az első külföldi, aki engedélyt kapott szovjet gyárakban fotózni, az első női haditudósító, az első nő, aki harci zónában dolgozhatott.

Fotózott szerte Amerikában, Indiában, a Szovjetunióban, Dél-Afrikában, ott volt a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításánál.

Képeit őrzi többek között a New Mexico Museum of Art, a Museum of Modern Art és a Library of Congress.

Csak néhányan, hisz például nem beszéltem még a művészekről sem, a számtalan híres, harcos, csodás nőről, .

Mert nőnek lenni küzdelmes, de jó. Mint, ahogy egy most induló pódiumbeszélgetés sorozat címe is mondja.

Amit kicsit szeretnék reklámozni is.

„NŐNEK LENNI JÓ!”

Aranyhordó pódiumbeszélgetések.

Beszélgetés közismert nőkkel, akiknek legalább annyira fontos a hivatásuk, mint a családjuk, akik harmóniára törekszenek a munka és a magánélet között, akik energikusak és pozitívak az élet dolgaihoz és az emberekhez viszonyulásukban.

Szeretettel meghívjuk 2019. április 2.-án kedden 18 óra kezdéssel egy pódiumbeszélgetésre!

Vendégünk: POLGÁR LILLA színművész

Beszélgetőtársa: SZENTE TÜNDE társadalom-mérnök

Én készülök! 🙂

Mindenkit szeretettel várnak, akit érdekel!

Szép hetet!

Ildikó

Ikonikusá vált fotók V.

Sziasztok!

Nem tudom abbahagyni.  😊 Mindig új és új dolgokra bukkanok! Remélem nem bánjátok!

Hozzászólásokat, ötleteket, építő jellegű kritikákat szívesen látok!

Nők és a tanulás

„Túl kicsi az agyuk…”

Még az 1910-es években, is Magyarországon és Európa-szerte komoly tudósok vérre menő vitákat folytattak arról, helyes-e a nőket az egyetemekre engedni, vajon alkalmasak-e ők ilyen komoly és megerőltető tanulmányokra. Sok kiváló orvos vallotta még ekkor is, hogy alkalmatlanok.

NŐK, AKIK MIATT MA ISKOLÁBA JÁRHATUNK

  • Veres Pálné és a női iskolák

A valódi változások Magyarországon száz évvel Mária Terézia után kezdődtek el Veres Pálnéval, aki az oktatás megreformálásában látta a haza jövőjét.

Madách Imre, ezt írta akadémiai székfoglalójában:

„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”

Ez bizony már sok volt Herminnek, levelet írtMadáchnak, amiben felhívta a figyelmét arra, hogy a nők és a férfiak közti különbségek társadalmi eredetűek, és azonos lehetőségek között ugyanolyan szellemi színvonalat tudnának nyújtani a nők is.

Madách válaszlevelében belátta, hogy tévedett, és biztosan másképp fogalmazott volna, ha korábban szerét ejtik ennek a beszélgetésnek. 

1869-ben Deák Ferenc támogatásával létrejött az első iskola, amelybe nők járhattak. A tantervet maga Veres Pálné írta, és tizennégy lány kezdte meg az első évfolyamot.

  • Hugonnai Vilma, az első doktornő

Vilma kitartóan hitt abban, hogy egy nap orvos lesz, kitartásának és makacsságának köszönhette, hogy bár nyomorogva és az egyetem mellett ápolónőként dolgozva, de el tudta végezni a tanulmányait

Az 1879-ben Zürichben szerzett egyetemi diplomáját nem voltak hajlandók itthon elismerni, nem engedték betegek közelébe.

Annak érdekében, hogy szakmája közelében maradhasson és pénzt is kereshessen, el kellett végeznie egy szülésznői tanfolyamot. Hosszú huzavona után végül az állam engedte, hogy újra letegye az orvosi vizsgáit Magyarországon.

Tizenhét évébe telt, hogy a külföldön szerzett orvosi diplomáját itthon hivatalosan elismertesse, és orvosként dolgozhasson.

  • Glücklich Vilma, az első nő az egyetemen

Veres Pálné és Hugonnai Vilma küzdelmei olyan tehetséges nők előtt jelölték ki az utat, mint amilyen Glücklich Vilma is volt.

1895-ben kitűnő átlaggal ő lett Magyarországon az első nő, aki hazai (budapesti) egyetemre járhatott, 1896-tól fizikát és matematikát hallgatott, akkor még ugyanis a bölcsészkaron oktatták ezeket a szakokat. Így ő lett az első nő, aki bölcsészdiplomát szerzett.

Tanári diplomája megszerzése után barátnőjével és bizalmasával, Bédy-Schwimmer Rózával együtt megalapította a Magyar Feministák Egyesületét, és a nők választójogáért küzdöttek.

  • Ungár Margit, az első ügyvédnő

Ungár Margit a nők ezrei előtt nyitotta meg utat, hogy a jogi egyetemre járhassanak, ugyanis Magyarországon előtte csak az orvosi-gyógyszerészeti karra és a bölcsészkarra jelentkezhettek lányok.

1920-tól viszont a női hallgatókra is vonatkozott a numerus clausus, nem csupán a zsidókra: csak külön elbírálás után és korlátozott számban vették fel őket a felsőoktatásba. Az egyetemi jelentkezés előfeltétele az volt, hogy mindenből kitűnők legyenek – miközben a férfiaknál ez nem volt kitétel.

1928-ban kitüntetéssel tett záróvizsgát.

Margit diplomáját pedig a férfiakétól eltérően, rózsaszín selyembe burkolták és aranyszalaggal kötötték át. 

Ő fogalmazta meg a feministák előterjesztéseit, amelyeket a parlamentnek benyújtottak. 

  • Az első nő a magyar törvényhozásban

Slachta Margit 1920-ban, 36 évesen, az első nőként lépte át azt a határt, ami a nagypolitikát és a női nemet Magyarországon elválasztotta egymástól.

Nemcsak mint parlamenti képviselő, hanem mint keresztény feminista aktivista is beírta magát a katolicizmus és a magyarországi nőmozgalom történetébe. 

Elszántan küzdött a női munka társadalmi megbecsültségének növeléséért, a nők oktatáshoz való jogainak érvényesítéséért és politikai nagykorúsításáért.

Vannak még páran…

Belegondolni is fáj, hogy kilencven évvel ezelőtt egy nő nem kaphatott négyest semmiből, ha tovább akart tanulni. Mint ahogy abba is, hogy az elemi iskolában mást tanultak a lányok, mint a fiúk. 

Elképesztő bátorság, elszántság és szabadságvágy kellett ahhoz, hogy valaki nemet merjen mondani az egész társadalomnak.

Nők az egyetemeken

Kis szövegrész, ami mellett nem tudtam elmenni.

  • Első ízben alig 120 éve, 1895-ben engedélyezték, hogy hölgyek is tanulhassanak egyetemen Magyarországon. Legalábbis ezt az időpontot tartják nyilván a hivatalos feljegyzések,  
  • Az 1840-től egyre erősödő nőmozgalmaknak köszönhetően – Teleki Blanka, Karacs Teréz, Veres Pálné tevékenysége következtében – magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.
  • A nők tanulmányainak fontossága, a tudományos életben való részvétele először az 1830-as években vetődött föl.
  • Persze hosszú volt a nők útja az egyetemig, hiszen az 1800-as évek elején még középiskolába se járhattak.
  • 1895. december 19-én elfogadták, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvételt nyerjenek.
  • Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki.
  • A nők jogainak érvényesítését az 1919-ben alakult Diplomás Nők Nemzetközi Szövetsége segítette. A szervezet azzal a célkitűzéssel alakult, hogy az egyetem ugyanolyan körülményeket teremtsen a tanuláshoz a lányoknak, mint a férfiaknak. Eleinte például nem volt külön toalett a lányok számára, hiszen csak fiúk jártak az egyetemre.
  • Hazánkban jelentős számban csak 1910 után kerültek be nők az egyetemekre. A Műegyetemre az 1920/21-es tanévben iratkozott be az első négy női hallgató.
  • 1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete, amely elérte, hogy a nők is részt vehessenek tudományos konferenciákon, megjelentethessék tanulmányaikat, bemutathassák alkotásaikat.
  • Az egyesület 1935-től 1939-ig megjelentette a Magyar Női Szemle című folyóiratot, amely – más nőknek szóló lapoktól eltérően – a nők tudományos, közéleti és kulturális tevékenységeit mutatta be.

 😊

Nők a tudomány terén

  • Hedy Lamarr színésznő és feltaláló, aki nemes egyszerűséggel ledózerolta a nőkről alkotott sztereotípiákat a tudományos ágazatokban. Többek között neki köszönhetjük, hogy ma mobiltelefonokkal rohangálhatunk.

Hedy Lamarr-díj

A díjat a férfiak által uralt híradástechnika területén véghezvitt különleges teljesítményért adományozzák nőknek

Szép és okos? Nahát! 😊 Megint megdőlt egy sztereotípia.

Nők a programozás világában

Bár jelenleg a programozók között sokkal több férfit találunk, mint nőt, ez nem volt mindig így: a 80-as évekig még többségében hölgyek dolgoztak ezen a területen.

  • Az első programot – olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre – egy angol grófnő, Ada Lovelace írta még 1843-ban. A számítástechnika és a programozás történetében később is sok női név bukkan fel, ami csak visszatekintve meglepő. Az elektronikus eszközök elterjedése előtt ugyanis a hosszadalmas matematikai számításokat „emberi számítógépek” (angolul computerek) végezték, akár az üzleti életről, akár tudományos háttérmunkáról volt szó. Mivel a női munkaerő olcsóbb volt, hölgyek készítették az első csillagászati katalógust és az atombomba elkészítéséhez szükséges számítások nagy részét is.
Ada Lovelace
  • A „Computer Room” és az ott dolgozó hölgyek 1949-ben a NACA (későbbi NASA) egyik kutatóközpontjában

A hőskor és a női úttörők

A második világháború idején a számítástechnika rohamos fejlődésnek indult, a matematikával foglalkozó nőket pedig egyre komolyabban vették.

  • Az Enigma feltörésén dolgozó csapatban is volt néhány nő (köztük Mavis Batey és Joan Clarke), de az amerikai kontinensen készülő első elektronikus számítógépet, az ENIAC-ot kizárólag hölgyek programozták (bonyolult matematikai számításokkal és mintegy 6 ezer kapcsoló beállításával).
  • Közülük Adele Goldstine és Betty Jennings készítette az első szoftvereket és programozási kézikönyvet. A csapat egy másik tagja, Betty Holberton a programozási nyelvek elődeinek tekinthető függvényeket írta.
  • Betty Jennings és Frances Bilas az ENIAC fő vezérlőpaneljénél (U.S. Army Photo)

Ennek a kornak az úttörői között kell megemlíteni Grace Hoppert, aki elsőként vázolta fel egy számítógéptől független programnyelv ötletét. Megalkotta az első fordítóprogramot (compiler) 1952-ben, és irányította az egyik legkorábbi modern nyelv, a COBOL kifejlesztését. Állítólag a „debugging” kifejezés is tőle ered.

Grace Hopper

Most ennyit! Még folytatom! 🙂

Szép hetet!

Ildikó

Ikonikusá vált fotók IV.

Sziasztok!

Most azokról a nőkről írok, akik sokat tettek az egyenlőségért.

  1. Harcok a megkülönböztetések ellen
  • A vegyes iskolák bevezetése kezdetben olyan erős lakossági ellenállásba ütközött, hogy a hatóságoknak kellett biztosítani, hogy a szinesbőrű tanulók eljuthassanak az iskolákba. 1957-ben a világsajtót bejárta Elizabeth Eckford 15 éves diáklány fényképe, aki a feldühödött, lincselésre kész tömegben próbál eljutni az iskolába. Ő volt az első fekete diák, aki hivatalosan is megkezdhette tanulmányait az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága által “a gyermekek iskolai faji megkülönböztetésének jogellenességéről” hozott döntése után, 1957-ben.
  • Rosa Parks polgárjogi aktivista, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik vezéralakja. akit azért tartóztattak le, mert 1955-ben egy buszvezető utasítása ellenére nem volt hajlandó átadni helyét a buszon egy fehér bőrű utasnak. Letartóztatása váltotta ki a montgomery-i buszbojkottot, a történelem egyik legsikeresebb, faji megkülönböztetés elleni megmozdulását, ami a polgárjogi mozgalom vezetőjévé emelte Martin Luther Kinget. Parks az amerikai kultúra és a polgárjogi küzdelmek egyik legjelentősebb alakjává vált.
  • Jeanne Manford (1920-2013)

Jeanne Sobelson Manford amerikai aktivista, aki küzdött a leszbikusok és melegek jogaiért. 1972-ben kapta a hírt, hogy fia a kórházban van. Megverték azért, mert kiderült, meleg. A jelentések a fiát állították be hibásnak, ezért válaszul Jeanne írt egy levelet a New York Postnak, melyben kifejtette azt, hogy van egy homoszexuális fia és ő szereti őt.

Ezek után interjúkat adott több városban, valamint 1972-ben részt vett a fiával egy meleg felvonuláson, arra buzdítva a szülőket és az embereket, hogy támogassák a homoszexuálisokat. Élete során létrehozta a PFLAG szervezetet a leszbikusok és melegek támogatására. Munkássága alatt sok kitüntetést kapott. Jeanne 2013-ban hunyt el 92 évesen. 

2. Harcok az emancipációért.

A női nemet a kiskorúsításra, a kényszerházasságra, a férjeknek a feleségük feletti gyámságára, a tiltott tanulásra, a nők alacsonyabb rendűségére kényszerítették.

Fantasztikus nők járták ki nekünk a lehetőségeket, akik nagy harcokat vívtak az egyenlőségért .

Íme néhány kultikussá vált fotót, ami egytől-egyig nagy felháborodást keltett a maga idejében, és amely egyben remekül szemlélteti az akkori társadalom emancipációhoz való hozzáállását.

  • A nők jogaiért küzdő brit asszonyok, 1906-ban.
  • Emmeline már 14 éves korában részt vett a nők választójogát támogató gyűléseken. Harcos szüfrazsett volt.1928. július 2-án, Emmeline halála után három héttel az általános választójogot kiterjesztették a nőkre is.

Ha nincs szavazati jogunk és nem vehetünk részt a törvényhozásban, akkor a törvények sem vonatkoznak ránk, így ennek megfelelően fogunk viselkedni. Ezt vallották a szüfrazsettek.

  • Eleanor Roosevelt (1884-1962)

Eleanor az Egyesült Államok 34. first ladyje volt 1933-tól 1945-ig. Támogatta férje, Franklin D. Roosevelt politikáját, valamint harcolt a nők egyenjogúságáért. Társalapítója volt a Freedom House szervezetnek és támogatta az ENSZ megalapítását.  

Egy kis szöveg, ami mellett nem tudtam elmenni. 😊

Néhány dolog, amiktől a nők hosszú ideig el voltak tiltva

  • Bankhitel

Az 1900-as évek második felében már a nők is aktívan dolgoztak, csak sokkal kevesebb pénzért. A család fenntartója a férfi volt, így úgy tűnt, jogosan dönti el, mire költik el a pénzt, és mire nem. Ennélfogva a nők nem vehettek fel bankhitelt a férjük írásbeli engedélye nélkül.

  • Kényelmes fürdőruha

Elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett úgy strandolni menni, hogy kényelmetlen, többrétegű, vízben mozgáshoz teljesen alkalmatlan hacukát kellett hordani az illem miatt. Az 1920-as években az önkormányzatok külön szabályozták, milyen lehet a fürdőruha: például nem mutathatott túl sokat a lábból, és ezt rendszeresen centivel ellenőrizték a strandokon. A szabályokkal dacoló fürdőzőket egyszerűen letartóztatták.

Képzelhetjük, mekkora sokkot okozott Brigitte Bardot bikiniben az ötvenes években!

  • Születésszabályozás

Ugyan évszázadok óta létezik óvszer, azt mindig a férfi döntötte el, hogy használja-e, vagy sem.

Ha egy nő el akarta kerülni a  teherbe esést, kénytelen volt házi praktikákhoz folyamodni.

Abortuszról szó sem lehetett, 1869-ben az angol parlament döntött: a fogantatástól kezdve tiltotta és büntette az abortuszt.

 1965-től a nők felirathatnak maguknak tablettát, és végre védekezhetnek a nem kívánt terhesség ellen, a mellékhatások miatt sokat szenvedtek.

Egyedülálló nők egyébként csak 1972-től voltak jogosultak gyógyszer feliratására.

Egy évvel később, 1973-ban Amerikában a legfelsőbb szövetségi bíróság megadta a nők saját testük felett való rendelkezési jogát, és legalizálta az abortuszt.

  • Olimpia

Az ókori Görögországban a nők halálbüntetés terhe mellett teljesen el voltak tiltva az olimpiai szerepléstől. 1896-ban az első modern olimpiai játékokon sem szerepelhettek nők, mondván, nem lenne túl esztétikus.

  • 1900-ban Párizsban rendezték meg az első olyan olimpiát, ahol már nők is versenybe szállhattak, az első női bajnoki címet Charlotte Cooper brit teniszező nyerte el.
  • 1912-ben az amerikai nőknek még mindig nem engedélyezték az úszásban való részvételt, de más nemzeteknek igen.
  • 1924-ben már az első magyar nő is ott volt az olimpián.
    Na erről sehol nem találtam képet, de még egy sort sem. 🙁 De a 2012-es londoni olimpiáig kellett várni, míg az összes nemzet versenyzői között szerepeltek nők is.
  • Esküdtszék

1879-ben a legfelsőbb bíróság legalizálta a nők esküdtszékből való kizárását. Ezt a törvényt nagyon sokáig betartották: 1927-ben csak 19 amerikai államban hagyták figyelmen kívül. A fő oka a nők eltiltásának az volt, hogy nem tesz jót nekik, ha a bűncselekmények riasztó részleteivel traktálják őket.

A kongresszus csak 1957-ben törölte el a törvényt, de az államok még 1975-ig dönthettek úgy, hogy kizárják a nőket az esküdtek köréből.

Végül egy kép, tüntető nők az első világháború idején és 1970-ben.

Lehet ez most kicsit hosszúra sikerült. 🙁 Kérem nézzétek el nekem! 🙂

Jövő héten folytatom!

Szép hetet!

Ildikó