Hiedelmek a gyermekek fogairól

Most egy kis kitérőt teszek. A következő témának nincs sok köze a szépségápoláshoz, de nekem annyira tetszett, hogy nem tudtam elmenni mellette. 🙂

Ezért, most néhány régi babona a gyerekek fogairól.

  • Az amerikai fogtündér bájos, kedves.

Az amerikai szokás szerint a kisgyerekek, amikor kiesik a foguk, beteszik azt a párnájuk alá. Míg alszanak, a mesés elképzelés szerint a fogtündér látogat el hozzájuk, aki magával viszi a fogat, cserébe pedig valamennyi pénzt hagy a gyereknek.

A fogtündérmese varázslatossá teszi az amúgy zavaró fogváltás időszakát.

  • De bizarr gyökerei vannak a fogtündér sztorinak: Európában ijesztgették vele a gyerekeket. Nem tündéres, hanem boszorkányos hiedelmek kapcsolódtak a fogakhoz és a fogváltáshoz.

Angliában, Lancashire-ben egy Jenny Greenteeth nevű boszorkánnyal ijesztgették a gyerekeket, aki a mendemonda szerint egy habbal teli tóban élt, amelynek fog alakja volt. A szülők azt mondták a kicsiknek, hogy alaposan mossák meg a fogukat, mert olyan zöld foguk lesz, mint amilyen Jennynek van.

Másutt úgy hitték, a kihullott fogat el kell dobni, hogy a boszorkány ne találhassa meg. Ha ugyanis megtalálná, uralma lenne afelett, akié a fog volt.

Olaszországban pedig egy, a Télapóhoz hasonló lény köthető a fogtündér szerepéhez. A velencei Maratenga nemcsak karácsonyi ajándékot visz a gyerekeknek, hanem akkor is ad valamit, amikor kiesik egy foguk.

Tejfog hiedelmek

Fog születéskor

  • A születési foggal kapcsolatos hiedelmek „megörökítéséhez” Shakespeare is hozzájárul, amikor a VI. Henrik című drámájában (III. rész, 5. felvonás, 6. szín) III. Richárdra a következő szavakkal utal:

„Fog volt fejedben, mikor megszülettél, / Jelezve, hogy világ-harapni jössz; / S ha, mit hallék, a többi is igaz, / Úgy jöttél.” (Németh László fordítása)

Ez egyáltalán nem véletlen, ugyanis Angliában a híres drámaíró korában az volt az elterjedt hiedelem, hogy ez az állapot garantálja a világ fölötti uralom megszerzését.

  • Hasonló különleges képességekkel ruházta fel a foggal születő gyermeket a magyar néphit is. Azt tartották róluk, hogy belőlük táltos vagy garabonciás lesz.

Más népeknél viszont jóval ellentmondásosabb az idő előtt előbújó tejfog megítélése.

  • A mexikóiak szerint a foggal (fogakkal) világra jövő gyermekből önző felnőtt lesz.
  • Malaysiában ugyanezt a jó szerencse előjelének vélik.
  • A kínaiak körében viszont negatív a jelenség megítélése, az ilyen gyermeket szörnynek tekintik, és a balszerencse hordozóját látják benne. Egyes szülők kihuzatták a csecsemő fogát, hogy a foggal együtt a benne lévő gonosz szellemet is a kikötő mélyére süllyesszék.
  • Afrika egyes részein nem úszták meg ennyivel a foggal született gyermekek, az ilyen csecsemőtől annyira irtóztak a szülei, hogy inkább a bozótosban hagyták meghalni. 🙁

A későbbiekben többnyire az első fog megjelenéséhez, valamint a tejfogak kihullásához kapcsolódnak különféle népszokások, babonák.

  • Az írek számára például az első fog megjelenése a gyermek fejlődését jelzi, ez az időpont már megfelelő arra, hogy az első lépéseire is gondoljanak. Aki felfedezi a kisded első fogát, annak kell megvásárolnia az első cipőit.
  • Az Egyesült Államokban és Brit-szigeteken úgy tartják, hogy a kisded mentális fejlődése erős mértékben függ attól, hogy milyen korán kezdődött a fogzása.
  • Anglia egyes részein ezt a megállapítás némiképp árnyalják. Azt mondják, hogy minél nehezebb a kisded fogzása, annál jobb élet vár rá. De az sem rossz, ha késlekedve bújnak elő, ez esetben ugyanis későbben (idősebb korban) fogják azokat elveszíteni.
  • A korán előbújó első fogból hamar születő, a későn jövőből sokára születő testvért jövendöltek.
  • Országszerte elterjedt volt az első fog kemencekuckóba vagy más helyre hajítása mondóka kíséretében: „Egér, egér adjál vasfogat, én meg adok csontfogat!”
  • Az a csecsemő, akinek az alsó állkapcsából bújt ki az első foga, (a szülei szerint) hosszú életre számíthatott.
  • A bolgárok szerint szerencsét hoz, ha a csecsemő fogát gyűrűbe vagy melltűbe foglalva ékszerként viseljük. Amint a csecsemőnek kibújt az első foga, azt – hogy felnőve a gyermek gazdag legyen – a mamának egy ezüstkanállal meg kell kocogtatnia.
  • Érdekes módon Thaiföld lakói babonás félelemmel kerülték az első fog előbújásának szó szerinti említését, vagyis a „kibújt az első fog” helyett, inkább azt mondták, hogy „kinyílt a virág.”
  • A babonás törökök szerint, amikor a gyermeknek kihullik valamelyik tejfoga, hangosan a „Távozz kis csacsi! Jöjj nagy szamár!” mondatokat kell elmondanunk, majd a jobb vállunk fölött dobjuk el a hátunk mögé a fogat, és menjünk tovább anélkül, hogy hátranéznénk.
  • Észak-Amerikában viszont a nagyszüleink korában a gyermekek első kihulló fogát még többfelé elégették, nehogy egyenetlen legyen a fogsoruk.

A végére egy kis álomfejtés. 🙂

  • Ha álmunkban tejfogaink vannak, az annak a jele lehet, hogy éretlennek érezzük magunkat, vagy új szakasz kezdetét jelzi az életünkben. Ha viszont az álmunkban kihullnak a tejfogaink, az a fiatalságunk elvesztésére utal, vagy arra figyelmeztet, hogy ideje lenne már megkomolyodnunk. 🙂

Hát ennyi! Remélem nektek is tetszett!

Szép estét kívánok!

Ildikó

Hiedelmek a szépségápolás terén II.

Sziasztok!

Most foggal kapcsolatos témákat kerestem. A fogunk ápoltsága úgy gondolom szintén beletartozik ebbe a témakörbe. Olyan hosszúra sikerült, mert egy csomó érdekes dolgokat találtam a kisgyerekek fogai körüli misztériumnak, hogy két részre bontom. Jöjjön az első.

A leggyakoribb tévhitek a fogápolásról,  fogorvosok véleményét osztom meg.

  • Étkezések után rögtön fogat kell mosni?

Ez a vélekedés nagy kárt okozhat fogaiban. Közvetlenül az étkezések után a száj pH-értéke a savas tartományban van. A savas közeg felpuhítja a kemény fogzománcot, így, ha ilyenkor kezd neki egy erőteljes fogmosásnak, akkor a fogkefe sörtéivel komoly kárt okozhat a fogzománcban. 

Evés vagy ivás után várjon bő 30 percig, és csak ezután kezdjen neki a fogmosásnak.

  • Minél erősebben dörzsöljük fogmosás közben a fogainkat, annál jobb?

A fenti tévhit ellenére nem szabad erővel fogat mosni, még kevésbé tanácsos, hogy kemény sörtéjű fogkefét használjon. Legjobb a közepes puhaságú sörte, és a gyengéd, de határozott mozdulat fogmosáskor. Az erős dörzsölés nemcsak az ínyben okozhat károkat, de akár a fogzománcban is.

  • A fogakat az ínnyel párhuzamosan kell sikálni?

A fogorvosok nem a párhuzamos, hanem a körkörös vagy sepregető (a fogak tövétől induló) mozdulatokat ajánlják.

Ha ugyanis rendszeresen az ínnyel párhuzamosan vezeti a fogkefét, a fog tövénél a vékonyabb fogzománc megsérülhet, lekophat, és még az íny is megsérülhet, és ínyrecesszió alakulhat ki.

  • A fogköztisztítás kevésbé fontos, mint a fogkefés-fogkrémes fogmosás?

Sokan elhanyagolják a fogközök tisztítását, mondván, ez nem is annyira fontos, egyfajta úri huncutság, amit a szuper lelkiismeretesek szoktak végezni, ám valójában nincs jelentősége, pedig ugyanolyan fontos, mint a fogkrémes fogmosás!

Fogorvosok tanúsíthatják, hogy a legtöbb szuvasodás éppen, hogy a fogközöknél indul el – a fenti tévhitnek köszönhetően.

  • A fogkő ártalmatlan, bár csúnya?

A fogkő távolról sem csak esztétikai probléma. Az elmeszesedett lepedékben nyüzsögnek a baktériumok, többek között azok, amelyek a fogszuvasodást vagy az ínygyulladást okozzák.

  • A szájvizes öblögetés felér egy fogmosással?

Sokan összetévesztik a frissesség érzését az igazi tisztasággal. A szájvizek nagyon kellemes, üde leheletet adnak, és az antibakteriális fajták elpusztítják a szájban található kórokozók nagy részét – sajnos a hasznos baktériumokat is.

Ám akármilyen hevesen öblögetsz is a szájvízzel, a lepedék egy részét a víz nem viszi le, nem beszélve a fogak közé szorult ételmaradékokról. A fogkefe fizikai erőkifejtését és a fogköztisztító eszközök hatékonyságát a szájvíz nem tudja pótolni!

  • A fogmosásnak 2 percig kell tartania?

Sokszor halljuk, hogy 2, esetleg 3 percig kell tartania a fogmosásnak. Valójában nem az idő számít, hanem az, hogy minden fog minden felületét megtisztítsuk. Ez egy gyakorlott, átlagos sebességgel fogat mosó felnőtt esetében körülbelül 3-4 perc.

Ám a gyerekek, a kevésbé gyakorlottak, a lassabban fogat mosók, a mozgásukban korlátozottak számára még ez a 3-4 perc is kevés lehet

  • A fogkefét akkor kell lecserélni, amikor szétmentek már a sörtéi?

A fogakon, ínyen, szájban levő baktériumok a fogmosás során a fogkefére kerülnek, és egy laza öblítés, amivel befejezzük a fogmosást, nem mossa le őket maradéktalanul.

Ezért ajánlják a fogorvosok, hogy 3 havonta érdemes lecserélni a fogkefét, akár szétment a sörtéje. akár nem, mert addigra olyan sok baktérium telepedik meg rajta, hogy a fogmosással szinte „bevisszük” azokat a szájunkba. 

Léteznek praktikák, népi hiedelmek, amelyeknek vélt vagy valós hatásuk lehet a fogaink színére. Lássunk néhányat!

Ügyesen megválasztott smink 

Először is, hacsak fogaink nem kifejezetten szürkék-sárgák, akkor egy ún. kékes árnyalatú vörös rúzs elmélyítheti a fehér szín optikai hatását. A lágyabb árnyalatoknál viszont a melegebb tónusok emelik ki a fogak fehérségét.

Érdekesség, hogy vannak már kifejezetten erre a célra kifejlesztett rúzsok, vagyis amelyek optikailag fehérebbnek láttatják a fogakat. 

Szódabikarbóna 

Valóban alkalmas arra, hogy erős szemcséivel ledörzsölje a fogakra tapadt, sokszor a redőkben megbújó, elszíneződést okozó anyagokat. Ez a hatás nem túl jelentős, inkább a fogszín megőrzésére jó. Van azonban egy veszélye is: ha túl erősen dörzsölöd fogaidhoz, megsértheted a fogzománcot. Ezt saját tapasztalatból is meg tudom erősíteni. Én nem javaslom! Kamaszkprpmban így tettem tönkre a fogzománcom. 🙁

Eper 

Pár éve divatba jött az eperpép mint fogfehérítő trükk. Tény, hogy valamilyen tisztító hatása van. Egyébként nem csak az epernek: a legtöbb gyümölcsben vannak savas kémhatású anyagok, amelyek eltávolíthatják a fogak redőiből a szennyeződéseket. Ám épp ezért csínján is kell bánnunk velük!  Fontos az is, hogy utána alaposan moss fogat, hiszen az eperben gyümölcscukor is van, amely fogszuvasodást okozhat.

A fogzománc nem szereti a savas közeget: ilyenkor könnyen felpuhul, és még a fogkefe puha sörtéi is kárt tudnak tenni benne. Ezért nem igazán ajánljuk a gyümölcspépes „fogpakolást”.

Banánhéjas bedörzsölés 

A házi módszerek egyik különös példája a banánhéj belső felével való bedörzsölés. A titok a banán magas káliumtartalmában rejlik: azt mondják, ettől lesznek világosabbak a fogaink. A beavatottak szerint legalább 15 percig kell a fogakon tartani a pépesített anyagot, és ezt a kívánt hatás érdekében legalább hetente kétszer kell végrehajtani. A banánhéjmódszer hatékonyságáról nem vagyunk meggyőződve, ám az eljárás ártalmatlannak tűnik – ez végül is egy jó pont.

A következő részben a gyerekek fogai körüli babonákról írok!

Szép estét és helyes szájápolást kívánok!

Ildikó

Hiedelmek a szépségápolás terén I.

Sziasztok!

Most egy olyan sorozatot indítok, amiben a szépségápolásban elterjedt hiedelmekről írok. Mi igaz ezekből, és mi nem.

A babonák egyidősek az emberiséggel, és miért pont a szépségápolással kapcsolatban ne lennének a köztudatban elbizonytalanító, fura, értelmetlennek tűnő, vagy éppen vicces hiedelmek?

A hajjal kezdeném.

A hajjal, illetve a hajvágással kapcsolatban kering talán a legtöbb babona.

  • Az egyik klasszikus, amit már mindenki hallott – ha mástól nem, akkor a Sex és New York Samantájától – ha kihúzol egy ősz hajszálat, akkor három másik jön el a temetésére, azaz három új ősz hajszálad lesz. Bármilyen rémisztően is hangzik ez, egy hajhagymából általában egy hajszál nő ki, szóval valójában nincs mitől tartani. Az, hogy idővel mindenkinek folyamatosan egyre több ősz haja lesz, természetes, és jobb őket békén hagyni, mert a sűrű, de ősz hajnál a sűrű és ritka sokkal rosszabbul néz ki.
  • Migrénesek kedvence lehet az a mondás, mi szerint, ha Nagypénteken vágatsz hajat, akkor az év hátralévő részében elkerül a fejfájás. Szerintem ezt sem érdemes készpénznek venni.
  • A kínai újév napján pedig azok, akik gazdagok szeretnének lenni, lehetőség szerint ne mossanak hajat, mivel ez állítólag egyúttal elmossa a jó szerencsét is.
  • Ha pedig már hajvágás: létezik egy olyan hiedelem is, mi szerint a levágott hajat minden esetben el kell égetni, mivel a kidobása balszerencsét hoz. Arról sajnos nem szól a fáma, hogy mi van akkor, ha nem égetik el, de nem is dobják ki, hanem például paróka készül belőle.
  • A kisbabák haja pedig úgy tűnik, a szabályt erősítő kivétel lehet a babonák rendszerében, mivel állítólag az első hajvágásuk után érdemes megtartani egy tincset, mert szerencsét hoz. Ki érti ezt?
  • Emellett ráadásul állítólag még fésülködésnél sem lehetünk elég óvatosak, mivel úgy tartják, hogy ha leejtjük a hajkefét, miközben a tincseinket fésüljük, akkor hamarosan csalódásban lesz részünk.
  • Leejteni egyébként a kézitükröt sem szerencsés, mivel a szinte mindenki által ismert babona szerint a törött tükör, hét év szerencsétlenséget jelent (meg kapásból némi takarítást is).
  • Tükörügyben még azt is érdemes tudni, hogy létezik olyan hiedelem, ami állítja: nem szabad tükröt úgy felakasztani, hogy csak a fejünk látszon benne, mert aki ilyenben nézegeti magát, annak sokat fog fájni a feje.
  • A zsíros hajat nem szabad naponta mosni. Ez nem igaz. Csak a túl erős samponok válthatják ki az újabb zsírosodást. Egy gyenge, kifejezetten zsíros hajra készült samponnal nyugodtan lehet naponta hajat mosni. Ezenkívül kinek van szüksége egy lepukkant frizurára és viszkető fejbőrre?
  • A lófarok megtöri a hajat
     Ha huzamosabb ideig lófarokba kötöd a hajad, akkor bizony a szálak megtöredezhetnek a megkötésnél. Egyszóval gyakran váltogasd a frizurád. A hajad egy csatt segítségével is feltűzheted.
  • A frufru lehet az oka a pattanásos homloknak?
    Valójában csak abban az esetben, ha zsíros, problémás a bőröd. Akkor ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy pattanások keletkeznek, mert a bőr nem kap elég levegőt. Ezenkívül még pattanásokat előidéző baktériumok is kerülhetnek a frufruról a bőrre, és további gyulladásokat eredményezhetnek. Ha ez ellen tenni szeretnél, akkor időnként csatold félre a frufrudat, és naponta többször töröld át a homlokodat alkoholmentes toniccal vagy aromavízzel.
  •  A rendszeres vágástól erősödik és gyorsabban nő a haj
    Genetikailag meghatározott, hogy milyen erős a hajad, a vágás ezt nem befolyásolja. Ennek ellenére a hajvágás után dúsabbnak hat. De csak azért, mert a vékony, töredezett végeket eltávolították. A vágás a haj növekedésének gyorsaságára sincs hatással. A haj átlagosan egy-másfél centit nő egy hónapban, akár voltál fodrásznál, akár nem.
  • Száz átkeféléstől csillogó lesz a haj? Valóban.
    A nagymama trükkös ládikájából kölcsönzött ötlettel elsősorban a haj kiszáradását tudod elkerülni. Hiszen a keféléssel a fejbőrön található zsír eloszlik az egész hajon, és szuper csillogást idéz elő! A mai hajápoló szereknek köszönhetően azonban elég 10-20 átfésülés. Arra ügyelj, hogy a kefének fejbőrt kímélő természetes sörtéje legyen. Ha azonban zsíros a hajad, a nagyi trükkjét elfelejtheted, mivel a rendszeres kefélgetés következtében még aktívabb lesz a faggyútermelés.
  • Hajmosáskor kétszer kell samponozni

Hacsak nem rettenetesen zsíros a hajad, nincs értelme a kétszeres samponozásnak, sőt, ez a módszer túl sok természetes faggyút mos ki a hajból.

Hát én kezdetnek ennyit találtam! 🙂

Ha ti tudtok még, örömmel veszem, ha megosztjátok velem. Akár itt a hozzászólásnál, akár privátban, emailben, vagy messengerben. Előre is köszönöm! 🙂

Szép estét mindenkinek!

Ildikó

Újév napja?

Sziasztok!

Évnyitásként nézzünk egy kis történelmet az év kezdetéről. 🙂

Mikor volt, van?

Újév napja évezredek óta különleges dátum az emberiség számára, a legtöbb kultúrában az ókor óta ünneplik.

Mit ünneplünk azon, hogy a Föld megkerülte egyszer a Napot?Mi történik ezen az éjszakán, és miért pont ekkor?

Hogy mi miatt éppen január 1-je az újév, arra eléggé prózai a válasz:

Nem tudjuk pontosan.

Kezdetben az újév napja mindig valamilyen csillagászati vagy természeti jelenséghez kötődött, mint például a tavaszi nap-éj egyenlőség.

A hagyomány szerint a legelső ókori római naptárt a városállam legendás alapítója és első királya, Romulus vezette be. Az első hónap pedig a Martius (Mars hónapja, március). Ezt a nevezetes napot tekintették az újév napjának.

Kr. e. 153-ban azonban, pontosan nem tudni, mi okból, az év hivatalos kezdőnapja a Kalendae Ianuariae (január) lett, amelyet Julius Caesar naptárreformja tett véglegessé Kr. e. 46-ban.

Talán ezért?

Az isteneik közül az egyik legtiszteltebb Janus, a kétarcú római isten, a kezdet és a vég, az átjárások, kapuk, a be- és kijárás megtestesítője volt. Egyik arcával a múlt, a másikkal a jelen felé forduló, ízig-vérig római nagy szellem nevét őrzi a Ianuariae, azaz január hónapnevünk. 

Január elseje a birodalom hanyatlásáig tartotta magát, mígnem a keresztény tours-i zsinat, mint nemkívánatos pogány dátumot 567-ben egyszerűen eltörölte.

A következő ezer esztendőben ide-oda rakosgatták a napot Európában: ünnepelték karácsonykor, máshol húsvétkor, sőt március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján is (a dátum bosszantóan felidézhette a tavaszi nap-éj egyenlőség pogányok ünnepelte fordulópontját).

A zűrzavarnak XIII. Gergely pápa naptárreformja vetett véget 1582-ben. Bullájában ellentmondást nem tűrően kijelölte a nevezetes napot: a karácsonyt követő nyolcadik nap lesz az új év kezdete. Azaz újra január elseje.

Ugyan vargabetűkkel, évszázadok alatt, de eljutottunk a rögzített, hivatalos december 31-éhez.

De nem mindenhol ilyen egyszerű

Mit kezdjünk a kínai újévvel (mozgó dátum, január 21. és február 21. közé esik, és tavaszünnepnek hívják),

a zsidó újévvel (mozgó dátum, szeptember 6. és október 5. közé esik)

vagy az iszlámmal (mozgó, 2021-ben augusztusban jön) és a perzsával (március 21., az legalább egyértelmű)?

A pravoszláv világban az év első napjaival kezdődnek az ünnepek és a megérdemelt pihenés. A Gergely-naptár szerinti „rendes” újévet követi az ortodox karácsony.

 És ha ez még mindig nem lenne elég, ráadás ünnepnek ott van a régi újév, amelynek fogalma elsőre kissé furán hangzik. A régi újév a naptárok közti eltérés miatt van.

 Hivatalosan a régi újév, amely január 13-ra esik, nem munkaszüneti nap, de annak megünneplése változatlanul tradíció.

Akkor?

A január elsejének önmagában semmi jelentősége.

Az életünk azonban véges, az időt pedig, amit megélünk, ösztönösen, óhatatlanul periódusokra osztjuk, szükségünk van a ciklikusságra és a jeles események megünneplésére. Ennek pedig legkézenfekvőbb, módja az év, ami nem egy megszerkesztett, kimódolt, esetleges időtartam, hanem a legősibb civilizációk, az emberiség legősibb megfigyelése: éppen egy év elmúltával ugyanaz a csillagos égbolt tárul elénk egy adott helyen, bárhol is vagyunk a Földön.


2020. 12.21. Ritka bolygóegyüttállás. A jelenséget “betlehemi csillagnak” vagy “a karácsony csillagának” is szokás hívni. Ez az együttállás Jézus születésekor is bekövetkezett. Azért is különleges, mert közel 800 évente egyszer fordult elő.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy 2020 a legtöbbünk számára igazán nehéz év volt: a koronavírus járvány és a vele járó gazdasági válság, a munkahelyek elvesztése, az oktatási rendszer megbolygatása és a kijárási korlátozás, ……… mind-mind megnehezítették az összes korosztály, család életét.

2020 szilvesztere 🙁

Bízzunk benne, hogy a következő év jobb lesz, jómóddal, jövedelmező új állásokkal, családi nyaralásokkal, egészségben, együtt a szeretteinkkel, öleléssel………!

Boldogabb és szebb új évet kívánok nektek!

Ildikó

Óév búcsúztatás

Sziasztok!

Év végére hoztam nektek még pár újév köszöntő verset pár kedves képet és néhány idézetet.

Fogadjátok szeretettel! 🙂

Galambos István

Újévi köszöntő

Reménykedve vágyakozom,
hogy a holnap szebbet hozzon
a tegnapnál … – Nektek, nekünk!
Bár mindnyájan így szeretnénk!
…optimistábbak lehetnénk
jövőnk felől… – Reménykedjünk,
hogy az évnek elteltével
viselhető egészséggel
ezt az óhajt ismételjük:
Reményteles eljövendőt,
eredményes új esztendőt
adjon Isten – Nektek, nekünk!

Nagy Sándorné

Újévi köszöntő

Koccintunk az újévre,
a jobb, békés jövőre.
Legyen hitünk, szeretetünk,
ez maradjon meg nekünk!
Mosoly legyen, ne szomorúság,
ettől szebb lesz majd a világ!
S ha a Himnusz majd elhangzik,
a jó kívánság kikívánkozik.
Kívánjunk mindenkinek boldog újévet,
szívünkben teli reménységet!

Az év vége nem a vég, sem a kezdet, hanem a folytatás; minden bölcsességgel, amelyet a tapasztalatok bennünk rejthetnek.

Hal Borland

Semmi sem december harmincegyedikén ér véget, és semmi sem január elsején kezdődik el, kivéve a naptárt.

Kovács Eszter

Elmúlt egy év! Csak egy atom az örökkévalósághoz viszonyítva s mégis sokszor csaknem elviselhetetlen teher egyesekre nézve. Így hát sokan fel fognak lélekzeni ab­ban a boldog tudatban, hogy a terhet levették róluk és boldogok lesznek abban a reményben, hogy az újév kevesebb gondot és talán egy kevés szerencsét is fog hozni számukra. Mások pedig sajnálni fogják, hogy a szép óév, mely oly sok jót hozott nekik, oda van, visszavonhatatlanul elveszett a múltnak árjában.

Cinkotai Nagy Endre

Ahogy a vándor, aki céljához ért, hátra­tekint, hogy végig nézze az utat, amelyet, ha­bár arcának verejtékével, megtett, nekünk is úgy illik, hogy az év végén még egyszer visszanézzünk az óévbe. Némely nap bár eső és vihar nehezítette meg utunkat, egy év se volt olyan rossz, hogy ne hozott volna egy kevés napsugarat is.

Cinkotai Nagy Endre

Nem vagyok olyan hangulatban, hogy bármit is elhatározzak a jövő évre. Inkább megpróbálok arra koncentrálni, hogy csak azzal foglalkozzak, ami igazán fontos. Hogy törődjek azokkal, akiket szeretek.

Josie Silver

Nekem ez az utolsó tetszik legjobban! 🙂

Mindenkinek szép és boldog, új évet kívánok!

Ildikó

Karácsony

Ezzel a verssel és a képeimmel, szeretnék mindenkinek nagyon kellemes ünnepeket kívánni!

Aranyosi Ervin: Legyen minden nap karácsony…

Legyen minden nap karácsony,
minden óra a szereteté.
Legyen Béke a nagyvilágon.
Legyen a szíved mindenkié.

A mosolyod legyen a hírnök,
és bátran nyújtsd a kezed,
Szálljanak el a gond felhők,
fújja világgá szereteted.

Legyen végre az egész világunk
egy hatalmas nagy család
és öltöztessünk fel, amerre járunk
minden élő fenyőfát.

És égjen a házunkban adventi gyertya
és sohase aludjon el,
mert Hitnek, Békének, s a Szeretetünknek
örökké élnie kell!

A remény lesz benned az útmutató
az iránytű szemed elé,
Bár hová mész, bár merre indulsz
az utad a szereteté.

A boldogság legyen örökös vendég,
s az ország egy nagy család.
Ha szeretetünkkel gazdaggá tennénk,
olyan szép lenne ez a világ.

Legyen minden nap karácsony,
minden óra a szereteté.
Legyen Béke a nagyvilágon.
Legyen a szíved mindenkié.

Advent IV.

Sziasztok!

Ma lángra lobban a negyedik gyertya is.

Írtam már az első adventi koszorúról és naptárról. Most találtam még néhány érdekességet, amik nem annyira ismertek, erről az időszakról. 🙂

  1. Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek. A VII. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben számukat, s az adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé a katolikus egyházban.
  2. Egy babona szerint, ha az adventi időszakban egy eladósorban lévő lány egy harang köteléből három darabot letép, és a hajába köti azokat, akkor biztos lehet benne, hogy a közeljövőben kérőre talál majd. 
  3. Az Alföldön a lányok a hajnali misére való harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet “édesgessenek” maguknak.
  4. A hajnali mise idején, Erdély területén zárva kellett tartani az ajtókat, ablakokat azért, hogy az állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak be és távol tartsák őket. Arra felé abban hittek, hogy nem csak mindenszentekkor, halottak napján jöhetnek elő ártó lények, hanem ebben az advent időszakában is.
  5. Szent András napját tréfásan disznó ölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert olyankor böjtöltek az emberek.

Kinek, mit jelent az adventi koszorú napjainkban?

Az első gyertya

Advent első vasárnapjának fogalomköre a hithez kapcsolódik. Ezen a vasárnapon a gyertyagyújtás közben érdemes végiggondolni hitünket, azt, hogy miben, mikben hiszünk, s hogy hiszünk-e egyáltalán, vagy pusztán kiüresedett rítusként gyújtjuk meg az adventi koszorú gyertyáit. Hitünk szerint mit ünneplünk karácsonykor? A kis Jézust? A szeretetet? A fenyőfákat? Az ajándékozást? A vásárlást? A családot?

A második gyertya

A bronzvasárnap üzenete: a remény. Miben reménykedünk? S mit teszünk meg reményeink, vágyaink valósággá váltásáért? Érdemes gyertyagyújtás után végig gondolni álmainkat, vágyainkat és céljainkat. Kérdés, hogy reményeid megvalósulnak-e? Vagy pont ellenkezőleg, reménytelenségben éled az életedet? – A második gyertya meggyújtásával talán változtathatsz ezen is!

A harmadik gyertya

Ezüstvasárnapon az öröm kerül a középpontba. Ezen a vasárnapon már előre lehet örülni karácsony eljövetelének. A gyertyagyújtás után pedig ne csak azon gondolkodjunk el, mi okoz nekünk örömet, és minek örülnénk karácsonykor. De ahogy a katolikusok ilyenkor Szűz Máriára irányítják a figyelmüket, ugyanúgy mi is gondolkodjunk az anyaságon, a teremtésen és a nőiességen!

A negyedik gyertya

Aranyvasárnap jelmondata a szeretet. Már mind a négy gyertyát meggyújtjuk, s elgondolkodhatunk azon, hogyan van jelen az életünkben a szeretet, mint az elmúlt három vasárnap fogalmait egyesítő erő. Tudják-e a szeretteink, hogy mit érzünk irántuk? Képesek vagyunk szeretetet adni és elfogadni is?

Most pedig jöjjenek a versek! 🙂

Nyiraty Gábor

…s él Tebenned!
Közel a karácsony, mégis oly távol,
adventi koszorún négy gyertya, látod,
három lila és egy rózsaszín,
a szeretet fénye növekszik,
s hétről hétre táplálja a szívet,
megtölti azt reménnyel s hittel.
S merre jársz, utadon egy csillag vezet
a sötétségből a fényesség fele,
hol egy hittel átszőtt, szent éjjelen
a csoda megszületik, s él Tebenned.

Kökény Éva: Régi karácsony

Ma is hallom a harangzúgást, s látom a betlehemi kisdedet

csak behunyom a szememet, s újra látom szüleimet,

és a négy boldog gyereket.

Ó, hogy vártuk csengő szavát, angyalhajas karácsonyfát,

Kisjézuska ajándékát: aranydiót, piros almát,

alvós babát, meleg csizmát!

Ha behunyom a szememet: újra látom a misére

fázón igyekvő híveket, testvéreim és szüleim

melengették kezemet.

De szép is volt! Ma már emlék: lámpák fénye, éji árnyak,

rágondolni ma is oly jó: ahogy éjjel csizmánk alatt

ropogott a frissen hullt hó.

Ma is hív még a harangszó, kis jászolban gyermek Jézus,

gyertya lángja, szeretet. Csak azóta elárvultam,

unokák fogják a kezemet.

Szép fenyőfa, várakozás…A karácsony manapság is

éppen olyan tündérálom, tágra nyíló gyermekszemek,

aranyszálak angyalszárnyon.

A fehér hó talpam alatt ma is ugyanúgy ropog.

A gyermekeim szeméből szüleim arca mosolyog.

Éjek! Fények! Emlékek!

….vigyáznak rám fentről a csillagok.

Legyen szép estétek!

Ildikó

Advent III.

 Így lehet boldog karácsonyunk

Nagyszüleink jó tanácsai

  • Használjunk csak készpénzt, abból is csak annyit, amennyi rendelkezésre áll

A nagyszülők nem mentek bele adósságba az ünnepek miatt. Volt egy költségvetés, amit a puszta szükségszerűség határozott meg.

  • Süssünk a nagyi receptjei közül

A régi receptkönyvek és feljegyzések sok családban fellelhetők. Ha nincs meg, jó indok felhívni a rég nem látott unokatestvért, rokont.  Nem baj, ha nem tökéletes, nem olyan az íze, mint gyermekkorunkban volt, de ezzel az egyszerű cselekedettel jót teszünk szeretteinknek is, és kicsit körénk varázsolja azokat is, akik már elmentek. Ha nincs recept, ami öröklődött a családban, keressünk olyan karácsonyi süteményt, amely gyerekkorunkra emlékeztet.

  • Díszítsük otthonunkat természetesen

Nagymama, amit el kellett a kamrából, pajtából hozott elő, és azzal díszítette otthonát karácsonyra.  Nézzünk körül otthon, hogy megtaláljuk a természet díszeit otthonunkba. Sok természetes elem szebb és a frissesség és szabadság jelképei. Egy fenyőtoboz, egy koszorú vagy egy szép üveg, amibe vágott zöldet tett a nagyi és behajtott egy szép fehér bogyós ágat. Lehet díszíteni csipkebogyóval, kökénnyel és a pattogatott kukoricával a fát is.

  • Töltsünk minél több időt együtt

Ez az, amit emlékezni fogunk év múlva, nem az, amit adott vagy kapott ajándékba Süssünk sütiket a gyerekekkel, tervezzünk egy társasjátékos családi estét, beszélgessünk….. A lényeg az, hogy együtt legyünk azokkal, akiket szeretünk és fontos jelen lenni a pillanatban a család és a barátok számára.

  • Segítsünk másokon

A nagyszüleik lehetőségükhöz képest segítették a náluk szegényebbeket. Nem kell, nagy dolgokra gondolni. Lehetnek ezek házi finomságok, mint például a sütemények, lekvárok, szörpök és a kenyér. Lehet egy ajándékkosár házi fűszerekkel, biztató idézettel. Nagyon fontos meglátogatni azokat az embereket, akikről tudjuk, hogy magányosan, egyedül töltik az ünnepet.

  • Öltözzünk az alkalomnak megfelelően

Ha megnézzük a régi képeket a szülőkről és a nagyszülőkről, akkor láthatjuk, hogy mindenki szépen felöltözött a nagy ünnepnek a tiszteletére. Persze, aki azt szeretné, kényelmes a pizsamában is lehet karácsony reggel, de az ünnepi pillanatokban a gyerekek és a felnőttek is az alaklomhoz illően öltöztek.

  • Tartsuk meg a karácsony titokzatos varázsát és osszuk meg emlékeinket

Régen ilyenkor beszélgettek a családok, hiszen televízió sem volt. Most, ha velünk van még a nagyi, akkor kérdezzük meg a régi szokásokról, vagy arról, hogy mit kapott ajándékba, amikor gyerekek volt. A történetek megosztása, hagyományok és értékek meghatározzák a családot és egy nagy ajándék, hogy egymással lehetünk, és nem kerül egy fillérünkbe sem, viszont komoly útravalót ad. Mi is mesélhetünk régi, szép, akár mókás karácsonyokról a gyermekeinknek.

Nagyszüleink jól tudták, hogy a tél a pihenés ideje. Nem véletlenül volt december elnevezése a régiek nyelvén az álom hava. Az együtt töltött minőségi idő semmivel nem pótolható.

Figyeljünk egymásra! És ne csak így decemberben.

Kicsit most is elkalandoztam, de most jöjjenek a versek! 🙂

Borsi Gábor

Adventi zöld fenyő

Fehér hó lepi el a völgyeket s a hegyeket,
A hóesés látványa megtöri a hideget.
Advent éjjel szállnak az égből a hópelyhek,
Ennek örülnek a felnőttek s a gyermekek.

Kelléke ez a karácsonyi nagy boldogságnak
Díszes fenyőfa csillogása a szobában.
Zöld fenyő illata az oly megnyugtató,
Ma minden varázslatosan szép és jó.

Rád nézve árasztod a hangulatot,
Karácsony, te ezt jobban tudhatod.
Ünnepeink között a legszebbik,
A szeretet lelkünkbe ma csordultig megtelik.

Kedves, zöld fenyő, majd szépen feldíszítünk,
Hisz csakis veled lehet teljes az ünnepünk.
Csúcsodra ma ragyogó csillagot rakunk,
Ezzel emeljük az ünnep fényét s boldogságunk.

Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

Szép estét, kellemes ünnepvárást!

Ildikó

Advent II.

Sziasztok!

A vers mellé hoztam pár érdekességet is. 🙂

Az első adventi koszorú

Először valamikor 19-20. században készítették.

1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, és karácsonyig minden nap eggyel többet gyújtott meg.

Valószínű a rohanó világnak köszönhetően, ma az adventi koszorún négy gyertya díszeleg, a négy adventi vasárnapot jelképezve. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm és szeretet.

Az adventi naptár

Az ötlet egy leleményes sváb anyuka fejéből pattant ki, akinek a kisfia mindig rettentően türelemetlenül várta a karácsonyt. Az anyuka fogott egy darab kartont, amire rávarrt 24 habcsókot, és megengedte a kisfiúnak, hogy minden nap megegyen egyet. A kisfiút, nagyon boldog volt, anyukája pedig nem is sejtette, hogy az ő kis házipraktikájából egyszer még hatalmas üzlet lesz.

A már felnőtt Gerhard Lang orvosi könyvek kiadásával foglalkozott. 1903-ban jutott eszébe, hogy édesanyja ötetét valamilyen módon meg kellene ismertetni a világgal. Ekkor született meg az első igazi adventi naptár, amelyet 1904-ben az egyik stuttgarti napilaphoz adtak ajándékba.

A naptár a Karácsony országában nevet viselte és két kartonlapból állt. Az egyiken 24 kis vallásos versike szerepelt, a másik pedig 24 kis képből állt, amelyeket ki kellett vágni és a versikékre ragasztani.

richard_ernst_kepler_im_lande_des_christkinds.jpg

Ma az adventi naptár ugyanolyan szimbólum lett, mint az adventi koszorú. Főleg a gyerekeknek, készítsünk mi is adventi naptárakat, hogy egy kis játékkal a várva várt karácsonyi ajándékok iránti vágyaikat ellensúlyozzuk.

Tóth Enikő Enci

Angyalok járnak…

Angyalok járnak fent a hegytetőn,
tündérmesékből csipkét lehelnek,
s amikor érzed, minden összedől,
veled együtt bánatot temetnek!

Advent felé így gyakrabban jönnek,
ezüstöt szórva néznek csillagot,
s amikor mégis lehull a könnyed,
rögtön egy gyöngyszem abból készül ott…

Föld gyöngyeiből életet fűznek,
elérnek télen várva a csodát,
sok régi gondot végleg elűznek,
csak hívják Isten egyszülött Fiát!

Angyalok járnak, megérintenek,
velünk várnak ők, szárnyuk lenge fény
adventi gyertya lángjai felett,
szívedben ébred újra a remény…

Mészáros István (robe)

Legszebb ünnep
Jönnek a hétvégék szép sorjában
egymás után a naptárban.
Minden vasárnap mást és mást jelent,
de van négy is, ami az advent.

Vannak ünnepek számosan az évben,
egytől egyik mind örömmel élem.
Azonban mit magával hoz az advent,
mind közül a legtöbbet jelent.

Négy vasárnap a felvezetése annak
az igazi szeretettel teli napnak,
amikor minden igaz ember szíve
őszinte szeretet melegével van tele.

Gyermeki az izgalom mindenki lelkében,
jön egy szent este, amikor velünk a béke.
A béke, a nyugalom, a csendes éj,
ajándék ez a nap, valami véget ér.

Lezárul egy év, aminek emléke kétes,
van, kinek könnyed, van, kinek könnyes.
A lelkekben új vágyak ébredhetnek,
nincs határa a képzeletnek.

Éljük meg ezt az estét hittel, békével,
teljünk el magunk és mások szeretetével.
Átölelünk képzeletben mindenkit a világon,
ezért a legszebb ünnep a karácsony.


További szép napokat kívánok!

Ildikó

Adventi versek I.

Sziasztok!

Az ünnepre való felkészüléshez szeretnék segítséget nyújtani ezzel a kis sorozatommal. 🙂

Advent jelentése – a nyugalom, az elmélkedés, az adakozás és megnyugvás időszaka.

Az advent a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak.

A legtöbb ember számára ez a rohanás, az ajándékok beszerzésének, a takarítás, a kalácssütés és a készülődés ideje, de ne feledkezzünk meg a valódi jelentéséről.

Advent wreath with one burning candle

Nyiraty Gábor

 Várd a csodát!

Nehéz időkben is hinni kell,
s várni a szépet, a csodát,
fenyőfont koszorún égi jel,
három lila s egy rózsaszín láng.
A szeretet ott van mindenhol,
van, hogy csendben, s nem szól,
de akkor is ott van kimondatlanul,
s mint hópihe, mindenkire hull.

Mészárosová Melinda

Mérhetetlen szeretet
Egyszer régen, nagyon régen,
valamikor tündérek táncoltak a jégen,
jégsapkájuk volt, csillámport hintettek
pálcájukkal szét, s e por, ez jelentette
a szeretet s béke jelét.

Különösképpen a táncukat adventkor járták,
s ettől a szíveket szeretetbe zárták,
mérhetetlen szeretetet osztottak így szét,
s a szegénynek is így volt szép.

Kedves, kis tündérek amerre jártak,
ha szegénynek, ha gazdagnak
adtak szeretetvásznat, e vászonra
mécseske került, mi a szeretettől lángra derült!

Először csak egy kis mécses dalolta
a szeretet dallamát, aztán sorban
kettő s három, és jaj, a negyediken
eljött lassan a Karácsony!

Szép hetet és kellemes ünnepvárást!

Ildikó