Sziasztok!
Pár szót szeretnék írni a halottak napjáról!
HALOTTAK NAPJA
„ Ne nézzetek rám borzalommal,
ha meghalok:
az a halott a koporsóban
nem én vagyok.
Csak hamu az, elomló televény.
A láng eltűnt. A láng, – az voltam én.… ”
/Gárdonyi Géza: Ha meghalok/
A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt hívekért szól.
Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját.
Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Az európai kultúrában és így Magyarországon is, a krizantém a kegyelet és emlékezés virága, Az emberek halottak napján ezzel díszítik elhunyt szeretteik sírját.
AZ ÜNNEP TÖRTÉNETE
Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven.
Február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát.
A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját.
Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá.
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is.
A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt.
A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem.
Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak.
Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta.
Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték.
Az evangélikusok a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, ugyanabban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé.
A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról.
Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában több halottak napja is szerepel.
A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik.
A halottak napját az anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai – amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket.
A zsidó hagyományokon belül Mózes halálához köthető a halottakról való emlékezés a legerősebben.
Sokan a jom kippur ünnepekor emlékeznek meg halottaikról.
Úgy gondoltam ennyit nem árt tudnunk, erről az ünnepünkről.
Ildikó