Mire vigyázzunk nyáron!

Sziasztok!

Megjött végre a várva várt nyár, az összes jó és rossz tulajdonságával!

Mire figyelj oda a nagy melegben?

A természetben tartózkodás veszélyei!

A jó idő nem csupán minket, hanem az élővilágot is előcsalogatja, köztük a szúnyogokat, a kullancsokat, a méheket és a pókokat is. Az általuk okozott csípések nem minden esetben jelentenek problémát, ám sokszor válthatnak ki allergiás reakciót, vagy akár fertőzést, és más különböző megbetegedéseket is okozhatnak. 

Akár a Magyarországi szúnyogfajok is hordozhatják a maláriát és a nyugat-nílusi lázat, nem is beszélve a csípés okozta kellemetlen viszketésről, mert a vakarása miatt a csípés el is fertőződhet. A kullancscsípés akár agyhártyagyulladást és Lyme-kórt is okozhat. 

Mire figyelj? 

Méh, darázs, szúnyogcsípés, valamint a leggyakrabban ismeretlen rovar csípése esetén előfordulhat kiterjedt lokális reakció, de súlyos allergiás reakció is kialakulhat – mondta el dr. Kinyó Ágnes egyetemi adjunktus, aki súlyos reakció esetén azonnali orvosi ellátást, míg a duzzanattal, vörösséggel járó helyi reakció esetén hűtőkenőcsök, hűtőpaszta alkalmazása és antihisztamin szedése javasolt.

Amennyiben kirándulni, túrázni indulsz, a szükséges oltásokon túl használj rovarriasztó spray-t, illetve törekedj a zárt ruházatra, és kerüld a bozótos részeket. Minden alkalommal nézd át magad, vagy nézesd át magad, hogy van-e benned kullancs! Amennyiben trópusi országba készülsz, érdeklődj a kötelező és ajánlott oltásokról a Nemzeti Oltóközpontban. 

Ha medence mellett, tenger- vagy tóparton vagy.

A rekreációs célokra használt vizek, mint a gyógyfürdők, strandok vagy akár a termálvizek is tele lehetnek olyan baktériumokkal és kórokozókkal, amelyek hasmenést, gombás fertőzéseket vagy különféle bőrbetegségeket, szemfertőzéseket is okozhatnak. A vízben lubickolás sajnos a fülünknek is árthat: a vízparton vagy strandon könnyen összeszedhető gombás fertőzés akár fülgyulladást is okozhat.  

Mire figyelj?

Ha strandon vagy, használj papucsot, még a zuhanyzáshoz is. Aki hajlamos a gombás fertőzésekre, annak ajánlott lecserélni úszás után a vizes fürdőruhát egy szárazra – ezt már csak azért is érdemes, mert a vizes ruhadarabok viselésekor nagyobb a veszélye a felfázásnak, illetve nő a húgyúti fertőzések esélye is. Tartózkodjunk attól, hogy lenyeljük a strand vagy tó vizét! 

Étkezés.

A meleg hónapokban jelentősen megugrik az ételmérgezés okozta megbetegedések száma. Előfordulhat szalmonellafertőzés, ami ilyenkor akár az egész családon végigfuthat, de a forróságban szinte bármelyik élelmiszer könnyen megromlik: főleg a tejet, tojást, majonézt tartalmazó és nem hűtött ételekkel kell fokozottan vigyázni. 

Mire figyelj?

Csak ellenőrzött szavatosságú, friss élelmiszert vásárolj, és a többnapos, bizonytalan állagú, színű és szagú ételeket semmiképp se edd meg!

Ha külföldön vagy, akkor fogyasztás előtt alaposan mosd meg és pucold meg a zöldséget, gyümölcsöt. 

Az úti csomag része akár a széntabletta is lehet, illetve olyan ásványi sókat tartalmazó porok, amelyeket oldat formájában lehet fogyasztani hányás, hasmenés esetén az elvesztett ionok pótlására, a folyadékháztartás egyensúlyának megőrzésére” – tanácsolja a szakértő. 

Ha hőségben vagy.


Strandon, vízparton, vagy akár egy kánikulában tett városnézés alatt is könnyen bekövetkezhetnek a napsugárzás és a hőség által okozott „megbetegedések”, vagyis a napszúrás, a leégés, a kiszáradás és a hőguta. 

Mire figyelj?

Dr. Kinyó Ágnes szerint a leggyakoribb bőrgyógyászati probléma a napégés, ezt a túlzott napozás és a nem megfelelő fényvédő krém használata okozza. Az 50-es faktorú fényvédő mindenki számára nyugodtan az alapcsomag része lehet 

A krémen túl figyelnünk kell az elegendő folyadékfogyasztásra, a nap sugarai ellen pedig könnyű ruházattal, kalappal és kendővel védjük magunkat. A déltől háromig tartó időszakban igyekezzünk kerülni a közvetlen napsütést! 

Most pár szó az izzadásról.

A nyár egyik kellemetlensége a fokozott izzadás.

Ennek lehetnek egészségügyi problémák is a hátterében, de én csak a meleg okozta, természetes izzadásról írok.

Természetes kellemetlenség: az izzadás

Bizonyára te is hallottál már róla, hogy az izzadság és más testváladékok az élet természetes velejárói. És ugye abban is könnyen megegyezünk, hogy ami természetes, az nem feltétlenül kellemes.
Ugye te is sokféle módon küzdesz az izzadás ellen? Akár dezodorral, akár hintőporral, netalán gyógyszerekkel vagy lézeres kezelésekkel… jó, ha tudod, hogy az izzadás nem más, mint a szervezeted nélkülözhetetlen élettani mechanizmusa. Fontos szerepet játszik a tested hőmérsékletének szabályozásában, a bőrfelszín bakteriális védekezésében, valamint a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyának megtartásában.

Az egészséges mennyiségű izzadásnak a hőleadás mellett számos jótékony hatása van a szervezet számára. A Michigani Egyetem kutatása szerint az ekkrin verejtékmirigyek működése segíti a sebgyógyulást, a felszíni sérülések lezárását. Amellett, hogy védi a bőrt, hasznos a mirigy által kiválasztott, dermcidin nevű antibakteriális anyag is.

Jövő héten arról írok majd, hogyan tehetjük elviselhetőbbé az izzadást.

Szép hétvégét!

Ildikó

Szent Iván-éj

Pár gondolat a Szent Iván-éjről

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő Szent János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik.

Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. Régen a tűzgyújtással a Napot segítették a sötétséggel vívott küzdelmében. A mágikus éjjel a varázslatoknak is kedvez: főként a szerelemben és a bőségben

Szent Iván-éj: varázslat és néphagyomány a napfordulón

A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot akarta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.


Szent Iván-napi magyar népszokások

A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk.

  • A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását (népies nevén lobogózást) a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.
  • Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.
  • A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány.
    Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket.

A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat.
A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti.
A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották.
A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: “páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk”.

A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel.)

  • Ehhez a naphoz, a tűzhöz kapcsolódó népszokások voltak például, hogy éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbetáncoltak, égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket a jövendő bő termés reményében vagy lángoló kereket gurítottak alá a dombokon.
  • A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel.
  • Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából,
  • míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.
  • Szeged környékén tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmúlasztására vagy megelőzésére.
  • Magyar Néprajz szerint: akinek elhalt kisgyermeke van, így juttatja gyümölcshöz a túlvilágon.
  • Más magyarázat szerint, aki a tűzbe aszalt körtét, almát vet, és ebből eszik, az nem betegszik meg.
  • A legismertebb eleme a szentiváni szokásnak a házasságjóslás, szerelmi varázslás;
  • a legismertebb rítus a Szent Iván-napi tűzugrás. Amikor a szalmából, többféle fából megrakott tűz fölött a lányok átugráltak, a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából sokféle jövendölést lehetett kiolvasni. Az utóbbi években egyre több helyen elevenítik fel a tűzugrás hagyományát, ugrálnak nők, férfiak vegyesen.

    A máglya alapanyaga tűzrevaló zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is lehetett. A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, másutt ez a fiúk feladata volt. Szent Iván estéjén kocsival mentek végig a falun Egyházgellén, minden házhoz bekiabáltak:
    “Rőzsét, rőzsét, adjanak rőzsét! Ha nem adnak rőzsét, elvisszük a tőkét!”

 

Az ugrásra – a múlt század végi szegedi leírás szerint – tréfásan így biztatták a résztvevőket: “Ne félj, pajtás, ugord át, nem süti meg a pofád!” A tűz átugrása közben párosító, kiházasító dalokat énekeltek, ezek sokszor igen hosszúak voltak, mert a falu, környék összes fiatalját “összeénekelték” egymással. Ismert a mondás: “Hosszú, mint a szentiváni ének”
 

  • Mihálygergén a búzavirágból font koszorút, amellyel a tüzet átugrották, a legközelebb álló fűzfára sorba felhajigálták. Úgy tartották, akié fennakad, az még azon az őszön férjhez fog menni.
  • Volt, ahol a hajadonok körbetáncolták a máglyát, majd miután az utolsó parázs is kialudt, kenderföldre heveredtek le hazafelé. Aki után felegyenesedett a letiport kender, az még abban az évben férjet talált magának.
  • A tűzbe egyébként illatos, gyógyító füveket is szórtak az asszonyok: a Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén.
  •  A mezítelenül szedett gyógyfüveknek egyébként különösen erős hatásuk van, ha Szent Iván éjjelén szakajtjuk le azokat
  • Ha pedig van otthon tűzszínű gyertyánk, hazatérve szerelmi varázst is űzhetünk.
    „Vegyenek elő egy sárga, narancssárga vagy piros – ez utóbbi a legjobb – gyertyát. Karcolják az aljába a kiválasztott nevét, majd gyújtsák meg. A gyertyát teljesen el kell égetni úgy, hogy egy kicsit éjfél után is égjen” – egy jósnő tanácsa. 🙂

Na de mi a helyzet a boszorkányokkal?
Természetesen ők sem maradhatnak ki: az év – akkor még – legrövidebb éjszakáját megelőző napon zöldellő faágakat tettek az ajtókra, ablakokra – még a tyúk ólakra is -, hogy megelőzzék a rontást, elűzzék a boszorkányokat. Még nem késő szedni néhányat. 😊

Remélem érdekesnek találtátok!

Nosza, ami tetszett próbáljátok ki! 😀

Szép hétvégét!

Ildikó

Szépségápolás régen

Sziasztok!

Miről sugdolózhatnak a Bál után című kép nőalakjai? Ha nem férfiakról, akkor minden bizonnyal a legújabb szépségtrükkökről.

A szépségért bizony már ükanyáink is hajlandóak voltak szenvedni, néha még az egészségüket, életüket is kockáztatni.

Már írtam arról, hogy milyen, sokszor gyilkos, praktikákat vetettek be a nők régen a csábítás érdekében az arcuk szépítésére.

Most lássuk a szőr kérdését és a hajviseletet.

Szőrtelen test

Már az ókori asszonyoktól kezdve mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak nem kívánatos szőrszálaiktól.

  • Egyiptomban kifejezetten népszerű volt a szőrtelenítés. a szemöldök kivételével minden szőrszálat leszedtek, még az intim területekről is. Leginkább méz és olaj keverékével gyantáztak, valamint használtak bronzból, kovakőből készült borotvát is. Talán náluk öltötte a legextrémebb méreteket a szőrtelenítés, ugyanis a fejükről is leborotválták a hajukat, és parókát hordtak, mivel a haj meghagyását civilizálatlan dolognak tartották.
  • A görögöknél is a csupasz bőr hódított, rendszeresen szőrtelenített mindenki, a nők még az intim területeken is, a férfiak viszont meghagyták a fanszőrzetüket. A rómaiaknál a minél simább bőr a társadalmi rangot is jelezte, ezért a lányok már az első szőrszál megjelenésekor csipeszt ragadtak, valamint használták a ma is alkalmazott “fonál” epilálást, amelynek a lényege, hogy egy fonaldarabbal összefogják a szőrszálakat, és kitépik. A gazdagabbak számára krémek is készültek gyantából, őrölt viperából, denevérek véréből.
  • Az iszlám kultúrában vallási előírás a szőrtelenítés: minden nő és férfi kötelessége, hogy gondoskodjon a test tisztaságáról a szeméremtest és a hónalj területén. A törökfürdőkben egy külön helyiségben végezték el ezeket a feladatokat egy nura nevű anyaggal, amely meszet és arzént tartalmazott. A szer alkalmazása egyáltalán nem volt veszélytelen, ha valaki tovább hagyta rajta, mint kellett volna, az adott területen felhólyagosodott a bőre.
  • Az 1500-as években a szőrzet eltávolításához egy másik jelentés is társult. A boszorkányok testét a nyilvános kivégzések előtt teljesen szőrtelenítették – kegyetlen módszerekkel – annak érdekében, hogy az apró nyílásokon eltávozhasson az ördög.
  • Medici Katalin szigorúan megtiltotta alattvalóinak a szeméremszőrzet eltüntetését, és ez a gyakorlat Európa más részein is érvényesült egészen a viktoriánus korig, amikor a felső rétegek körében az intim testtájak szőrtelenítése egyre népszerűbbé vált – erről árulkodnak a korabeli meztelen lépek is.
  • Ez a korszak más furcsa szőrfétisben is bővelkedik, így például a felső osztálybeli hölgyek a szép arc érdekében kitépkedték szempilláikat és szemöldöküket.

A reneszánsz festmények hölgyeit sem csúfítja sehol egyetlen kandi szőrszál sem. Az 1500-as évekből számtalan olyan könyvecske maradt fenn, amely a női szépségápolás trükkjeit részletezi. Többek között a szőrtelenítésről is beszélnek.

  • Egy ilyen könyvecske például arzén és mész összemelegítését és bőrre való felpakolását javasolja. Amikor a keverék égetni kezdi a bőrt (állítólag két Miatyánknyi idő szükséges ehhez), akkor meleg vízzel le kell mosni.
  • A 16. században már más alapanyagokat javasoltak a szőrtelenítéshez: többek között disznózsírt, mustármagot, borókabogyót, ecet és macskaürülék is szerepelt. Ezt némely receptek megspékelték fecskéből.
  • Nem csak a láb- és karszőrzetüket, de a szemöldöküket is eltávolították – gyertyaláng segítségével. Igen, leperzselték.
  • Mások cukorból, vízből és citromból késztettek gyantát, a maradék szőrszálat pedig csipesszel, borotvával vagy dörzskővel távolították el. 
  • A habkővel való dörzsölés ma egészen furcsának tűnik, pedig még a 20. század elején is használták ezt a praktikát. A módszer lényege az volt, hogy ha a hölgy 4-6 hónapon keresztül naponta két-három alkalommal használja a habkövet, akkor a szőrszálak lekopnak, elsorvadnak.
  • 1892-ben Budapesten megnyílt a Kozmetikai Gyógyintézet, ahol egyedülálló módszerként az elektrolízist alkalmazták a szőrzet kiirtására. Ez azt jelentette, hogy egy vékony tűt a szőrtüszőbe szúrtak, majd áramot vezettek bele. Sajnos a beszúrás helye sokszor heggel gyógyult, és a sima karok helyett sebes karokat eredményezett. Továbbá egyszerre 20-25 szálnál többet képtelenség volt kiirtani.
  • Ugyanitt próbálkoztak azzal is, hogy röntgensugarakat bocsátottak a szőrös testfelületre, és a szőrszálak pár hét múlva kihullottak. Ennek az eljárásnak a durva mellékhatásával szegény nők csak évekkel később szembesültek, amikor bőrrákot diagnosztizáltak náluk.

        Hajápolás

  • Mind a férfiak, mind a nők nagy figyelmet fordítottak hajviseletükre. A hosszú haj általában a szabad emberek szimbóluma volt, a rabszolgák rövid hajat hordtak, vagy leborotválták a fejüket. A parókát is alkalmazták, a férfiak kopaszságuk, a nők az őszülés leplezésére. A sötét hajszín érdekében babér- vagy cédrusolajat is használtak.

Hosszú, aranyfényben játszó szőke haja pedig szinte a földet söpri.

         Természetesen nem minden nő rendelkezett a fenti adottságokkal, ezért, amit lehetett,         mesterségesen javították.

  •  Arzénszulfid, oltatlan mész, sündisznó-hamu, denevérvér, méhszárny, higany, meztelencsiga nyála, dióolaj, kén, rebarbara és zöldgyík-főzet alkotta azt a kenőcsöt, amit az aranyfényű haj eléréséért használtak.
  • A keresztes háborúk alatt aztán eltanulták az arab nőktől a henna használatát is.
  • A 15. századból származik a pomádé (pomme= alma franciául) szó is, ami a saját nedvében párolt almából és fahéjból készült, és a hajtincsek, illetve a frizura rögzítésére használták.
  • A múlt szőrtelen „sikkje”

Észrevetted már, hogy a középkori portrékon szereplő hölgyeknek elképesztően magas a homlokuk?

Úgy tűnik, hogy a homlokkopasztás az arisztokratikus megjelenés ára volt, és I. Erzsébet emelte élvonalba ezt a divatot. Az angol királynő külseje akkoriban olyannyira elfogadottá vált, hogy sok anya tojáshéjdarabokkal vagy macskavizelet és ecet keverékébe áztatott ronggyal dörzsölte be gyermeke homlokát, hogy megakadályozza a hajnövekedést.

És egy borzalmas szépségápolási tortúrával fejezem be. 🙁

Műszempilla-felvarrás

Az 1800-as évek végén műszempillát feltetetni nem kétperces mutatvány volt, pláne egy francia módszer esetén. A pótpillák valódi hajból készültek, amit a fejbőrből téptek ki, az eljárás pedig úgy indult, hogy miután megtisztították az alsó szemhéjat, egy kis kokainnal leszedálták az illetőt, majd egy keveset helyi érzéstelenítőként a szemhéjába is bedörzsöltek, hogy kezdődhessen a móka legjava.

Ekkor tűt ragadtak, amelynek segítségével át- és visszafűzték a bőrön a hajszálakat, majd egy picike csomóval rögzítették őket, zárásul pedig mindet egyforma hosszúságúra vágták. Elképzelhetjük, milyen természetes hatást kelthettek a méretre vágott hajszálak, ráadásul a kínzás itt még nem ért is véget, hiszen a bevarrt pillák ívét is be kellett állítani. Ehhez felhevített, kötőtűhöz hasonlító fémpálcákat használtak, végül pedig egy napra bekötözték a szemeket, hogy gyógyulhassanak a hegek.

Ez a szépségtrend Párizsból indult, ahol nem csak szempillákat, de szemöldököket is dúsítottak „transzplantált” hajszálakkal. Szerencsére a módszer nem futott be nagy karriert , egyrészt azért, mert drága móka volt, másrészt pedig azért, mert hiába hirdették róla, hogy fájdalom nélküli beavatkozás, valamiért ezt nem akarták elhinni a hölgyek. Helyette a ragasztóval rögzíthető megoldások váltak népszerűvé, amelyeknek első típusaihoz egyébként szintén valódi hajszálakat alkalmaztak.

Jövő héten folytatom.

Szép hetet!

Ildikó

Smink történelem

Sziasztok!

Már rég nem jelentkeztem, elnézéseteket kérem érte, de mint tudjátok, az új kozmetikám kialakítása teljesen lekötött minden időmet.😊

De újra itt vagyok. Most a jelen és a múlt szépség trendjeiről fogok írni.

Először röviden a nyári sminkdivatról.

Oliver Hänisch beauty-szakértő szerint az új szépségirányzat a no make-up.

A munkám során, de a reklámokon, a közösségi oldalakon is nagyon sokszor találkozom vastagon lealapozott és erősen kifestett arcokkal. Ez nekem soha nem tetszett. Elveszik az egyéniség, lárvaszerű, tucat arc lesz. Különösen zavar, ha egy tisztátalan bőrt „agyonsminkelnek”.

A kort is figyelembe kell venni. Idősebbeknél a kevesebb több.

Nem a sminkelés ellen vagyok, hanem a természetes hatás mellett. Kell a smink, de úgy legyen szép, hogy szinte ne is látszódjon.

A természetes megjelenés (No Make-Up Look) mellett törnek lándzsát olyan sztárok is, mint például Jennifer Lawrence, Gigi Hadid vagy Caro Daur.

Az ő sminkjük rafinált: természetes, de semmiképp sem smink nélküli.

Könnyű emulziót használjunk, highlightert pedig csak tiszta bőrre.

Íme, egy könnyű nappali smink.

Kezdjük a készülődést a tökéletes arctisztítással, majd a hidratálással, végül
tegyél fel fényvédőt az arcra.

 Most divat a szemet egy kis mentazölddel és türkizkékkel hangsúlyozni. Ezek a hűvös színek optikailag kellemesen hatnak a nagy melegben.

Fenségesen mutat ez a két szín a napbarnított bőrön, igazi beach-hangulatot teremt, amelyet vízálló fekete szempillaspirállal lehet megkoronázni.

Ideális a nappali sminkhez, ha tartós szemceruzákat választasz, amelyekkel pillanatok alatt látványossá teheted a megjelenésed.

Az ajkak természetességét és ragyogását fokozd egy vizesen csillogó, ápoló, rózsaszínes ajakfénnyel – javasolja Larion Oscar Sminkmester. 

Nekem tetszik, ezért is osztottam meg veletek.

És hogy hű legyek magamhoz, egy kis történelmi visszatekintés, pár részben, a régi korok szépészeti praktikáiról, természetesen képekkel illusztrálva. 😊

Először néhány érdekesség.

A make up története egyidős az emberiséggel. A nők arcának díszítése mindig is a kultúra szerves része volt. A görög koszmetike szó jelentése is díszítés.

A kívánt külső érdekében bármit képesek voltak bevetni mind a nők, mind a férfiak. (Igen, a férfiak is alkalmaztak sminket.)

Kezdetben az arckrémek és festékek kultikus célt szolgáltak: az istenszobrok arcát készítették ki velük, igyekezve “életet lehelni” beléjük.

A későbbiekben az arcfestés a lakosság körében is elterjedt, nők és férfiak egyaránt alkalmazták mind szépészeti, mind egészségügyi célból.

A szépség nem egyenlő a tisztasággal!

Lehet, hogy meghökkentő, de a tisztaság nem járt együtt mindig a szépségápolással. A középkorban például veszélyes dolognak tartották a tisztálkodást. Mosakodáskor csak a tisztaság látszatára törekedtek, illatos virágvízzel mosták az arcukat.

A fürdés mellőzése viszont jó alapot adott a parfümök térhódításának.

A szépségért meg kell szenvedni!

A régi korok szépségápolási termékeire egyáltalán nem mondható el, hogy bőrbarát volt. A legtöbb kozmetikum tele volt mérgező anyagokkal.

Ma már biztos nem kennénk ilyeneket az arcunkra, de akkoriban tényleg elmondható volt: a szépségért meg kell szenvedni.

Áldozatot kell hozni a szépség oltárán’ – szólt egykor a hamis mondás. Íme néhány példa, milyen vadhajtásokhoz vezetett…

Néhány példa:

 Viktoriánus kor: halálos zöld ruha

Annyira divatos lett ez a zöld, hogy nem számított, hogyan érik el. Arzén- és réztartalmú festékkel itatták át a ruhákat, ami a szép lassan a bőr alá szivárogva megölte a ruha viselőjét. A házakat is ezzel festették…

19. század: szépészeti arzén

Az alakformálás, az arc szebbé tétele és a szem csillogása – ezek eléréséhez ették a nők az arzént. Ami felhalmozódott a pajzsmirigyben, előbb golyvát, majd halált okozva.

Anglia, 17. század: fehér bőr Sápadt bőr – lassú halál

Az ókortól kezdődően körülbelül az 1920-as évekig a halvány, sápadt bőr elérése érdekében a nők különböző praktikákhoz folyamodtak, amelyek nem egyszer végzetesnek bizonyultak. 

A testfelületre kent, ecettel kevert ólmot is tartalmazó fehérítő oldat nem okozott azonnali halált, a szert használók a lassú mérgezés áldozatai lettek – így például maga I. Erzsébet (1558-1603) angol királynő is, aki népszerűsítette és divattá emelte a fakó bőrszínt. E szer használatát émelygés, fejfájás, étvágytalanság, agysorvadás, álmatlanság, zavartság, valamint rothadó fogak kísérték.

A kozmetikai ólommérgezés első dokumentált áldozata 1760-ban egy ír nemesasszony, Marie Gunning volt, aki híres volt porcelánszerű bőréről. Habár bizonyítottá vált, hogy a fehérség elérése érdekében használt oldat hosszú távon halálos, a trend sokáig nem változott, s a készítmények sem újultak meg.

SMINK TERMÉKEK

A kozmetikumok története:

  1. Az első alapozó krém 1936-ban jelent meg.
  2. A rúzs körülbelül 5000 évvel ezelőtt jelent meg Mesopotámiában.
  3. Az első szemhéjfestéket az ókori Egyiptomban kezdték használni 5000 éve.
  4. Az ókori Görögországban használtak először szempillaspirál.
  5. A körömlakk Krisztus előtt 3000 környékén jelent meg Kínában. Zselatinból, tojásfehérjéből, méhviaszból, és gumiarábikumból készítették.
  6. A festékeket gyógynövényekkel dúsították, ezzel védekeztek a homok, a szél és a fertőzések ellen.
  7. A rómaiak bőrradírt gyanánt olajat és homokot használtak.

Ezekkel a trükkökkel csábítottak az elmúlt századok hölgyei

Mindennek megvolt a jelentése

  • Púder a fehérebb bőrért, vörös árnyalatok az ajakra, arcra. A szépség főként a jó egészséget jelentette, így a hölgyek vörös és dús ajka a vérbőséget, jó vérkeringést, ezáltal szexuális aktivitást jelentett. A minél nagyobb, bociszemek elérése nem csak most, régen is fontos volt. A férfiaknak a nagy szemekről a csecsemők jutnak eszükbe, akit mindenáron védelmezni kell. Vonzó volt a férfiak számára, ha szívük hölgye, minél ártatlanabb és törékenyebb.

Régi korok szépségápolási tippjei:

  • Parókák használata, ezeknek a festése.
  • Pirosító használat a rang és vérbőség jeleként, nem csak a nőknek!
  • A szőrtelenítés is jelen volt, majd az ápoltság részévé vált.
  • Fűző használat (A fűző egy jele is volt annak, hogy a hölgy szabad préda. Látták rajta a férfiak, hogy nem várandós.)
  • Kék festék: A kék festéket nem csak a hajra, de a bőrön lévő erek imitálására is használták. Abban a korban alkalmazták, mikor a nagyon vékony, törékeny hölgyek voltak a kívánatosak. Minél jobban látszik az érhálózatunk, annál vékonyabbak vagyunk.
  • Szépségtapasz: Úgynevezett mű anyajegy. Szépségtapasszal fedték le az arcukon megjelenő szépséghibákat.

Ez a szépségfolt köré kialakult egy jelentéshálózat is, ami alapján könnyen felismerhettük, kinek érdemes udvarolni.

Először is az elhelyezése nagyon fontos:

  • ha homlokra helyeztük, az méltóságteljes hölgyre utalt,
  • ha a szem mellé, akkor a szenvedélyességünk dominál.
  • Ledérségről árulkodott az orca közepére helyezett pötty,
  • aki a szája mellé helyezte ő csókos kedvében volt,
  • titoktartó hölgyek az áll közepére tették,
  • míg a szív mellé helyezett a nagylelkűséget takart.
  • A szemünk alá helyezett félhold azt jelentette, hogy éppen friss szerelmi bánatban vagyunk.
  • Viszont, ha ide egy csillag került az azt jelentette, hogy éppen új szeretőt találtunk. Ezzel nagyon könnyű dolga lett a fiatal embereknek, mert rögtön kiszúrta a tömegből ki foglalt, ki szomorú, kinek kell udvarolni.

Hát ennyi. Remélem tetszett! Nemsokára folytatom.

Szép hétvégét kívánok mindenkinek!

Ildikó

Ikonikussá vált fotók VI.

Sziasztok!

Úgy néz ki elérkeztem az utolsó részhez. ☹

Ha érdekel benneteket a téma, ígérem később még keresgélek, de egyelőre az új kozmetikámmal kell foglalkoznom. 😊

Még nők, akik beírták a nevüket a történelembe.

Sport

  • Billie Jean King volt az első teniszezőnő, aki győzedelmeskedni tudott Wimbledonban, de a sportban és a társadalomban megjelenő szexizmus szókimondó bírálójaként is nagy tiszteletnek örvendett.
  • Charlotte Reinagle Cooper az olimpiai játékok történetének első női olimpiai bajnoka, brit olimpiai bajnok teniszezőnő. 2013-ban beválasztották az International Tennis Hall of Fame(Teniszhírességek Csarnoka) tagjai közé.
  • Senda Berenson, a női kosárlabda alapítója, akit “a női kosárlabda anyjának” is szoktak becézni. Ő egy amerikai sportoló. Módosította a meglévő férfi kosárlabda szabályokat, amelyeket 1891-ben találtak ki.
  • Kathrine Switzer volt az első nő, aki megpróbált részt venni a bostoni maratonon 5 évvel azelőtt, hogy a hölgyek hivatalosan is nevezhettek volna rá. Ezen a fotón azt láthatjuk, amint az egyik versenyző erőszakkal próbálja meg őt ‘eltántorítani’ a versenyben való részvételtől.
  • Amelia Earhart (1897-1937) Amerika első jelentős női pilótája

. 1917-ben belépett a kanadai Vöröskeresztbe, hogy a háború alatt a sebesült katonákon segítsen. 1920-ban repült először, mint utas és egyből beleszeretett az érzésbe. Pilótaleckéket vett, megszerezte pilótaigazolványát, majd saját repülőgépet vett.

  • Maria Teresa de Filippis olasz autóversenyzőnő, a Formula–1-es világbajnokság első női versenyzője.
  • Szilvássy Karola az első nő, aki repülőre szállt.

Szilvássy Karola nyíltan hangoztatta, hogy a nők teljes egyenjogúságának híve, s lelkesedett a szüfrazsettekért.

  • Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova az első női űrhajós, aki a világűrben járt. (1937-)

1937-ben született Oroszországban. Szabadidejében sokat ejtőernyőzött, ezért volt előnye, mikor 1962-ben kiválasztották az űrprogramban való részvételre.

1963. június 16-án a Vosztok–6 fedélzetén szállt fel, 48-szor megkerülte bolygónkat és három nap után sikeresen visszatért. Temérdek mennyiségű kitüntetést szerzett, valamint a Holdon egy krátert is elneveztek róla.

  • Az első haditudósító nő: Margaret Bourke-Whit

Szakmájának egyik legismertebb képviselője, a Life magazin első női fényképésze, 1936-ban az első szám címlapja az ő fotójával jelent meg.

 Az első külföldi, aki engedélyt kapott szovjet gyárakban fotózni, az első női haditudósító, az első nő, aki harci zónában dolgozhatott.

Fotózott szerte Amerikában, Indiában, a Szovjetunióban, Dél-Afrikában, ott volt a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításánál.

Képeit őrzi többek között a New Mexico Museum of Art, a Museum of Modern Art és a Library of Congress.

Csak néhányan, hisz például nem beszéltem még a művészekről sem, a számtalan híres, harcos, csodás nőről, .

Mert nőnek lenni küzdelmes, de jó. Mint, ahogy egy most induló pódiumbeszélgetés sorozat címe is mondja.

Amit kicsit szeretnék reklámozni is.

„NŐNEK LENNI JÓ!”

Aranyhordó pódiumbeszélgetések.

Beszélgetés közismert nőkkel, akiknek legalább annyira fontos a hivatásuk, mint a családjuk, akik harmóniára törekszenek a munka és a magánélet között, akik energikusak és pozitívak az élet dolgaihoz és az emberekhez viszonyulásukban.

Szeretettel meghívjuk 2019. április 2.-án kedden 18 óra kezdéssel egy pódiumbeszélgetésre!

Vendégünk: POLGÁR LILLA színművész

Beszélgetőtársa: SZENTE TÜNDE társadalom-mérnök

Én készülök! 🙂

Mindenkit szeretettel várnak, akit érdekel!

Szép hetet!

Ildikó

Ikonikusá vált fotók V.

Sziasztok!

Nem tudom abbahagyni.  😊 Mindig új és új dolgokra bukkanok! Remélem nem bánjátok!

Hozzászólásokat, ötleteket, építő jellegű kritikákat szívesen látok!

Nők és a tanulás

„Túl kicsi az agyuk…”

Még az 1910-es években, is Magyarországon és Európa-szerte komoly tudósok vérre menő vitákat folytattak arról, helyes-e a nőket az egyetemekre engedni, vajon alkalmasak-e ők ilyen komoly és megerőltető tanulmányokra. Sok kiváló orvos vallotta még ekkor is, hogy alkalmatlanok.

NŐK, AKIK MIATT MA ISKOLÁBA JÁRHATUNK

  • Veres Pálné és a női iskolák

A valódi változások Magyarországon száz évvel Mária Terézia után kezdődtek el Veres Pálnéval, aki az oktatás megreformálásában látta a haza jövőjét.

Madách Imre, ezt írta akadémiai székfoglalójában:

„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”

Ez bizony már sok volt Herminnek, levelet írtMadáchnak, amiben felhívta a figyelmét arra, hogy a nők és a férfiak közti különbségek társadalmi eredetűek, és azonos lehetőségek között ugyanolyan szellemi színvonalat tudnának nyújtani a nők is.

Madách válaszlevelében belátta, hogy tévedett, és biztosan másképp fogalmazott volna, ha korábban szerét ejtik ennek a beszélgetésnek. 

1869-ben Deák Ferenc támogatásával létrejött az első iskola, amelybe nők járhattak. A tantervet maga Veres Pálné írta, és tizennégy lány kezdte meg az első évfolyamot.

  • Hugonnai Vilma, az első doktornő

Vilma kitartóan hitt abban, hogy egy nap orvos lesz, kitartásának és makacsságának köszönhette, hogy bár nyomorogva és az egyetem mellett ápolónőként dolgozva, de el tudta végezni a tanulmányait

Az 1879-ben Zürichben szerzett egyetemi diplomáját nem voltak hajlandók itthon elismerni, nem engedték betegek közelébe.

Annak érdekében, hogy szakmája közelében maradhasson és pénzt is kereshessen, el kellett végeznie egy szülésznői tanfolyamot. Hosszú huzavona után végül az állam engedte, hogy újra letegye az orvosi vizsgáit Magyarországon.

Tizenhét évébe telt, hogy a külföldön szerzett orvosi diplomáját itthon hivatalosan elismertesse, és orvosként dolgozhasson.

  • Glücklich Vilma, az első nő az egyetemen

Veres Pálné és Hugonnai Vilma küzdelmei olyan tehetséges nők előtt jelölték ki az utat, mint amilyen Glücklich Vilma is volt.

1895-ben kitűnő átlaggal ő lett Magyarországon az első nő, aki hazai (budapesti) egyetemre járhatott, 1896-tól fizikát és matematikát hallgatott, akkor még ugyanis a bölcsészkaron oktatták ezeket a szakokat. Így ő lett az első nő, aki bölcsészdiplomát szerzett.

Tanári diplomája megszerzése után barátnőjével és bizalmasával, Bédy-Schwimmer Rózával együtt megalapította a Magyar Feministák Egyesületét, és a nők választójogáért küzdöttek.

  • Ungár Margit, az első ügyvédnő

Ungár Margit a nők ezrei előtt nyitotta meg utat, hogy a jogi egyetemre járhassanak, ugyanis Magyarországon előtte csak az orvosi-gyógyszerészeti karra és a bölcsészkarra jelentkezhettek lányok.

1920-tól viszont a női hallgatókra is vonatkozott a numerus clausus, nem csupán a zsidókra: csak külön elbírálás után és korlátozott számban vették fel őket a felsőoktatásba. Az egyetemi jelentkezés előfeltétele az volt, hogy mindenből kitűnők legyenek – miközben a férfiaknál ez nem volt kitétel.

1928-ban kitüntetéssel tett záróvizsgát.

Margit diplomáját pedig a férfiakétól eltérően, rózsaszín selyembe burkolták és aranyszalaggal kötötték át. 

Ő fogalmazta meg a feministák előterjesztéseit, amelyeket a parlamentnek benyújtottak. 

  • Az első nő a magyar törvényhozásban

Slachta Margit 1920-ban, 36 évesen, az első nőként lépte át azt a határt, ami a nagypolitikát és a női nemet Magyarországon elválasztotta egymástól.

Nemcsak mint parlamenti képviselő, hanem mint keresztény feminista aktivista is beírta magát a katolicizmus és a magyarországi nőmozgalom történetébe. 

Elszántan küzdött a női munka társadalmi megbecsültségének növeléséért, a nők oktatáshoz való jogainak érvényesítéséért és politikai nagykorúsításáért.

Vannak még páran…

Belegondolni is fáj, hogy kilencven évvel ezelőtt egy nő nem kaphatott négyest semmiből, ha tovább akart tanulni. Mint ahogy abba is, hogy az elemi iskolában mást tanultak a lányok, mint a fiúk. 

Elképesztő bátorság, elszántság és szabadságvágy kellett ahhoz, hogy valaki nemet merjen mondani az egész társadalomnak.

Nők az egyetemeken

Kis szövegrész, ami mellett nem tudtam elmenni.

  • Első ízben alig 120 éve, 1895-ben engedélyezték, hogy hölgyek is tanulhassanak egyetemen Magyarországon. Legalábbis ezt az időpontot tartják nyilván a hivatalos feljegyzések,  
  • Az 1840-től egyre erősödő nőmozgalmaknak köszönhetően – Teleki Blanka, Karacs Teréz, Veres Pálné tevékenysége következtében – magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.
  • A nők tanulmányainak fontossága, a tudományos életben való részvétele először az 1830-as években vetődött föl.
  • Persze hosszú volt a nők útja az egyetemig, hiszen az 1800-as évek elején még középiskolába se járhattak.
  • 1895. december 19-én elfogadták, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvételt nyerjenek.
  • Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki.
  • A nők jogainak érvényesítését az 1919-ben alakult Diplomás Nők Nemzetközi Szövetsége segítette. A szervezet azzal a célkitűzéssel alakult, hogy az egyetem ugyanolyan körülményeket teremtsen a tanuláshoz a lányoknak, mint a férfiaknak. Eleinte például nem volt külön toalett a lányok számára, hiszen csak fiúk jártak az egyetemre.
  • Hazánkban jelentős számban csak 1910 után kerültek be nők az egyetemekre. A Műegyetemre az 1920/21-es tanévben iratkozott be az első négy női hallgató.
  • 1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete, amely elérte, hogy a nők is részt vehessenek tudományos konferenciákon, megjelentethessék tanulmányaikat, bemutathassák alkotásaikat.
  • Az egyesület 1935-től 1939-ig megjelentette a Magyar Női Szemle című folyóiratot, amely – más nőknek szóló lapoktól eltérően – a nők tudományos, közéleti és kulturális tevékenységeit mutatta be.

 😊

Nők a tudomány terén

  • Hedy Lamarr színésznő és feltaláló, aki nemes egyszerűséggel ledózerolta a nőkről alkotott sztereotípiákat a tudományos ágazatokban. Többek között neki köszönhetjük, hogy ma mobiltelefonokkal rohangálhatunk.

Hedy Lamarr-díj

A díjat a férfiak által uralt híradástechnika területén véghezvitt különleges teljesítményért adományozzák nőknek

Szép és okos? Nahát! 😊 Megint megdőlt egy sztereotípia.

Nők a programozás világában

Bár jelenleg a programozók között sokkal több férfit találunk, mint nőt, ez nem volt mindig így: a 80-as évekig még többségében hölgyek dolgoztak ezen a területen.

  • Az első programot – olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre – egy angol grófnő, Ada Lovelace írta még 1843-ban. A számítástechnika és a programozás történetében később is sok női név bukkan fel, ami csak visszatekintve meglepő. Az elektronikus eszközök elterjedése előtt ugyanis a hosszadalmas matematikai számításokat „emberi számítógépek” (angolul computerek) végezték, akár az üzleti életről, akár tudományos háttérmunkáról volt szó. Mivel a női munkaerő olcsóbb volt, hölgyek készítették az első csillagászati katalógust és az atombomba elkészítéséhez szükséges számítások nagy részét is.
Ada Lovelace
  • A „Computer Room” és az ott dolgozó hölgyek 1949-ben a NACA (későbbi NASA) egyik kutatóközpontjában

A hőskor és a női úttörők

A második világháború idején a számítástechnika rohamos fejlődésnek indult, a matematikával foglalkozó nőket pedig egyre komolyabban vették.

  • Az Enigma feltörésén dolgozó csapatban is volt néhány nő (köztük Mavis Batey és Joan Clarke), de az amerikai kontinensen készülő első elektronikus számítógépet, az ENIAC-ot kizárólag hölgyek programozták (bonyolult matematikai számításokkal és mintegy 6 ezer kapcsoló beállításával).
  • Közülük Adele Goldstine és Betty Jennings készítette az első szoftvereket és programozási kézikönyvet. A csapat egy másik tagja, Betty Holberton a programozási nyelvek elődeinek tekinthető függvényeket írta.
  • Betty Jennings és Frances Bilas az ENIAC fő vezérlőpaneljénél (U.S. Army Photo)

Ennek a kornak az úttörői között kell megemlíteni Grace Hoppert, aki elsőként vázolta fel egy számítógéptől független programnyelv ötletét. Megalkotta az első fordítóprogramot (compiler) 1952-ben, és irányította az egyik legkorábbi modern nyelv, a COBOL kifejlesztését. Állítólag a „debugging” kifejezés is tőle ered.

Grace Hopper

Most ennyit! Még folytatom! 🙂

Szép hetet!

Ildikó

Ikonikusá vált fotók IV.

Sziasztok!

Most azokról a nőkről írok, akik sokat tettek az egyenlőségért.

  1. Harcok a megkülönböztetések ellen
  • A vegyes iskolák bevezetése kezdetben olyan erős lakossági ellenállásba ütközött, hogy a hatóságoknak kellett biztosítani, hogy a szinesbőrű tanulók eljuthassanak az iskolákba. 1957-ben a világsajtót bejárta Elizabeth Eckford 15 éves diáklány fényképe, aki a feldühödött, lincselésre kész tömegben próbál eljutni az iskolába. Ő volt az első fekete diák, aki hivatalosan is megkezdhette tanulmányait az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága által “a gyermekek iskolai faji megkülönböztetésének jogellenességéről” hozott döntése után, 1957-ben.
  • Rosa Parks polgárjogi aktivista, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik vezéralakja. akit azért tartóztattak le, mert 1955-ben egy buszvezető utasítása ellenére nem volt hajlandó átadni helyét a buszon egy fehér bőrű utasnak. Letartóztatása váltotta ki a montgomery-i buszbojkottot, a történelem egyik legsikeresebb, faji megkülönböztetés elleni megmozdulását, ami a polgárjogi mozgalom vezetőjévé emelte Martin Luther Kinget. Parks az amerikai kultúra és a polgárjogi küzdelmek egyik legjelentősebb alakjává vált.
  • Jeanne Manford (1920-2013)

Jeanne Sobelson Manford amerikai aktivista, aki küzdött a leszbikusok és melegek jogaiért. 1972-ben kapta a hírt, hogy fia a kórházban van. Megverték azért, mert kiderült, meleg. A jelentések a fiát állították be hibásnak, ezért válaszul Jeanne írt egy levelet a New York Postnak, melyben kifejtette azt, hogy van egy homoszexuális fia és ő szereti őt.

Ezek után interjúkat adott több városban, valamint 1972-ben részt vett a fiával egy meleg felvonuláson, arra buzdítva a szülőket és az embereket, hogy támogassák a homoszexuálisokat. Élete során létrehozta a PFLAG szervezetet a leszbikusok és melegek támogatására. Munkássága alatt sok kitüntetést kapott. Jeanne 2013-ban hunyt el 92 évesen. 

2. Harcok az emancipációért.

A női nemet a kiskorúsításra, a kényszerházasságra, a férjeknek a feleségük feletti gyámságára, a tiltott tanulásra, a nők alacsonyabb rendűségére kényszerítették.

Fantasztikus nők járták ki nekünk a lehetőségeket, akik nagy harcokat vívtak az egyenlőségért .

Íme néhány kultikussá vált fotót, ami egytől-egyig nagy felháborodást keltett a maga idejében, és amely egyben remekül szemlélteti az akkori társadalom emancipációhoz való hozzáállását.

  • A nők jogaiért küzdő brit asszonyok, 1906-ban.
  • Emmeline már 14 éves korában részt vett a nők választójogát támogató gyűléseken. Harcos szüfrazsett volt.1928. július 2-án, Emmeline halála után három héttel az általános választójogot kiterjesztették a nőkre is.

Ha nincs szavazati jogunk és nem vehetünk részt a törvényhozásban, akkor a törvények sem vonatkoznak ránk, így ennek megfelelően fogunk viselkedni. Ezt vallották a szüfrazsettek.

  • Eleanor Roosevelt (1884-1962)

Eleanor az Egyesült Államok 34. first ladyje volt 1933-tól 1945-ig. Támogatta férje, Franklin D. Roosevelt politikáját, valamint harcolt a nők egyenjogúságáért. Társalapítója volt a Freedom House szervezetnek és támogatta az ENSZ megalapítását.  

Egy kis szöveg, ami mellett nem tudtam elmenni. 😊

Néhány dolog, amiktől a nők hosszú ideig el voltak tiltva

  • Bankhitel

Az 1900-as évek második felében már a nők is aktívan dolgoztak, csak sokkal kevesebb pénzért. A család fenntartója a férfi volt, így úgy tűnt, jogosan dönti el, mire költik el a pénzt, és mire nem. Ennélfogva a nők nem vehettek fel bankhitelt a férjük írásbeli engedélye nélkül.

  • Kényelmes fürdőruha

Elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett úgy strandolni menni, hogy kényelmetlen, többrétegű, vízben mozgáshoz teljesen alkalmatlan hacukát kellett hordani az illem miatt. Az 1920-as években az önkormányzatok külön szabályozták, milyen lehet a fürdőruha: például nem mutathatott túl sokat a lábból, és ezt rendszeresen centivel ellenőrizték a strandokon. A szabályokkal dacoló fürdőzőket egyszerűen letartóztatták.

Képzelhetjük, mekkora sokkot okozott Brigitte Bardot bikiniben az ötvenes években!

  • Születésszabályozás

Ugyan évszázadok óta létezik óvszer, azt mindig a férfi döntötte el, hogy használja-e, vagy sem.

Ha egy nő el akarta kerülni a  teherbe esést, kénytelen volt házi praktikákhoz folyamodni.

Abortuszról szó sem lehetett, 1869-ben az angol parlament döntött: a fogantatástól kezdve tiltotta és büntette az abortuszt.

 1965-től a nők felirathatnak maguknak tablettát, és végre védekezhetnek a nem kívánt terhesség ellen, a mellékhatások miatt sokat szenvedtek.

Egyedülálló nők egyébként csak 1972-től voltak jogosultak gyógyszer feliratására.

Egy évvel később, 1973-ban Amerikában a legfelsőbb szövetségi bíróság megadta a nők saját testük felett való rendelkezési jogát, és legalizálta az abortuszt.

  • Olimpia

Az ókori Görögországban a nők halálbüntetés terhe mellett teljesen el voltak tiltva az olimpiai szerepléstől. 1896-ban az első modern olimpiai játékokon sem szerepelhettek nők, mondván, nem lenne túl esztétikus.

  • 1900-ban Párizsban rendezték meg az első olyan olimpiát, ahol már nők is versenybe szállhattak, az első női bajnoki címet Charlotte Cooper brit teniszező nyerte el.
  • 1912-ben az amerikai nőknek még mindig nem engedélyezték az úszásban való részvételt, de más nemzeteknek igen.
  • 1924-ben már az első magyar nő is ott volt az olimpián.
    Na erről sehol nem találtam képet, de még egy sort sem. 🙁 De a 2012-es londoni olimpiáig kellett várni, míg az összes nemzet versenyzői között szerepeltek nők is.
  • Esküdtszék

1879-ben a legfelsőbb bíróság legalizálta a nők esküdtszékből való kizárását. Ezt a törvényt nagyon sokáig betartották: 1927-ben csak 19 amerikai államban hagyták figyelmen kívül. A fő oka a nők eltiltásának az volt, hogy nem tesz jót nekik, ha a bűncselekmények riasztó részleteivel traktálják őket.

A kongresszus csak 1957-ben törölte el a törvényt, de az államok még 1975-ig dönthettek úgy, hogy kizárják a nőket az esküdtek köréből.

Végül egy kép, tüntető nők az első világháború idején és 1970-ben.

Lehet ez most kicsit hosszúra sikerült. 🙁 Kérem nézzétek el nekem! 🙂

Jövő héten folytatom!

Szép hetet!

Ildikó

A nőkről

Sziasztok!

Kicsit megszakítom a régi korok formabontó, hős nőiről írt sorozatomat a nőnap miatt, hogy írjak pár sort arról, hogyan látom én magunkat.

Milyenek is vagyunk mi nők, ha tükörbe nézünk?

Száz félék. Mind külsőleg, mind belsőleg.

Mégis, mi az, ami hasonlít bennünk?

  1. Az erőnk, bátorságunk.

Amikor tükörbe nézünk, eszünkbe juthatnak azok a dolgok, amikkel szembe kellett néznünk, amikkel meg kell vagy már küzdöttünk. Tisztában vagyunk az erőnkkel, ugyanakkor azzal is, hogy szeretetre és elfogadásra van szükségünk ahhoz, hogy ez így is maradjon. Egyensúlyban tudjuk tartani az erőnket és a gyenge oldalunkat. Például az anyasághoz is mekkora erő és bátorság kell. Világra hozunk egy életet, és felneveljük a gyerekeinket, anyatigrisként védjük őket.

“A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe. “

(Denis Diderot) 😊

Ugye milyen igaz!

  • Bizalom és szeretet

Látjuk az összes szeretetet és bizalmat a tükörben, amit a körülöttünk élő emberek és saját maguk felé is érzünk.

 Ismerjük az erőnket, teljesítőképességünket, és valljuk be csodáljuk is ezt magunkban. Ugyanakkor bennünk is létezik félelem, bizalmatlanság, kétkedés, amivel ugyanúgy tisztában vagyunk – ezzel pedig csökkenhetjük is ezeknek az erejét.

A nő azt akarja, hogy ok nélkül, “miért” nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen.

(Henri Frédéric Amiel)

  • Mindenhol próbáljuk meglátni a szépet, a tökéletlenben is a tökéletest.

A napfény, a virágok, egy szép táj, a vizek, a fák, a hegyek……sorolhatnám. Ugye, hogy bármilyen búnk bajunk van ezeknek a látványa megvigasztal?

Vagy elég egy jó szó, egy kedves mosoly, egy dicséret……és már jobb kedvünk is lesz.

“Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat. “

(Richard Wagner)

  • Látjuk a szívük és lelkük könnyedségét (a küzdelmek ellenére)

A tündérek is azért képesek repkedni, mert könnyű a szívük, és szeretettel teli. A nőknél sincs ez másképp: a mindennapos küzdelmekkel megvívunk, de nem vesszük olyan komolyan, hogy az túlságosan is hathatna a szívükre vagy lelkükre.

  • Viszonyunk a külsőnkhöz

Valld be, hogy sokszor jóval kritikusabb vagy magaddal szemben, mint kellene. Ez egy szintig jó, mert arra ösztönöz, hogy a legjobbat hozd ki magadból, viszont egy határon túl már egészségtelen. Jön a koplalás, a plasztika, a póthaj, no meg az önbizalomhiány. Megéri?

Ha te önmagaddal rendben vagy, akkor ezek a külső támadások nem érdekelnek.

Erősítsd meg az önbizalmadat és lásd azt a csodás nőt a tükörben, aki valójában vagy.

Lásd a vélt, vagy valós hibáid mellett a rengeteg más jó tulajdonságod, és nagyon rossz úton jársz, ha ezeket figyelmen kívül hagyva, csak a negatívumokra koncentrálsz.

Ha nem látod magad szépnek, jónak a kisugárzásoddal is problémák lesznek, így biztos lehetsz abban, hogy ez kihat az emberi kapcsolatodra.

És igen nem vagyunk tökéletesek, de mért is kellene, hogy azok legyünk?! Legyünk büszkék magunkra!

Nézzünk néhány számomra kedves idézetet:

Az igazi Nőt a férfi engedi élni. Mert a Nő ugyanúgy ember. És Társ. A férfi társa. Mindenben. Mindent megtehet érte: moshat, főzhet, takaríthat – de nem azért, mert ez a dolga. Hanem szeretetből. Szeretetből, amit a férfi észrevesz, és viszonoz. Talán mos, főz, takarít – vele együtt. Vagy csak egyszerűen nem vár el mindent tőle. Nem teszi szóvá, ha nincs kész időre az ebéd, vagy kicsit gyűrött az ing. Mert nem ez legfontosabb számára. Nem az ebéd, nem a tárgyak, nem a külsőség. Hanem a Társ. A Nő. Az igazi.

Csitáry-Hock Tamás

 Az élet csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni. A nő lelke csendes virágzás egy elsöprő forgószél közepén.

Charlotte Bronte

A női lélek nem alkot, hanem megért, nem okoskodik, hanem megérez, nem tud, hanem megsejt.

Csáth Géza

A nő a természetnek egyetlen lénye, aki érzésünket érzéssel viszonozza, és akit boldoggá tesz az a boldogság, amellyel bennünket megajándékoz.

Denis Diderot

Boldog nőnapot, egész évben! 😀

Ildikó

Ikonikussá vált fotók III.

Ilyen volt nőnek lenni a háború alatt!

A nők kitartásáról és háborús küzdelmeiről nem írnak a történelemkönyvek…

Én most megemlékezek erről!

A történelemkönyvek alapján azt hihetnénk, hogy a háborúkat a férfiak vívják, az ő ügyességükön, kitartásukon múlik, hogy melyik fél nyeri meg a háborút.

Az első világháború azonban bebizonyította, hogy a hátországi gyárakban dolgozó nők millió nélkül egyik félnek sem lett volna esélye megnyerni a háborút.

A nők voltak azok, akik búcsúztatták a katonákat, leveleikkel életben tartották bennük a reményt, ápolónőként ők gondozták a sebesülteket, és nevelték otthon – gyakran rendkívüli hiányállapotok között – a gyerekeket.

Nők a gyárakban

A hadba vonuló munkások feleségei – ha eddig nem dolgoztak maguk is – most kénytelenek voltak munkát vállalni, mert a napi betevőről valakinek gondoskodnia kellett.

Világszerte nők milliói álltak be a gyárak hatalmas gépei mellé, és gyártottak lőszert, repülőt, konzervet. Bármit, ami segít a fiaiknak, férjeiknek életben maradni.

A nők képzését gyorstalpalókon oldottak meg, általában egy részfolyamatot tanítottak meg nekik. 

Munkájukért természetesen közel sem kaptak annyi fizetést, mint a férfiak, bár ugyanazt a teherbírást elvárták tőlük is.

Rengeteg nő számára óriási problémát jelentett a gyerekek elhelyezése, gondozása, szoptatása munkaidőben.

Az ápolónők

A középosztálybeli és arisztokrata hölgyek is kivették a részüket a háborúból, mégpedig úgy, hogy ápolónőnek álltak. 

Hamarosan szükség is lett a munkájukra, mert a frontvonalról egyre több sebesült érkezett, és a legtöbb ápolónő különösebb felkészítés nélkül nyújtott ellátást és vigaszt a katonáknak. 

Számtalan nő vállalta a harctér közelében való szolgálatot is. Nekik nap mint nap szembe kellett nézniük a szétroncsolódott sebesültek, halottak látványával, az iszonyatos szagokkal, hangokkal. 

Ráadásul a frontvonal közelében szolgálni kifejezetten veszélyes is volt: nemegyszer ki voltak téve az ellenség tüzének. 

Nemcsak ápolónők, hanem írnokok, szakácsok, telefonos kisasszonyok is dolgoztak a frontvonal mellett segédszolgálatosként. 

A háború utolsó szakaszában például közel 50 000 nő segítette a Monarchia katonáit a harcmezőnél.

A családfenntartói szerepbe kényszerült nők tömegei kötöztek sebet, főztek ebédet, gyűjtöttek ruhát, vagy klasszikus férfimunkákat vállalva, tüzet oltottak, és autót vezettek, földet műveltek.

A fővárosi utcaképben ekkor tűnnek fel a női utcaseprők, villamos-kalauzok, kéményseprők, tűzoltók vagy postások.


Parasztasszonyok munka közben.

Gyűjtés a rászorulóknak.

Már az első hónapokban „hazafias gyűjtéseket” szerveztek, a befolyt pénzeket pedig a katonaság szükségleteinek az enyhítésére, a sokszor nyomor szélén billegő hozzátartozóik segítésére használták fel.

 Különösen ismert volt a Vöröskereszt áldásos munkája és az Auguszta Gyorssegély-Alap tevékenysége. Ez utóbbi – 1914 nyarán alakult – szervezet nemcsak adományokat gyűjtött a rászorulóknak, de még külön kórházvonatot is működtetett. A háborús segélymozgalmak gyűjtéseiről és felhívásairól az újságok is rendszeresen beszámoltak.


Gyűjtés rászorulóknak

Végül egy érdekesség

Kiderült egy makói asszony szerepel a huszadik század egyik ikonikus képén.

Clarence Benjamin fotója a történelem egyik legismertebb felvétele a holokauszt idejéből.

Hetvenkét év után azonosították Clarence Benjamin amerikai őrnagy 1945 áprilisában készült, azóta a huszadik század egyik ikonikussá lett fényképének főszereplőjét.

A fotó egy Bergen Belsenből Theresienstadtba tartó magyar, lengyel, görög, szlovák és holland zsidókat (többnyire nőket és gyerekeket) szállító náci rabvonat felszabadítását követő pillanatokat örökíti meg. A kép előterében egy fiatal asszony és kislánya látható, nem sokkal azután, hogy kiléptek a biztos halálba tartó vagonból.

A nő könnyek közt, szinte hitetlen arccal fogadja szabadulásukat.

A Haaretz című izraeli lap egyik újságírójánál jelentkezett egy nő, miszerint ő a képen látható asszony unokája. Beszámolója szerint nagymamája és a képen látható kislánya a levélíró jelenleg hetvenhét éves édesanyja, Makóról származik. Innen deportálták őket a háború idején.

A nő harmincöt éves korában szabadult. Ezt követően hazatért Magyarországra. Itt is halt meg az 1980-as években.

Most ennyit, de még folytatom! 🙂 A következő rész azokról a nőkről fog szólni, akik a történelem folyamán nagy harcokat vívtak az egyenlőségért folytatott küzdelemben.

Szép hetet!

Ildikó

.

Ikonikussá vált fotók II.

Sziasztok!

 Még egy kis divat, bár ez kicsit más.

A háború kényszerítette nadrágba a nőket

Az I. világháború a divatra is óriási hatással volt: a férfi már nem indult be egy boka látványától, és sok tabu ledőlt.

Az I. világháború kitörésekor még ordas sértésnek számított, ha valakit a “legkalapnélkülibb” nőnek neveztek, mivel egy tisztes úrinő számára a kalap viselete szinte fontosabb volt, mint a bugyié.

Hogyan változtatta meg a háború – és a vele a nemi szerepek kényszerű átrendeződése – a divatot?

Rövidebb, kényelmesebb, gyakorlatiasabb

A női divat a háború idején is megőrizte változékonyságát, és nemcsak azt: Párizs, a központi hatalmak felé immár svájci közvetítéssel – megmaradt a divat fővárosa, a budapesti divatszalonok továbbra is beszerezték a legújabb párizsi modelleket. Az egyik tendencia, hogy a 19. század rendkívül kényelmetlen ruhái – a krinolin, a turnűr – rövidültek.

Igaz ebben már a feminizmus század eleji jelentkezésével párhuzamosan elindult a divat – lomha léptekkel – a kényelem felé.

A magas nyakú blúzok kihajtott nyakúvá váltak, a szoknya bővebb lett és némileg rövidebb: a boka látványa ekkor már nem hajtotta túl a férfiak szexuális fantáziáit sem.

Ám a nagy háború idején munkába álló nőnek már a munkavégzésre szabott, egyszerűbb, a férfiöltönyhöz és egyenruhákhoz jobban hasonlító ruhák kellettek. A dolgozó nő a középosztályra porciózott napi rutin illemszabályait sem tudta követni: a ház körüli teendőkre tartott „mosóruha” és az egyes és kettes számú (a délre és a délutáni vizitekre való) „látogatóruha” gondos váltogatása már nem volt megoldható.

Nők nadrágban

Két sajátos ruhatípust a háború tett a kereslet-kínálat pályájára, és ezzel a divatlapok részévé.

A háború elején valóságos divatja lett az ápolóruháknak, miután előkelő hölgyek százai jelentkeztek önkéntes ápolónak. Mivel ez kemény fizikai munkát követelt meg, egyszerű, egyenruhaszerű viseletet kellett a külcsínnel ötvözni.

Itt már az is előfordulhatott, hogy a nők nadrágba bújjanak, legfeljebb egy fedőszoknyával is eltakarták azt.

A másik „háborús” ruhatípus a gyászruha volt – hiszen alig akadt nő, akinek a családjában ne lett volna áldozata a háborúnak. Igazság szerint a békebeli gyászillem alapján szinten mindenki feketében kellett volna járjon, hiszen még a másod-unokatestvér halála után is egyhavi gyászidőszak dukált.

Az öltözködést is kényszerhelyzetekbe terelte az anyaghiány, elsősorban a gyapjú és a bőr vált elérhetetlenné.

A gyapjút a papírszövet pótolta, bár a papírruhákban nem volt ajánlatos esőre menni. A bőr cipőtalpat pedig fával helyettesítették.

A szükségből erényt kovácsolt a Fényűzés Elleni Liga, amely divatbemutatókat is rendezett az olcsó, anyagtakarékos öltözködést segítendő.

Tabuk dőltek meg

Összességében az I. világháború jelentős áttörést hozott, nagyon komoly korlátok törtek át a rendkívüli viszonyok közepette, amiben nem pont a ruházkodás volt a legjelentősebb.

Korábban a házasságon kívüli szexualitás a nő számára a legnagyobb tabuk közé tartozott, hiszen tisztességes nő kalap vagy kíséret nélkül még az utcán sem mutatkozhatott.

Ha egy bálon egy ifjú hölgyet kétszer is felkért valaki, az kvázi már lánykérésre engedett következtetni.

Ám a „ki tudja, találkozunk-e még valaha” pillanatai sok mindent más megvilágításba helyeztek. Sőt a hadba vonult férfiak családja inkább befogadó volt (az esetleges így fogant gyermekekkel szemben is), semmint megvető. A nagy háború után pedig a nőkkel már nehéz volt elfogadtatni a korábbi – öltözködési, illembeli, szórakozásbeli – kötöttségeket.

Remélem tetszik nektek ez a sorozat! Én nagyon élvezem!

Jövő héten a nők szerepével a háborúban folytatom.

Szép hetet!

Ildikó