Gondolatok a karácsonyról I.

Sziasztok!

Néhány szó a magyar karácsonyi népszokásokról.

A karácsonyi készülődés a Luca nappal és az adventtel kezdődik.

A várakozást fokozza, amikor minden vasárnap egy gyertyát gyújtunk meg december havában.

  • A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni.
  • Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét.
  • Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.
  • Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés…) igyekeztek a gonoszt távol tartani.
  • A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát…), hogy egészségesek maradjanak.

Betlehemezés

Biztos vagyok benne, hogy szüleid még ismerik a betlehemezést, amikor is néhány gyermek elmeséli a három pásztor történetét.

A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb és legnépszerűbb, többszereplős, dramatikus népszokása a karácsonyi ünnepkörben.

Tulajdonképpen pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a “három királyok” ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát.

A betlehemezők, általában férfiak, legények vagy gyerekek, betlehemet visznek magukkal. Ez fából, papírból készült jászol, melyben a szent család figuráit és a jászolban fekvő állatokat ábrázolják.

A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok (külön megemlítendő az öreg pásztor) és egy angyal, illetve bizonyos vidékeken Heródes. Általában megjelenítik Szűz Máriát, Szent Józsefet is.

Regölés

A regölés a téli napforduló ősi, pogány kori szokása.

Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor.

A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő…) is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek.

A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés. Állandó szövegrész a refrén: ” Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagyúristen.”

Karácsonyi ünnepi vacsora

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor.

  • Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt, amelytől a bő termést is remélték. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak.
  • Szent Este vacsoráján szokás volt fokhagymát fogyasztani, a gonosz elűzése érdekében. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte.
  • Valamint megjelent az asztalon az alma, amely a család összetartozását szimbolizálja, így  felszeleteltek a családok egy almát és együtt fogyasztották el.

A másnapi karácsonyi ebéd alkalmával gyűlik össze a rokonság.

  •  A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.)
  • Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak,
  • az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.

  • A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.
  • Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon.
  • A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig össze tartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is.
  • Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.

Egy hét múlva folytatom!

Kellemes ünnepi készülődést kívánok!

Ildikó

Miért a fenyő?

A karácsony ma már a legtöbb ember számára az év egyik legfontosabb ünnepe, ami a béke, a meghittség és a szeretet üzenetét hordozza.

De miért a fenyő?

A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét.

Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra.

A monda szerint, amikor Jézus a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Már a nyomában voltak az üldözői, mikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, de azért az ágai mégis elrejtették, ezért az Úr megáldotta a védelmet adó fenyőfát:

“Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.”

Az ajándékozás jelentősége

Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat. Az ősgermánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a fenyőágat.

E szokásokkal rokon hazánkban a Borbála napi zöldág hajtatása. Később a zöld ágakat termékenységszimbólumokkal díszítették. /tojás, alma, dió, mogyoró/.

 

A legtöbb német területen a karácsonyfának paradicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett ajándékokat, ételeket a család eltávozott tagjainak szánták.

 

Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezik meg, Strasbourgban a 15. század végén.

 

A Habsburg uralkodók Bécsben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva.

Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el.

Kellemes karácsonyi készülődést mindenkinek!Ildikó

Advent

Adventi angyalok

Advent első angyala

Kék köpenyes angyal
leszállott a Földre,
hogy itt legyen köztünk
ember közelébe`.

Észre sem veszik őt,
olyan sok a dolguk,
de kik rá figyelünk,
hangját meghallhatjuk.

Advent második angyala

Piros köntöst visel
a második angyal,
serleggel érkezik.
Abba vajh mit akar?

Tiszta szeretettel
tölti meg a kelyhét,
abból készítik majd
csillagoknak fényét.

Ezért ha felnézünk
a csillagos égre,
szívünket átjárja
boldogság érzése.

Advent harmadik angyala

Fehér ruhás angyal
fénysugár kezében,
csodálatos erő
lakozik e fényben.

Megérinti majd a
tiszta szívűeket,
megszállja lelküket
béke és szeretet.

Boldogság érzése
szívükbe költözik,
szemükben ez a fény
látható sokáig.

Csakis az láthatja
ennek ragyogását,
akinek szemében
megtalálni mását.

Advent negyedik angyala

Lila ruhás angyal
lanttal a kezében,
béke dalát zengi
angyalok körében.

A földben szunnyadó
magok felébrednek,
és jövő tavasszal
szépen mind kikelnek.

Kellemes és szeretettben gazdag adventet kívánok Mindenkinek!

Ildikó

Karácsonyi akciók

Sziasztok!

Kicsit megszakítom a sorozatot, mert nyakunkon a karácsony és az akcióimról szeretnélek tájékoztatni benneteket!

Nem tudod mivel lepd meg karácsonyra a szeretteidet?

A szépülés, relaxálás, pihenés nagyon szép ajándék!

Az ajándékutalványaimmal tudok segíteni az ajándékozásban.

Nem csak most, hanem az év bármelyik szakaszában kapható nálam ajándékutalvány.

Tapasztaltam már, hogy örömmel fogadják a megajándékozottak.

Pont a héten mondta az egyik vendégem, hogy sugallhatom a lányának, most karácsonyra is örülne az utalványnak.

Az én karácsonyi ajándékom nektek, hogy az utalvány árából 10 százalékot elengedek.

Ha inkább kozmetikumot szeretnél adni, ebben is segíthetek. Úgy, hogy otthoni kiegészítő kezelésre, a bőrtípusnak megfelelő kis csomagot állítok össze neked.

Kellemes készülődést az ünnepekre!

Ildikó

 

Szín és fényterápia II.

Sziasztok!

Most pedig lássuk mire jó, a színterápia és én mit használok.

A kozmetikában, a kezelés minden fázisában használható a színek segítő hatása. 
Esztétikai problémák kezelésére alkalmas.

Használhatjuk önállóan, vagy más kozmetikai szerekkel kombinálva.

A fénykezelés hatására a bőr öregedési folyamatai lelassulnak, a faggyútermelés optimalizálódik, a bőrtípusokra szabályzó (regulációs) hatást gyakorol.

Mire jó a fényterápia:

• Keringésjavító (vér, nyirok). A fénykezelés javítja a bőr kis és nagyereinek keringését, ezzel jobb vérellátást létrehozva, javul a bőranyagcsere a bőr tápanyag és oxigénellátása, valamint a salakanyag és bomlástermék kiválasztása.

• Javítja az izomtónust, rugalmasabbá teszi a bőrt. Fénykezelés hatására a bőr rugalmasságát biztosító rostok állapota is megőrizhető.

• Ránctalanítás, főleg a megelőzésben, de a már kialakult ráncok esetében is hatékony. A fénykezelés hatására csökken a bőr öregedési folyamata, és helyreáll a hormonműködés.

• Anyagcsere javító (tápanyag +oxigén, bomlástermék), javítja a hatóanyagok felszívódását.

• Szabályozza a faggyúmirigyek működését. A fénykezelés hatására a pattanásos bőr nemcsak tüneti, hanem oksági kezelésre is lehetőség adódik, hiszen a tünetek mögött a hormonműködés zavara az emésztő, valamint a kiválasztó rendszer zavara és idegrendszeri zavarok, gyakran felülfertőzöttség okozza.

• Javítja a bőr vízmegkötő képességét.

• Segít fenntartani a kémiai védekező rendszert (savköpeny),

• Pórusösszehúzó, érszűkítő, fájdalomcsillapító.

Nem található automatikus leírás.
Én a BIO és LED terápiát használom.

A BIO és a LED a természetes fényt és elektromos hullámot használva vitalizálja a sejteket, fokozza a vérkeringést, javítja az oxigén ellátását, erősíti a bőrszövetet és javítja a bőr anyagcseréjét.

A BIO kezelés fejlett elektromos technológián és biológiai alapokon fekszik, a test bioelektromos háztartását javítja, élettel telibbé varázsolja a bőrt.

A BIO mikroáram impulzusok finoman összehúzzák a bőr alatti izmokat, ezáltal feszesedik, erősödik a bőr.

A LED kezelés vitalizálja a sejteket, gyorsítja a keringést, növeli a sejtek oxigénellátását, erősíti a kötőszöveteket, gyorsítja az anyagcserét és a kiválasztást. A kezelés során a természetes fényhullám behatol a bőrbe és aktiválja a fényelnyelő sejteket, ahol az energiát elnyeli a hemoglobin, a proteinek, a szénhidrátok, és a zsírok.

Hatásai:

• bőrfiatalítás,
• hatóanyag bevitel,
• ránckezelés,
• gyulladáscsökkentés,
• hajszálértágulat csökkentés,
• nyirokkeringés javítás,
• sejt aktivitás javítása,
• sejtregeneráció,
• akne kezelés,
• érzékeny bőr kezelése,
• pigmentfolt kezelés
• mellfeszesítés.

A kezelés kellemes, nincs fájdalomérzet.

Gyere és próbáld ki!😁

Jövő héttől az ünnepek kerülnek előtérbe, ezért kis időre felfüggesztem ezt a sorozatot.

Januárban folytatom.

Kellemes hétvégét mindenkinek!

Ildikó

Nem található automatikus leírás.

Fényterápia

Sziasztok!

A következő cikksorozatomat az új gépem ihlette, a MesoAge 6in1 multifunkciós arckezelő gép. Arról fogok írni, amit ez a készülék tud és, és az ehhez kapcsolódó érdekességekről, tudnivalókról.

Először lássuk a Foton terápiát, és a vesszőparipámmal a színterápia történetével kezdem.

 

Színgyógyászat a történelemben.             

Őskor:

Betegség ellen a napot használták. Napoztatták a beteg testrészeket.

Színes kövekből őrölt festékekkel díszítették a testüket.

Ókor:

Atlantisz papja i színekkel és fénnyel kezelték a betegeiket.

Egyiptomban is ismerték a színek gyógyító erejét. A gyógyító papok Heliopolis-ban, Rá napisten templomában alkalmazták a színterápiát.

Kínából leírások maradtak fenn, hogy pl. bélbetegségben szenvedők hasát sárgára festették, a skarlátosokat piros lepelbe tekerték, az epilepsziásokat lila szőnyegre ültették.

A görögök a lelkialkattal hozták összefüggésbe a színeket, eszerint alkalmazták.

  • Kék: idegi eredetű bántalmakra, frissítő, fájdalomcsillapító hatású.
  • Piros: vérpangásos betegségeknél, melegítő hatású.
  • Sárga: fáradtság esetén, munkaundor ellen hatásos. J
  • Zöld: nyugtató, pihentető, lecsillapítja az ideges, hajszolt embereket.

Színszimbolika

Hippokratész az emberi vérmérséklet jellemzésére a színeket használta:

  • szangvinikus – vörös,
  • kolerikus – sárga,
  • melankólikus – fekete,
  • flegmatikus – fehér

A heraldikában is jelentéssel bírtak a színek:

  • bátorság – vörös,
  • állhatatosság – narancs,
  • tisztelet – sárga,
  • termékenység – zöld,
  • őszinteség – kék,
  • méltóság – bíbor

Középkor

Az ókori tudás nagy része elfelejtődött.

A leghíresebb gyógyító apáca, Bingeni Szent Hildegard szerint minden élőlény az isteni fény egy sugara, ezért elismerte a fény gyógyító erejét.

Paracelsus (1493-1535) híres orvos és filozófus és kortársa Nettenheimi Agrippa (1486-1535) Szintén felismerték a színek és a fény jogosultságát az orvoslásban. Ez főleg azért számított ritkaságnak, mert akkoriban a jobb módú emberek kerülték a napfényt, hogy megőrizzék bőrük előkelő sápadtságát.

Újkor

Isaac Newton (1643-1727) munkássága hozta a fordulópontot. Felfedezte, hogy a színek fénytörés útján jönnek létre.

1810-ben megjelent Goethe könyve a színtanról. Ma is az ő színelmélete képezi az alapját a színterápia elméletének.

A modern színgyógyászat alapjait egy amerikai kutató Edwin. P. Babbit 1878-ban megjelent könyve rakta le.

Egy szicíliai orvos Sciascia elsőként kezelt színes fényt kibocsátó készülékkel.

1933-ban jelent meg Dinshah Ghadiali indiai orvos műve, melyben azt állítja, hogy a betegséget a túlsúlyban levő, vagy hiányzó színek okozzák.

Jung szerint a színek a tudatalatti anyanyelve.

Érzésvilágunk, jó közérzetünk a bennünket körülvevő színességből is fakad.

A kínaiak még az ízekkel is összefüggésbe hozzák a színeket.

Megfigyelték, hogy a kéket kedvelők sózzák az ételt, míg a zöldet szeretők édesszájúak, az ibolyaszínt választók pedig, a keserűt szeretik. Akinek a vörös a kedvence, egészen biztos, hogy szereti az erőset.

 

Színek a néphitben, eltérő kultúrák, különböző hatások.

  • Indiában az ájult ember vagy a teszthalott fölé vörös leplet feszítenek, hogy magához térjen.
  • Itáliában gyulladásra, nehezen gyógyuló sebekre kék kendőt tesznek.
  • Az indiánokat azért hívták rézbőrűeknek, mert vörös agyaggal kenték be a testüket, hogy fokozzák a harci kedvüket.
  • Az olasz nők úgy tartják a lila ruha a házasságukban, szexualitásukban, boldogtalan, kielégületlen nők színe. Nem veszik fel.
  • Kínában a nász színe piros és rózsaszín.
  • Törökországban zöld a mennyasszony ruhája. a zöld az iszlám hívők szent színe.
  • A magyar zászló színeiben a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény színe.
  • A McDonald’s csapata Japánban, eleinte nem értette, mi bajuk van az embereknek a reklámbohóccal. A megoldás kézenfekvő: a keleti kultúrákban a nyugati feketétől eltérően, a fehér a gyász színe, így nem szívesen falatoztak a fekete kaszással egy étteremben.

  • A vörös és a sárga szimbolikája szintén eltérő. A kereszténység számára a vörös Krisztus szenvedéseit, a sárga Júdás árulását, tehát a gyávaságot jelképezi.
  • Ugyanakkor Kínában a vörös szín szerencsehozó jelentéssel bír, a sárga pedig, kizárólag a császárt illeti meg.
  • Az ír mondavilágban a koboldok aranykincsüket a szivárvány végén ássák el, és azt csak úgy találhatjuk meg, ha lábánál fogva elkapjuk a koboldot, és követeljük tőle, hogy mutassa meg, hol dugta el a kincset.

 

Remélem érdekesnek találtátok! 

Ildikó