Ikonikussá vált fotók VI.

Sziasztok!

Úgy néz ki elérkeztem az utolsó részhez. ☹

Ha érdekel benneteket a téma, ígérem később még keresgélek, de egyelőre az új kozmetikámmal kell foglalkoznom. 😊

Még nők, akik beírták a nevüket a történelembe.

Sport

  • Billie Jean King volt az első teniszezőnő, aki győzedelmeskedni tudott Wimbledonban, de a sportban és a társadalomban megjelenő szexizmus szókimondó bírálójaként is nagy tiszteletnek örvendett.
  • Charlotte Reinagle Cooper az olimpiai játékok történetének első női olimpiai bajnoka, brit olimpiai bajnok teniszezőnő. 2013-ban beválasztották az International Tennis Hall of Fame(Teniszhírességek Csarnoka) tagjai közé.
  • Senda Berenson, a női kosárlabda alapítója, akit “a női kosárlabda anyjának” is szoktak becézni. Ő egy amerikai sportoló. Módosította a meglévő férfi kosárlabda szabályokat, amelyeket 1891-ben találtak ki.
  • Kathrine Switzer volt az első nő, aki megpróbált részt venni a bostoni maratonon 5 évvel azelőtt, hogy a hölgyek hivatalosan is nevezhettek volna rá. Ezen a fotón azt láthatjuk, amint az egyik versenyző erőszakkal próbálja meg őt ‘eltántorítani’ a versenyben való részvételtől.
  • Amelia Earhart (1897-1937) Amerika első jelentős női pilótája

. 1917-ben belépett a kanadai Vöröskeresztbe, hogy a háború alatt a sebesült katonákon segítsen. 1920-ban repült először, mint utas és egyből beleszeretett az érzésbe. Pilótaleckéket vett, megszerezte pilótaigazolványát, majd saját repülőgépet vett.

  • Maria Teresa de Filippis olasz autóversenyzőnő, a Formula–1-es világbajnokság első női versenyzője.
  • Szilvássy Karola az első nő, aki repülőre szállt.

Szilvássy Karola nyíltan hangoztatta, hogy a nők teljes egyenjogúságának híve, s lelkesedett a szüfrazsettekért.

  • Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova az első női űrhajós, aki a világűrben járt. (1937-)

1937-ben született Oroszországban. Szabadidejében sokat ejtőernyőzött, ezért volt előnye, mikor 1962-ben kiválasztották az űrprogramban való részvételre.

1963. június 16-án a Vosztok–6 fedélzetén szállt fel, 48-szor megkerülte bolygónkat és három nap után sikeresen visszatért. Temérdek mennyiségű kitüntetést szerzett, valamint a Holdon egy krátert is elneveztek róla.

  • Az első haditudósító nő: Margaret Bourke-Whit

Szakmájának egyik legismertebb képviselője, a Life magazin első női fényképésze, 1936-ban az első szám címlapja az ő fotójával jelent meg.

 Az első külföldi, aki engedélyt kapott szovjet gyárakban fotózni, az első női haditudósító, az első nő, aki harci zónában dolgozhatott.

Fotózott szerte Amerikában, Indiában, a Szovjetunióban, Dél-Afrikában, ott volt a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításánál.

Képeit őrzi többek között a New Mexico Museum of Art, a Museum of Modern Art és a Library of Congress.

Csak néhányan, hisz például nem beszéltem még a művészekről sem, a számtalan híres, harcos, csodás nőről, .

Mert nőnek lenni küzdelmes, de jó. Mint, ahogy egy most induló pódiumbeszélgetés sorozat címe is mondja.

Amit kicsit szeretnék reklámozni is.

„NŐNEK LENNI JÓ!”

Aranyhordó pódiumbeszélgetések.

Beszélgetés közismert nőkkel, akiknek legalább annyira fontos a hivatásuk, mint a családjuk, akik harmóniára törekszenek a munka és a magánélet között, akik energikusak és pozitívak az élet dolgaihoz és az emberekhez viszonyulásukban.

Szeretettel meghívjuk 2019. április 2.-án kedden 18 óra kezdéssel egy pódiumbeszélgetésre!

Vendégünk: POLGÁR LILLA színművész

Beszélgetőtársa: SZENTE TÜNDE társadalom-mérnök

Én készülök! 🙂

Mindenkit szeretettel várnak, akit érdekel!

Szép hetet!

Ildikó

Ikonikusá vált fotók V.

Sziasztok!

Nem tudom abbahagyni.  😊 Mindig új és új dolgokra bukkanok! Remélem nem bánjátok!

Hozzászólásokat, ötleteket, építő jellegű kritikákat szívesen látok!

Nők és a tanulás

„Túl kicsi az agyuk…”

Még az 1910-es években, is Magyarországon és Európa-szerte komoly tudósok vérre menő vitákat folytattak arról, helyes-e a nőket az egyetemekre engedni, vajon alkalmasak-e ők ilyen komoly és megerőltető tanulmányokra. Sok kiváló orvos vallotta még ekkor is, hogy alkalmatlanok.

NŐK, AKIK MIATT MA ISKOLÁBA JÁRHATUNK

  • Veres Pálné és a női iskolák

A valódi változások Magyarországon száz évvel Mária Terézia után kezdődtek el Veres Pálnéval, aki az oktatás megreformálásában látta a haza jövőjét.

Madách Imre, ezt írta akadémiai székfoglalójában:

„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”

Ez bizony már sok volt Herminnek, levelet írtMadáchnak, amiben felhívta a figyelmét arra, hogy a nők és a férfiak közti különbségek társadalmi eredetűek, és azonos lehetőségek között ugyanolyan szellemi színvonalat tudnának nyújtani a nők is.

Madách válaszlevelében belátta, hogy tévedett, és biztosan másképp fogalmazott volna, ha korábban szerét ejtik ennek a beszélgetésnek. 

1869-ben Deák Ferenc támogatásával létrejött az első iskola, amelybe nők járhattak. A tantervet maga Veres Pálné írta, és tizennégy lány kezdte meg az első évfolyamot.

  • Hugonnai Vilma, az első doktornő

Vilma kitartóan hitt abban, hogy egy nap orvos lesz, kitartásának és makacsságának köszönhette, hogy bár nyomorogva és az egyetem mellett ápolónőként dolgozva, de el tudta végezni a tanulmányait

Az 1879-ben Zürichben szerzett egyetemi diplomáját nem voltak hajlandók itthon elismerni, nem engedték betegek közelébe.

Annak érdekében, hogy szakmája közelében maradhasson és pénzt is kereshessen, el kellett végeznie egy szülésznői tanfolyamot. Hosszú huzavona után végül az állam engedte, hogy újra letegye az orvosi vizsgáit Magyarországon.

Tizenhét évébe telt, hogy a külföldön szerzett orvosi diplomáját itthon hivatalosan elismertesse, és orvosként dolgozhasson.

  • Glücklich Vilma, az első nő az egyetemen

Veres Pálné és Hugonnai Vilma küzdelmei olyan tehetséges nők előtt jelölték ki az utat, mint amilyen Glücklich Vilma is volt.

1895-ben kitűnő átlaggal ő lett Magyarországon az első nő, aki hazai (budapesti) egyetemre járhatott, 1896-tól fizikát és matematikát hallgatott, akkor még ugyanis a bölcsészkaron oktatták ezeket a szakokat. Így ő lett az első nő, aki bölcsészdiplomát szerzett.

Tanári diplomája megszerzése után barátnőjével és bizalmasával, Bédy-Schwimmer Rózával együtt megalapította a Magyar Feministák Egyesületét, és a nők választójogáért küzdöttek.

  • Ungár Margit, az első ügyvédnő

Ungár Margit a nők ezrei előtt nyitotta meg utat, hogy a jogi egyetemre járhassanak, ugyanis Magyarországon előtte csak az orvosi-gyógyszerészeti karra és a bölcsészkarra jelentkezhettek lányok.

1920-tól viszont a női hallgatókra is vonatkozott a numerus clausus, nem csupán a zsidókra: csak külön elbírálás után és korlátozott számban vették fel őket a felsőoktatásba. Az egyetemi jelentkezés előfeltétele az volt, hogy mindenből kitűnők legyenek – miközben a férfiaknál ez nem volt kitétel.

1928-ban kitüntetéssel tett záróvizsgát.

Margit diplomáját pedig a férfiakétól eltérően, rózsaszín selyembe burkolták és aranyszalaggal kötötték át. 

Ő fogalmazta meg a feministák előterjesztéseit, amelyeket a parlamentnek benyújtottak. 

  • Az első nő a magyar törvényhozásban

Slachta Margit 1920-ban, 36 évesen, az első nőként lépte át azt a határt, ami a nagypolitikát és a női nemet Magyarországon elválasztotta egymástól.

Nemcsak mint parlamenti képviselő, hanem mint keresztény feminista aktivista is beírta magát a katolicizmus és a magyarországi nőmozgalom történetébe. 

Elszántan küzdött a női munka társadalmi megbecsültségének növeléséért, a nők oktatáshoz való jogainak érvényesítéséért és politikai nagykorúsításáért.

Vannak még páran…

Belegondolni is fáj, hogy kilencven évvel ezelőtt egy nő nem kaphatott négyest semmiből, ha tovább akart tanulni. Mint ahogy abba is, hogy az elemi iskolában mást tanultak a lányok, mint a fiúk. 

Elképesztő bátorság, elszántság és szabadságvágy kellett ahhoz, hogy valaki nemet merjen mondani az egész társadalomnak.

Nők az egyetemeken

Kis szövegrész, ami mellett nem tudtam elmenni.

  • Első ízben alig 120 éve, 1895-ben engedélyezték, hogy hölgyek is tanulhassanak egyetemen Magyarországon. Legalábbis ezt az időpontot tartják nyilván a hivatalos feljegyzések,  
  • Az 1840-től egyre erősödő nőmozgalmaknak köszönhetően – Teleki Blanka, Karacs Teréz, Veres Pálné tevékenysége következtében – magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.
  • A nők tanulmányainak fontossága, a tudományos életben való részvétele először az 1830-as években vetődött föl.
  • Persze hosszú volt a nők útja az egyetemig, hiszen az 1800-as évek elején még középiskolába se járhattak.
  • 1895. december 19-én elfogadták, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvételt nyerjenek.
  • Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki.
  • A nők jogainak érvényesítését az 1919-ben alakult Diplomás Nők Nemzetközi Szövetsége segítette. A szervezet azzal a célkitűzéssel alakult, hogy az egyetem ugyanolyan körülményeket teremtsen a tanuláshoz a lányoknak, mint a férfiaknak. Eleinte például nem volt külön toalett a lányok számára, hiszen csak fiúk jártak az egyetemre.
  • Hazánkban jelentős számban csak 1910 után kerültek be nők az egyetemekre. A Műegyetemre az 1920/21-es tanévben iratkozott be az első négy női hallgató.
  • 1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete, amely elérte, hogy a nők is részt vehessenek tudományos konferenciákon, megjelentethessék tanulmányaikat, bemutathassák alkotásaikat.
  • Az egyesület 1935-től 1939-ig megjelentette a Magyar Női Szemle című folyóiratot, amely – más nőknek szóló lapoktól eltérően – a nők tudományos, közéleti és kulturális tevékenységeit mutatta be.

 😊

Nők a tudomány terén

  • Hedy Lamarr színésznő és feltaláló, aki nemes egyszerűséggel ledózerolta a nőkről alkotott sztereotípiákat a tudományos ágazatokban. Többek között neki köszönhetjük, hogy ma mobiltelefonokkal rohangálhatunk.

Hedy Lamarr-díj

A díjat a férfiak által uralt híradástechnika területén véghezvitt különleges teljesítményért adományozzák nőknek

Szép és okos? Nahát! 😊 Megint megdőlt egy sztereotípia.

Nők a programozás világában

Bár jelenleg a programozók között sokkal több férfit találunk, mint nőt, ez nem volt mindig így: a 80-as évekig még többségében hölgyek dolgoztak ezen a területen.

  • Az első programot – olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre – egy angol grófnő, Ada Lovelace írta még 1843-ban. A számítástechnika és a programozás történetében később is sok női név bukkan fel, ami csak visszatekintve meglepő. Az elektronikus eszközök elterjedése előtt ugyanis a hosszadalmas matematikai számításokat „emberi számítógépek” (angolul computerek) végezték, akár az üzleti életről, akár tudományos háttérmunkáról volt szó. Mivel a női munkaerő olcsóbb volt, hölgyek készítették az első csillagászati katalógust és az atombomba elkészítéséhez szükséges számítások nagy részét is.
Ada Lovelace
  • A „Computer Room” és az ott dolgozó hölgyek 1949-ben a NACA (későbbi NASA) egyik kutatóközpontjában

A hőskor és a női úttörők

A második világháború idején a számítástechnika rohamos fejlődésnek indult, a matematikával foglalkozó nőket pedig egyre komolyabban vették.

  • Az Enigma feltörésén dolgozó csapatban is volt néhány nő (köztük Mavis Batey és Joan Clarke), de az amerikai kontinensen készülő első elektronikus számítógépet, az ENIAC-ot kizárólag hölgyek programozták (bonyolult matematikai számításokkal és mintegy 6 ezer kapcsoló beállításával).
  • Közülük Adele Goldstine és Betty Jennings készítette az első szoftvereket és programozási kézikönyvet. A csapat egy másik tagja, Betty Holberton a programozási nyelvek elődeinek tekinthető függvényeket írta.
  • Betty Jennings és Frances Bilas az ENIAC fő vezérlőpaneljénél (U.S. Army Photo)

Ennek a kornak az úttörői között kell megemlíteni Grace Hoppert, aki elsőként vázolta fel egy számítógéptől független programnyelv ötletét. Megalkotta az első fordítóprogramot (compiler) 1952-ben, és irányította az egyik legkorábbi modern nyelv, a COBOL kifejlesztését. Állítólag a „debugging” kifejezés is tőle ered.

Grace Hopper

Most ennyit! Még folytatom! 🙂

Szép hetet!

Ildikó

Ikonikusá vált fotók IV.

Sziasztok!

Most azokról a nőkről írok, akik sokat tettek az egyenlőségért.

  1. Harcok a megkülönböztetések ellen
  • A vegyes iskolák bevezetése kezdetben olyan erős lakossági ellenállásba ütközött, hogy a hatóságoknak kellett biztosítani, hogy a szinesbőrű tanulók eljuthassanak az iskolákba. 1957-ben a világsajtót bejárta Elizabeth Eckford 15 éves diáklány fényképe, aki a feldühödött, lincselésre kész tömegben próbál eljutni az iskolába. Ő volt az első fekete diák, aki hivatalosan is megkezdhette tanulmányait az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága által “a gyermekek iskolai faji megkülönböztetésének jogellenességéről” hozott döntése után, 1957-ben.
  • Rosa Parks polgárjogi aktivista, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik vezéralakja. akit azért tartóztattak le, mert 1955-ben egy buszvezető utasítása ellenére nem volt hajlandó átadni helyét a buszon egy fehér bőrű utasnak. Letartóztatása váltotta ki a montgomery-i buszbojkottot, a történelem egyik legsikeresebb, faji megkülönböztetés elleni megmozdulását, ami a polgárjogi mozgalom vezetőjévé emelte Martin Luther Kinget. Parks az amerikai kultúra és a polgárjogi küzdelmek egyik legjelentősebb alakjává vált.
  • Jeanne Manford (1920-2013)

Jeanne Sobelson Manford amerikai aktivista, aki küzdött a leszbikusok és melegek jogaiért. 1972-ben kapta a hírt, hogy fia a kórházban van. Megverték azért, mert kiderült, meleg. A jelentések a fiát állították be hibásnak, ezért válaszul Jeanne írt egy levelet a New York Postnak, melyben kifejtette azt, hogy van egy homoszexuális fia és ő szereti őt.

Ezek után interjúkat adott több városban, valamint 1972-ben részt vett a fiával egy meleg felvonuláson, arra buzdítva a szülőket és az embereket, hogy támogassák a homoszexuálisokat. Élete során létrehozta a PFLAG szervezetet a leszbikusok és melegek támogatására. Munkássága alatt sok kitüntetést kapott. Jeanne 2013-ban hunyt el 92 évesen. 

2. Harcok az emancipációért.

A női nemet a kiskorúsításra, a kényszerházasságra, a férjeknek a feleségük feletti gyámságára, a tiltott tanulásra, a nők alacsonyabb rendűségére kényszerítették.

Fantasztikus nők járták ki nekünk a lehetőségeket, akik nagy harcokat vívtak az egyenlőségért .

Íme néhány kultikussá vált fotót, ami egytől-egyig nagy felháborodást keltett a maga idejében, és amely egyben remekül szemlélteti az akkori társadalom emancipációhoz való hozzáállását.

  • A nők jogaiért küzdő brit asszonyok, 1906-ban.
  • Emmeline már 14 éves korában részt vett a nők választójogát támogató gyűléseken. Harcos szüfrazsett volt.1928. július 2-án, Emmeline halála után három héttel az általános választójogot kiterjesztették a nőkre is.

Ha nincs szavazati jogunk és nem vehetünk részt a törvényhozásban, akkor a törvények sem vonatkoznak ránk, így ennek megfelelően fogunk viselkedni. Ezt vallották a szüfrazsettek.

  • Eleanor Roosevelt (1884-1962)

Eleanor az Egyesült Államok 34. first ladyje volt 1933-tól 1945-ig. Támogatta férje, Franklin D. Roosevelt politikáját, valamint harcolt a nők egyenjogúságáért. Társalapítója volt a Freedom House szervezetnek és támogatta az ENSZ megalapítását.  

Egy kis szöveg, ami mellett nem tudtam elmenni. 😊

Néhány dolog, amiktől a nők hosszú ideig el voltak tiltva

  • Bankhitel

Az 1900-as évek második felében már a nők is aktívan dolgoztak, csak sokkal kevesebb pénzért. A család fenntartója a férfi volt, így úgy tűnt, jogosan dönti el, mire költik el a pénzt, és mire nem. Ennélfogva a nők nem vehettek fel bankhitelt a férjük írásbeli engedélye nélkül.

  • Kényelmes fürdőruha

Elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett úgy strandolni menni, hogy kényelmetlen, többrétegű, vízben mozgáshoz teljesen alkalmatlan hacukát kellett hordani az illem miatt. Az 1920-as években az önkormányzatok külön szabályozták, milyen lehet a fürdőruha: például nem mutathatott túl sokat a lábból, és ezt rendszeresen centivel ellenőrizték a strandokon. A szabályokkal dacoló fürdőzőket egyszerűen letartóztatták.

Képzelhetjük, mekkora sokkot okozott Brigitte Bardot bikiniben az ötvenes években!

  • Születésszabályozás

Ugyan évszázadok óta létezik óvszer, azt mindig a férfi döntötte el, hogy használja-e, vagy sem.

Ha egy nő el akarta kerülni a  teherbe esést, kénytelen volt házi praktikákhoz folyamodni.

Abortuszról szó sem lehetett, 1869-ben az angol parlament döntött: a fogantatástól kezdve tiltotta és büntette az abortuszt.

 1965-től a nők felirathatnak maguknak tablettát, és végre védekezhetnek a nem kívánt terhesség ellen, a mellékhatások miatt sokat szenvedtek.

Egyedülálló nők egyébként csak 1972-től voltak jogosultak gyógyszer feliratására.

Egy évvel később, 1973-ban Amerikában a legfelsőbb szövetségi bíróság megadta a nők saját testük felett való rendelkezési jogát, és legalizálta az abortuszt.

  • Olimpia

Az ókori Görögországban a nők halálbüntetés terhe mellett teljesen el voltak tiltva az olimpiai szerepléstől. 1896-ban az első modern olimpiai játékokon sem szerepelhettek nők, mondván, nem lenne túl esztétikus.

  • 1900-ban Párizsban rendezték meg az első olyan olimpiát, ahol már nők is versenybe szállhattak, az első női bajnoki címet Charlotte Cooper brit teniszező nyerte el.
  • 1912-ben az amerikai nőknek még mindig nem engedélyezték az úszásban való részvételt, de más nemzeteknek igen.
  • 1924-ben már az első magyar nő is ott volt az olimpián.
    Na erről sehol nem találtam képet, de még egy sort sem. 🙁 De a 2012-es londoni olimpiáig kellett várni, míg az összes nemzet versenyzői között szerepeltek nők is.
  • Esküdtszék

1879-ben a legfelsőbb bíróság legalizálta a nők esküdtszékből való kizárását. Ezt a törvényt nagyon sokáig betartották: 1927-ben csak 19 amerikai államban hagyták figyelmen kívül. A fő oka a nők eltiltásának az volt, hogy nem tesz jót nekik, ha a bűncselekmények riasztó részleteivel traktálják őket.

A kongresszus csak 1957-ben törölte el a törvényt, de az államok még 1975-ig dönthettek úgy, hogy kizárják a nőket az esküdtek köréből.

Végül egy kép, tüntető nők az első világháború idején és 1970-ben.

Lehet ez most kicsit hosszúra sikerült. 🙁 Kérem nézzétek el nekem! 🙂

Jövő héten folytatom!

Szép hetet!

Ildikó

A nőkről

Sziasztok!

Kicsit megszakítom a régi korok formabontó, hős nőiről írt sorozatomat a nőnap miatt, hogy írjak pár sort arról, hogyan látom én magunkat.

Milyenek is vagyunk mi nők, ha tükörbe nézünk?

Száz félék. Mind külsőleg, mind belsőleg.

Mégis, mi az, ami hasonlít bennünk?

  1. Az erőnk, bátorságunk.

Amikor tükörbe nézünk, eszünkbe juthatnak azok a dolgok, amikkel szembe kellett néznünk, amikkel meg kell vagy már küzdöttünk. Tisztában vagyunk az erőnkkel, ugyanakkor azzal is, hogy szeretetre és elfogadásra van szükségünk ahhoz, hogy ez így is maradjon. Egyensúlyban tudjuk tartani az erőnket és a gyenge oldalunkat. Például az anyasághoz is mekkora erő és bátorság kell. Világra hozunk egy életet, és felneveljük a gyerekeinket, anyatigrisként védjük őket.

“A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe. “

(Denis Diderot) 😊

Ugye milyen igaz!

  • Bizalom és szeretet

Látjuk az összes szeretetet és bizalmat a tükörben, amit a körülöttünk élő emberek és saját maguk felé is érzünk.

 Ismerjük az erőnket, teljesítőképességünket, és valljuk be csodáljuk is ezt magunkban. Ugyanakkor bennünk is létezik félelem, bizalmatlanság, kétkedés, amivel ugyanúgy tisztában vagyunk – ezzel pedig csökkenhetjük is ezeknek az erejét.

A nő azt akarja, hogy ok nélkül, “miért” nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen.

(Henri Frédéric Amiel)

  • Mindenhol próbáljuk meglátni a szépet, a tökéletlenben is a tökéletest.

A napfény, a virágok, egy szép táj, a vizek, a fák, a hegyek……sorolhatnám. Ugye, hogy bármilyen búnk bajunk van ezeknek a látványa megvigasztal?

Vagy elég egy jó szó, egy kedves mosoly, egy dicséret……és már jobb kedvünk is lesz.

“Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat. “

(Richard Wagner)

  • Látjuk a szívük és lelkük könnyedségét (a küzdelmek ellenére)

A tündérek is azért képesek repkedni, mert könnyű a szívük, és szeretettel teli. A nőknél sincs ez másképp: a mindennapos küzdelmekkel megvívunk, de nem vesszük olyan komolyan, hogy az túlságosan is hathatna a szívükre vagy lelkükre.

  • Viszonyunk a külsőnkhöz

Valld be, hogy sokszor jóval kritikusabb vagy magaddal szemben, mint kellene. Ez egy szintig jó, mert arra ösztönöz, hogy a legjobbat hozd ki magadból, viszont egy határon túl már egészségtelen. Jön a koplalás, a plasztika, a póthaj, no meg az önbizalomhiány. Megéri?

Ha te önmagaddal rendben vagy, akkor ezek a külső támadások nem érdekelnek.

Erősítsd meg az önbizalmadat és lásd azt a csodás nőt a tükörben, aki valójában vagy.

Lásd a vélt, vagy valós hibáid mellett a rengeteg más jó tulajdonságod, és nagyon rossz úton jársz, ha ezeket figyelmen kívül hagyva, csak a negatívumokra koncentrálsz.

Ha nem látod magad szépnek, jónak a kisugárzásoddal is problémák lesznek, így biztos lehetsz abban, hogy ez kihat az emberi kapcsolatodra.

És igen nem vagyunk tökéletesek, de mért is kellene, hogy azok legyünk?! Legyünk büszkék magunkra!

Nézzünk néhány számomra kedves idézetet:

Az igazi Nőt a férfi engedi élni. Mert a Nő ugyanúgy ember. És Társ. A férfi társa. Mindenben. Mindent megtehet érte: moshat, főzhet, takaríthat – de nem azért, mert ez a dolga. Hanem szeretetből. Szeretetből, amit a férfi észrevesz, és viszonoz. Talán mos, főz, takarít – vele együtt. Vagy csak egyszerűen nem vár el mindent tőle. Nem teszi szóvá, ha nincs kész időre az ebéd, vagy kicsit gyűrött az ing. Mert nem ez legfontosabb számára. Nem az ebéd, nem a tárgyak, nem a külsőség. Hanem a Társ. A Nő. Az igazi.

Csitáry-Hock Tamás

 Az élet csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni. A nő lelke csendes virágzás egy elsöprő forgószél közepén.

Charlotte Bronte

A női lélek nem alkot, hanem megért, nem okoskodik, hanem megérez, nem tud, hanem megsejt.

Csáth Géza

A nő a természetnek egyetlen lénye, aki érzésünket érzéssel viszonozza, és akit boldoggá tesz az a boldogság, amellyel bennünket megajándékoz.

Denis Diderot

Boldog nőnapot, egész évben! 😀

Ildikó

Ikonikussá vált fotók III.

Ilyen volt nőnek lenni a háború alatt!

A nők kitartásáról és háborús küzdelmeiről nem írnak a történelemkönyvek…

Én most megemlékezek erről!

A történelemkönyvek alapján azt hihetnénk, hogy a háborúkat a férfiak vívják, az ő ügyességükön, kitartásukon múlik, hogy melyik fél nyeri meg a háborút.

Az első világháború azonban bebizonyította, hogy a hátországi gyárakban dolgozó nők millió nélkül egyik félnek sem lett volna esélye megnyerni a háborút.

A nők voltak azok, akik búcsúztatták a katonákat, leveleikkel életben tartották bennük a reményt, ápolónőként ők gondozták a sebesülteket, és nevelték otthon – gyakran rendkívüli hiányállapotok között – a gyerekeket.

Nők a gyárakban

A hadba vonuló munkások feleségei – ha eddig nem dolgoztak maguk is – most kénytelenek voltak munkát vállalni, mert a napi betevőről valakinek gondoskodnia kellett.

Világszerte nők milliói álltak be a gyárak hatalmas gépei mellé, és gyártottak lőszert, repülőt, konzervet. Bármit, ami segít a fiaiknak, férjeiknek életben maradni.

A nők képzését gyorstalpalókon oldottak meg, általában egy részfolyamatot tanítottak meg nekik. 

Munkájukért természetesen közel sem kaptak annyi fizetést, mint a férfiak, bár ugyanazt a teherbírást elvárták tőlük is.

Rengeteg nő számára óriási problémát jelentett a gyerekek elhelyezése, gondozása, szoptatása munkaidőben.

Az ápolónők

A középosztálybeli és arisztokrata hölgyek is kivették a részüket a háborúból, mégpedig úgy, hogy ápolónőnek álltak. 

Hamarosan szükség is lett a munkájukra, mert a frontvonalról egyre több sebesült érkezett, és a legtöbb ápolónő különösebb felkészítés nélkül nyújtott ellátást és vigaszt a katonáknak. 

Számtalan nő vállalta a harctér közelében való szolgálatot is. Nekik nap mint nap szembe kellett nézniük a szétroncsolódott sebesültek, halottak látványával, az iszonyatos szagokkal, hangokkal. 

Ráadásul a frontvonal közelében szolgálni kifejezetten veszélyes is volt: nemegyszer ki voltak téve az ellenség tüzének. 

Nemcsak ápolónők, hanem írnokok, szakácsok, telefonos kisasszonyok is dolgoztak a frontvonal mellett segédszolgálatosként. 

A háború utolsó szakaszában például közel 50 000 nő segítette a Monarchia katonáit a harcmezőnél.

A családfenntartói szerepbe kényszerült nők tömegei kötöztek sebet, főztek ebédet, gyűjtöttek ruhát, vagy klasszikus férfimunkákat vállalva, tüzet oltottak, és autót vezettek, földet műveltek.

A fővárosi utcaképben ekkor tűnnek fel a női utcaseprők, villamos-kalauzok, kéményseprők, tűzoltók vagy postások.


Parasztasszonyok munka közben.

Gyűjtés a rászorulóknak.

Már az első hónapokban „hazafias gyűjtéseket” szerveztek, a befolyt pénzeket pedig a katonaság szükségleteinek az enyhítésére, a sokszor nyomor szélén billegő hozzátartozóik segítésére használták fel.

 Különösen ismert volt a Vöröskereszt áldásos munkája és az Auguszta Gyorssegély-Alap tevékenysége. Ez utóbbi – 1914 nyarán alakult – szervezet nemcsak adományokat gyűjtött a rászorulóknak, de még külön kórházvonatot is működtetett. A háborús segélymozgalmak gyűjtéseiről és felhívásairól az újságok is rendszeresen beszámoltak.


Gyűjtés rászorulóknak

Végül egy érdekesség

Kiderült egy makói asszony szerepel a huszadik század egyik ikonikus képén.

Clarence Benjamin fotója a történelem egyik legismertebb felvétele a holokauszt idejéből.

Hetvenkét év után azonosították Clarence Benjamin amerikai őrnagy 1945 áprilisában készült, azóta a huszadik század egyik ikonikussá lett fényképének főszereplőjét.

A fotó egy Bergen Belsenből Theresienstadtba tartó magyar, lengyel, görög, szlovák és holland zsidókat (többnyire nőket és gyerekeket) szállító náci rabvonat felszabadítását követő pillanatokat örökíti meg. A kép előterében egy fiatal asszony és kislánya látható, nem sokkal azután, hogy kiléptek a biztos halálba tartó vagonból.

A nő könnyek közt, szinte hitetlen arccal fogadja szabadulásukat.

A Haaretz című izraeli lap egyik újságírójánál jelentkezett egy nő, miszerint ő a képen látható asszony unokája. Beszámolója szerint nagymamája és a képen látható kislánya a levélíró jelenleg hetvenhét éves édesanyja, Makóról származik. Innen deportálták őket a háború idején.

A nő harmincöt éves korában szabadult. Ezt követően hazatért Magyarországra. Itt is halt meg az 1980-as években.

Most ennyit, de még folytatom! 🙂 A következő rész azokról a nőkről fog szólni, akik a történelem folyamán nagy harcokat vívtak az egyenlőségért folytatott küzdelemben.

Szép hetet!

Ildikó

.

Ikonikussá vált fotók II.

Sziasztok!

 Még egy kis divat, bár ez kicsit más.

A háború kényszerítette nadrágba a nőket

Az I. világháború a divatra is óriási hatással volt: a férfi már nem indult be egy boka látványától, és sok tabu ledőlt.

Az I. világháború kitörésekor még ordas sértésnek számított, ha valakit a “legkalapnélkülibb” nőnek neveztek, mivel egy tisztes úrinő számára a kalap viselete szinte fontosabb volt, mint a bugyié.

Hogyan változtatta meg a háború – és a vele a nemi szerepek kényszerű átrendeződése – a divatot?

Rövidebb, kényelmesebb, gyakorlatiasabb

A női divat a háború idején is megőrizte változékonyságát, és nemcsak azt: Párizs, a központi hatalmak felé immár svájci közvetítéssel – megmaradt a divat fővárosa, a budapesti divatszalonok továbbra is beszerezték a legújabb párizsi modelleket. Az egyik tendencia, hogy a 19. század rendkívül kényelmetlen ruhái – a krinolin, a turnűr – rövidültek.

Igaz ebben már a feminizmus század eleji jelentkezésével párhuzamosan elindult a divat – lomha léptekkel – a kényelem felé.

A magas nyakú blúzok kihajtott nyakúvá váltak, a szoknya bővebb lett és némileg rövidebb: a boka látványa ekkor már nem hajtotta túl a férfiak szexuális fantáziáit sem.

Ám a nagy háború idején munkába álló nőnek már a munkavégzésre szabott, egyszerűbb, a férfiöltönyhöz és egyenruhákhoz jobban hasonlító ruhák kellettek. A dolgozó nő a középosztályra porciózott napi rutin illemszabályait sem tudta követni: a ház körüli teendőkre tartott „mosóruha” és az egyes és kettes számú (a délre és a délutáni vizitekre való) „látogatóruha” gondos váltogatása már nem volt megoldható.

Nők nadrágban

Két sajátos ruhatípust a háború tett a kereslet-kínálat pályájára, és ezzel a divatlapok részévé.

A háború elején valóságos divatja lett az ápolóruháknak, miután előkelő hölgyek százai jelentkeztek önkéntes ápolónak. Mivel ez kemény fizikai munkát követelt meg, egyszerű, egyenruhaszerű viseletet kellett a külcsínnel ötvözni.

Itt már az is előfordulhatott, hogy a nők nadrágba bújjanak, legfeljebb egy fedőszoknyával is eltakarták azt.

A másik „háborús” ruhatípus a gyászruha volt – hiszen alig akadt nő, akinek a családjában ne lett volna áldozata a háborúnak. Igazság szerint a békebeli gyászillem alapján szinten mindenki feketében kellett volna járjon, hiszen még a másod-unokatestvér halála után is egyhavi gyászidőszak dukált.

Az öltözködést is kényszerhelyzetekbe terelte az anyaghiány, elsősorban a gyapjú és a bőr vált elérhetetlenné.

A gyapjút a papírszövet pótolta, bár a papírruhákban nem volt ajánlatos esőre menni. A bőr cipőtalpat pedig fával helyettesítették.

A szükségből erényt kovácsolt a Fényűzés Elleni Liga, amely divatbemutatókat is rendezett az olcsó, anyagtakarékos öltözködést segítendő.

Tabuk dőltek meg

Összességében az I. világháború jelentős áttörést hozott, nagyon komoly korlátok törtek át a rendkívüli viszonyok közepette, amiben nem pont a ruházkodás volt a legjelentősebb.

Korábban a házasságon kívüli szexualitás a nő számára a legnagyobb tabuk közé tartozott, hiszen tisztességes nő kalap vagy kíséret nélkül még az utcán sem mutatkozhatott.

Ha egy bálon egy ifjú hölgyet kétszer is felkért valaki, az kvázi már lánykérésre engedett következtetni.

Ám a „ki tudja, találkozunk-e még valaha” pillanatai sok mindent más megvilágításba helyeztek. Sőt a hadba vonult férfiak családja inkább befogadó volt (az esetleges így fogant gyermekekkel szemben is), semmint megvető. A nagy háború után pedig a nőkkel már nehéz volt elfogadtatni a korábbi – öltözködési, illembeli, szórakozásbeli – kötöttségeket.

Remélem tetszik nektek ez a sorozat! Én nagyon élvezem!

Jövő héten a nők szerepével a háborúban folytatom.

Szép hetet!

Ildikó

Ikonikussá vált fotók

Sziasztok!

Már tettem fel képeket a nőkről, a nők szerepéről a múltban. Én nagyon élvezem ezeket a fotókat ezért szeretném most folytatni.

Először lássunk néhány ikonikussá vált fotót a divatról, ami nagy felháborodást keltett a maga idejében

  • Az angol szupermodell, Jean Shrimpton, aki egy melbourne-i ünnepélyen keltett nagy felháborodást, amikor egy ‘kirívó’ miniruhában jelent meg, 1965-ben.
  • Ismeretlen lányok, akik a miniszoknyájukkal keltettek nagy felháborodást Fokvárosban, 1965-ben.
  • 1966-ban Yves Saint-Laurent volt az első divattervező, aki a nagyközönség előtt is felvállalta a kizárólag nőknek tervezett szmokingjait. Ezelőtt az esemény előtt provokációnak tartották, ha egy nő szmokingban jelent meg egy nyilvános helyen.
  • Annette Kellerman – profi úszó, színésznő és író, aki ellen 1907-ben vádat emeltek emiatt a fürdőruhás képe miatt.
  • 1920-as években az Egyesült Államokban még az alábbi képen látható, Lila Lee színésznő által viselt fürdőruhát is túlságosan kirívónak tartották.
  • A merész öltözéke és a csupasz lábai miatt letartóztatott nő 1922-ben, Chicagóban.
  • A hosszúnadrágok ellen és a nők jogaiért tüntető nők 1947-ben, Kaliforniában.
  • Mary Quant volt az első divattervező, aki forradalmasította a divatvilágot a nőknek tervezett miniszoknyáival.
  • Paul Poiret – francia divattervező, aki megszabadította a nőket a fűzők viselésétől.
  • Két diáklány, akit hazaküldtek az iskolából ruhát cserélni, mert 1953-ban tiltották a szűk- és rövidnadrágok viselését a nyugat-berlini iskolákban.

Jövő héten a háború által megváltoztatott divattal folytatom.

Remélem nektek is tetszett!

Szép hetet!

Ildikó

Valentin /Bálint/ nap

Sziasztok!

Szent Bálint napján (február 14.) tartják Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét.  

Sokan úgy tartják, hogy ez egy Amerikából behozott új őrület, mint a halloween.
De ennek az ünnepnek is ugyanúgy meg van az ősi eredete.

Magyarországon valóban e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi
kultusza, és az angolszász országokban volt elterjedtebb.
 Az angolszász szokás Magyarországon az angol elnevezés magyarosított formájú átvételével, mint Valentin-nap vált ismertté az 1990-es évektől  kezdődően.
A Valentin-nap vallási eredete világszerte, így Magyarországon is elhomályosult.

Lehet szeretni, vagy utálni, de van létjogosultsága.

Én úgy élem meg ezt az ünnepet, hogy ez nem csak a szerelem, hanem a szeretet napja is.
Nem az ajándék értéke számít, egy kedves versről, egy általunk készített ajándékról, egy szál virágról, egy együtt töltött estéről, beszélgetésről szóljon ez a nap!
Hogy éreztessük, milyen fontosak nekünk a szeretteink. A mai rohanó világban sokszor nem mutatjuk ki az érzéseinket, ez a nap figyelmeztessen erre!  


Szent Valentin

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje.
  1. Sokan azt állítják, hogy a szerelem és a szeretet ünnep eredete Szent Valentin, egy római pap nevéhez fűződik, aki mártírhalált halt, mert nem adta fel a kereszténységet a vallás üldöztetése idején. Kr.u. 269 vagy 270 február 14.-én halt meg, ugyanazon a napon, amelyik a szerelmi sorsjátékoknak volt szentelve. A legenda szerint a börtönben töltött idő alatt üzenetet küldött barátainak, hogy szereti őket és hogy ne felejtsék el őt.
  2. A történet egy másik változata szerint, Szent Valentin papként szolgált Claudius császár ideje alatt.

II. Claudius császár uralkodása alatt Róma számtalan véres és népszerűtlen kampány részese lett. A kegyetlenségéről híres Claudius nehezen szerzett katonákat, akik csatlakozhattak volna seregéhez. Úgy vélte, ennek legfőbb oka az, hogy a római férfiak nem akarták elhagyni szeretteiket és családjukat. Claudius egy rendelet által törölte az összes házasságot és jegyességet a birodalomban, hogy ezáltal megerősítse csapatait. Szent Valentin jóságos és romantikus római pap volt ebben az időben, aki titokban párokat adott össze. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek.

3. Mielőtt kereszténysége miatt II. Claudius császár idején kivégezték, február 14-én, 270 körül, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.

Egy kis történelem

  • Kr.u. 496-ban Gelasius pápa elrendelte, hogy az addigi Luperkalia ünnep helyett február 14-én Szent Valentinre emlékezzenek. Fokozatosan, ez a nap lett a szerelmes üzenetek napja, és Szent Valentin lett a szerelmesek védőszentje. A dátumra versek és olyan egyszerű ajándékok küldése volt jellemző, mint a virág vagy a csokoládé. Gyakran rendeztek társasági összejöveteleket vagy bálokat is ebből az alkalomból.
  • “kereskedelmi” ☹ Bálint-napot az 1800-as években vezették be, és mára már ezen a napon igencsak hatalmas forgalmat bonyolítanak le a virágárusok, valamint az ajándék- és édességboltok az ünnephez kötődő reklámkampányoknak köszönhetően. 

A Valentin nap eredete

Valentin-nap a Római Birodalom idejére vezethető vissza. Az ókori Rómában, február 14.-e Juno tiszteletére adott ünnepség volt (Juno volt Jupiter társa, a római istenek és istennők királynője, de számontartották őt úgy is, mint a nők, a szülés és a házasság istennője is). A következő napon, február 15.-én kezdődött Luperkalia ünnepe.

Luperkália ünnep

Az egyszerű nép fiatal férfiainak és lányok élete szigorúan el volt választva egymástól. Azonban a Luperkalia fesztivál előestéjén, papírra írták a római lányok neveit és egy üvegbe tették őket. Minden fiú kihúzott egy papírt és a rajta szereplő lány lett a partnere a fesztivál alatt. A fiatalok párosítása néha egész évre szólt, és gyakran szerelem, majd házasság lett belőle.

Ebben az időben, a Luperkalia ünnepség alatt régi pogány szokás volt a lányok neveit kihúzni, melyet a korai keresztény papok próbáltak visszaszorítani. Ennek érdekében a papírokra szentek neveit írták a hajadon lányok nevei helyett, és mivel a Luperkalia február közepén kezdődött, úgy döntöttek, hogy Szent Valentin napja, vagyis február 14. a legmegfelelőbb választás erre. Úgy tűnik, hogy a szokás, hogy a fiatal férfiak leányt vagy szentet választanak maguknak Valentin napon, ezekre az időkre vezethető vissza.

Bálint napi hagyományok, népszokások, babonák

Bálint napjához – amit mára sokan csak Valentin napnak neveznek – számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. Ezen szokások legtöbbje fiatal lányoknak adott segítséget ahhoz, hogy megtalálják, meghódítsák vagy csupán megtartsák szerelmüket, életük párját.

  • Ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket.
  • A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az volt a célja, hogy álmukban megtudják ki lesz a jövendőbeli párjuk.
  • Amint megvolt a “jelölt”, újabb praktikákra volt szükség, magukba bolondítsák a fiút. Egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, mely által a szerelem már szinte biztos volt.
  • Másik módszer szerint a kiszemelt fiú lábnyomát a hóból vagy sárból felvéve a küszöb alá kellett ásni, majd a házba csalogatni az illetőt, aki a küszöböt átlépve hamarosan megkéri a lány kezét.
  • Az eljövendő gyermekáldást is ezen a napon tudhatták meg a lányok és fiatal feleségek. Például egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke lesz valakinek.
  • Bálint-napon a madarak is hatalmas szerephez jutottak, a különböző fajták más-más férfitípust jelentettek. Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz, ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz.
  • Egyszerűbb babonák is kötődnek Valentin napjához, például a reggeli szerelmes csók szerencsét hoz és ezen a napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni.

Legyenek szép az ünnepeitek egész évben!

Remélem szeretettel fogadtátok kis összefoglalómat! 🙂

Ildikó

Allergia IV.


Sziasztok!

Igaz a következő téma nem kapcsolódik szorosan az allergiához, én mégis úgy gondolom illik ide.

Nem titok, hogy a helytelen táplálkozással és az egészségtelen életmóddal, ártunk a bőrünknek. 

Íme, hogyan látszik arcon a tej allergia, glutén érzékenység, az alkohol és a cukor.

Típusok:

1. Tejes Arc

A”tejes arc” tünetei: puffadt szemhéjak, sötét karikák és táskák a szem alatt, és kis fehér pattanások vagy bőr alatti dudorok az áll körül.

Nagyon gyakori, hogy az emberek az idő előrehaladtával elvesztik képességüket a tejtermékek megemésztésére, ami enyhe vagy súlyos laktóz-intoleranciát eredményez. Ez az intolerancia gyulladást okoz a szervezetben, ezért a szemhéjak és a szem alatti rész megduzzad.

Néhány tej is tartalmaz hormonokat, melyek fogyasztása révén a szervezet természetes hormon termelése felborul, ez pedig pattanásokhoz és a bőr irritációjához vezet.

Hogyan javíthatunk rajta?

Ha laktóz intoleranciád van, vagy érzékeny vagy a tejtermékekre, próbád meg elhagyni az étrendedből a tejtermékeket három hétig. Ha valóban a tejtermék a felelős a bőrproblémákért, nem csak az arcod tisztul le, de az emésztésed és az általános energiaszinted is látványosan javulni fog.

2. Glutén Arc

A “glutén arc” tünetei: enyhén duzzadt, fakó arc, sötétebb árnyalatú pigmentációs foltok az áll körül. 

A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. A búza, a rozs és az árpa magjainak endospermiumában található a keményítővel együtt.  

Sajnos nagy nyugalommal az sem eheti, aki nem érzékeny rá, ugyanis agresszív fehérje, a klasszikus búzanemesítés miatt. 

A glutén-érzékenység viszonylag egy új fogalom, de nagyon sok embert érint.

A glutén megzavarhatja a természetes hormonok termelődését, és ez a bőr elszíneződéséhez, gyulladáshoz, rosacea-hoz vezethet egy sor más kellemetlen tünet között.

Hogyan javíthatunk rajta?

Attól függően, hogy milyen mértékben van jelen az érzékenység, érdemes szakorvos tanácsát kérni a gluténmentes diétáról. Ha ugyanis a glutén felelős a bőrproblémákért, teljesen el kell hagyni az étrendünkből.

3. Cukor Arc

A “cukor arc” jelei: a korai ráncok és vízszintes vonalak a homlokon, a megereszkedett szem alatti rész, fájdalmas göbös foltok, rossz bőrstruktúra, ami általában szürke vagy halvány fehér árnyalatú bőrt eredményez.


Ha az elfogyasztott magas glikémiás indexű élelmiszerek megemelik a szervezetben az inzulinszintet, az hosszú távon gyulladáshoz vezethet. Ez a gyulladás egy sor olyan enzim termelődéséhez vezet, amelyek szétroncsolják a bőr elastin és kollagén állományát.

Ez a két fehérje a testedben együtt működik, hogy segítsen fenntartani a kötőszöveted integritását. Elastin az ütőérfalaidban, beleidben, bőrödben és tüdőidben is van, és ez adja a bőröd rugalmasságát és ellenállóképességét.

A cukor felborítja a szervezetben jelenlévő természetes bélbaktériumok egyensúlyát is, amelyek az akne-k kialakulásához vezetnek nem beszélve arról, hogy az agyműködést is befolyásolják.

Hogyan javíthatunk rajta?

Kerüld az olyan gyors szénhidrátokat, mint a fehér kenyér, tészták, péksütemények, és ne egyél finomítottcukrot tartalmazó élelmiszereket. Használj inkább mézet, agavét, xilitet, vagy más természetes édesítőszert a fehér cukor helyett.

4. Bor Arc

Tünetei: “A bor arc” bőrpír vagy kifejezett vonalak, a szemek között, kitágult pórusok, lankadt szemhéjak, száraz bőrt, seprűszerű vékony erek az arcon, és az orron, és mély ráncok.

Ezek a tünetek a többszöri túlzott mennyiségű alkohol fogyasztásától jelennek meg. Az alkohol dehidratál, ezért kivonja a nedvességet a bőrből is, ami szárazságot és a ráncokat okoz. Az alkohol is magas cukortartalmú és már tudjuk, hogyan cukor önmagában is csökkentheti a bőr rugalmasságát és destabilizálja a bélben levő hasznos baktériumokat.

Ha iszol, azt tapasztalhatod, hogy az arcbőröd kipirul. Ez azért történik, mert az alkohol vérbőséget okoz. Idővel, ez ahhoz vezethet, hogy kialakul a rosacea, valamint egy általános vöröses bőr elszíneződés a törött hajszálerek miatt. A folyamatos tágulás miatt a pórusok is folyamatosan kitágulnak, majd idővel elvesztik rugalmasságukat és nem képesek összehúzódni tökéletesen.

Azt is nagyon fontos figyelembe venni, hogy az alkoholban található hepatotoxin károsíthatja a májat. A beteg vagy sérült máj megbosszulja magát, a megjelenést, ami egy csúnya, sápadt vagy sárguló árnyalatot ad az arcbőrnek.

Hogyan javíthatunk rajta?

Adj magadnak egy kis szünetet az ivásban. Próbáld meg három-négy hétig, hogy vizet iszol, és a bőröd és szervezeted meg fogja hálálni.

Szép hetet mindenkinek!

Ildikó

Allerrgia III.

Sziasztok!

Nézzük a vegyszerekkel kapcsolatos allergiát.

Folyamatosan és növekvő mértékben vagyunk kitéve olyan vegyszereknek, amelyek jelen vannak a belélegzett levegőben, ételeinkben és italainkban, munkahelyeinken és otthonainkban egyaránt.

Ezek legtöbbje szerencsére nem veszélyes, viszont ha az immunrendszer terhelése olyan méreteket ölt, vagy a vegyszer magas koncentrációban van jelen, akkor érzékenység alakulhat ki vele szemben.

A közlekedésben létrejött gázok, a cigarettafüst károsítják a légutakat vagy reakcióba lépnek a vegyszerekkel, fokozva az érzékenység esélyét

 Ezek az anyagok elkerülése az egyetlen lehetőség a védekezésre, ami előfordulási gyakoriságukat figyelembe véve szinte lehetetlen.

Az allergiás kontakt dermatitis (ACD)

A bőr egy kóros reakciója, amit a környezetből a bőrre gyakorolt közvetlen hatás vált ki. A reakció gyakran a környezetünkben mindenhol megtalálható vegyszerekre vezethető vissza.

  • Gyakran okoznak ilyen tüneteket a műanyag termékekben és festékekben lévő epoxi gyanták, formaldehidok; a latex és a feketegumi, a fémek közül a nikkel és a cobalt.
  • Az élelmiszer-tartósító anyagok és a kozmetikumok illatanyagai is nemegyszer állnak a megjelent tünetek hátterében.
  • Előfordulnak allergiát okozó vegyszerek az antibiotikumok vagy más gyógyszerek vivőanyagában is.

A tünetek helye árulkodó.

Az okozó vegyszerekre következtetni lehet a bőrreakció megjelenési helyéből is.

  • Ha a szempillákon van jelen, akkor főleg kozmetikumok állnak a háttérben,
  • a kézfejen megjelenő elváltozást főleg gumitermékek, epoxigyanták vagy tartósítók okozzák.
  • Ha az arcon észleljük, akkor ezt kozmetikumok, UV sugárzás, gyapjúalkohol, hajfesték okozza a leggyakrabban.
  • A nyakon észlelt elváltozást nikkel vagy kozmetikumok idézik elő, míg a törzsön megjelenőket nikkel és gumik válthatják ki.
  • A hónalj elváltozását rendszerint illatszerek, felületaktív anyagok és formaldehydok okozzák,
  • az alsó végtagokon pedig a neomycin és az epoxi-gyanta nevű vegyi anyagok váltanak ki leggyakrabban panaszokat.

Mit tehetünk ellene?

  • Kontakt dermatitis esetében a fő kezelési lehetőség az azonosítás és a megvonás.
  • Ha az okozó vegyszer munkahelyen is megtalálható, akkor az eltávolítás nem mindig lehetséges. Kesztyűk és védőszemüvegek használata kötelező, enyhe esetekben pedig megoldás is lehet, ha a munkahely-változtatás nem lehetséges.
  • Ha nincs meg az okozó, akkor csak tüneti kezelés lehetséges: a bőr száradását kiküszöbölő védőkrémek, kenőcsök használata, antihisztaminok a viszketés enyhítésére.
  • A súlyos panaszokat helyileg használt corticosteroidok és szájon át szedett szteroidok javíthatják. A súlyos allergiás reakció fototerápiára vagy más gyulladásellenes terápiára szorul.

GYAKORIBB ALLERGÉNEK

Gyakoribb vegyi csoportok, melyek életünk szinte minden pontján jelen lehetnek: formaldehidok, hydrocarbonátok és phenolok.

Allergén anyagok a teljesség igénye nélkül, amelyek mindennap jelen lehetnek és vannak környezetünkben:

  • légfrissítők, aeroszolok, deodoránsok,
  • antibiotikumok,
  • fertőtlenítő szerek,
  • szigetelő anyagok, cement, beton
  • tapéták,
  •  tejtermékek, vaj, sajt,
  • kartonok, 
  • diesel üzemanyag,
  • festékek,
  • műtrágya,
  • szivacsos anyagok,
  • bútorok, hajlakkok,
  • kozmetikumok,
  • sajtótermékek, nyomdaipari termékek,
  • petróleum, fotóipari termékek,
  • samponok, szappanok,
  • plasztikanyagok,
  • szénfűtés termékei,
  • tisztító oldatok,
  • fűtőolajok,
  • vazelin,
  • oldószerek,
  • aspirin és más gyógyszerek,
  •  bakelit, festékek,
  • elektromos szigetelők,
  • egyéb műanyag termékek.


    Vigyázzunk tehát a vegyszerekkel!

Szép, vegyszermentes hetet mindekinek! 🙂

Ildikó